Segítség
Kapcsolat
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Egy gén szabályozza a borsó virágzását
2024.04.28.A reproduktív időszak vége, amikor virágzást követően megjelenik a termés, döntő pillanat a növények életciklusában. A folyamatot irányító tényezőket azonban jobban meg kell érteni.
Megszavazta az új géntechnológiák szabályozására vonatkozó javaslatot az EU Környezetvédelmi Bizottsága
2024.02.05.Az EU Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága által elfogadott szövegtervezet egyetért az Európai Bizottság javaslatával, amely szerint az új génkezelési technikákra (más néven új genomikai technikák, NGT-k) két különböző kategória és kétféle szabályrendszer vonatkozzon.
Mintegy 40 tonna GMO-val szennyezett ukrán vetőmagot talált a Nébih
2024.02.03.A folyamatos ellenőrzéseknek és a szigorú élelmiszer-biztonsági szabályoknak köszönhetően 40 tonna Ukrajnából származó, GMO-val szennyezett kukorica vetőmagot foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A forgalmazó céggel szemben, a Nébih megindította az eljárást, és a jogszabályoknak megfelelően intézkedik a megsemmisítésről is.
Jakab István: nem fogadjuk el, hogy skanzent akarnak csinálni az európai mezőgazdaságból
2023.12.11.Rendszeres vendég a Kossuth Rádió műsorában Jakab István, a MAGOSZ elnöke. Még az ősszel olasz érdekképviseletekkel tárgyalt. Egyetértünk abban is, hogy az Európába behozott áruknak ugyanolyan feltételeknek kell megfelelniük, mint az itt termelteknek, ez élelmiszerbiztonsági kérdés. Nem fogadjuk el, hogy az európai mezőgazdaságból skanzent akarnak csinálni – fogalmazott.
Változtatna az EU a GMO-szabályokon, a magyar stratégia viszont megtartaná a génmódosítás nélküli termesztést
2023.08.01.Megkezdődtek a tárgyalások az új génkezelési technikák szabályozásáról Belgium és az Európai Unió fővárosában, Brüsszelben. 2023. július 5-én jelent meg az Európai Bizottság jogszabály-javaslata az új génkezelési technikákkal (NGT) létrehozott génmódosított növények szabályozásáról. A magyar stratégia nem változik, kiáll a GMO-mentesség mellett.
A pettyesszárnyú muslica sterilizálására használnák a génszerkesztést a bogyós gyümölcsök védelmében
2023.07.26.Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói a genetikai ollón alapuló technológiával igyekeznek visszaszorítani a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) populációit. A faj hazánkban is egyre nagyobb károkat okoz a bogyós gyümölcsökben. Főként a málnában, de már meggy- és cseresznyeültetvényeken is találkozni vele.
Komoly élelmezési és nemesítési veszélyeket jelez az ÖMKi az új GMO szabályozással kapcsolatban
2023.07.15.Géntechnológiai szabályokról tárgyal a közeljövőben az Európai Unió, amelyek tervezetét 2023. július 5-én ismertette az Európai Bizottság. A szakmai szervezetek kritikusan tekintenek a folyamatra. Az Európai Bizottság javaslata az új géntechnológiák szabályozásáról komoly veszélyeket és kockázatokat hordoz az ÖMKI állásfoglalása szerint.
Hatékonyabban kell kihasználni a magyar GMO-mentes helyzetet az agrárminiszter szerint
2023.04.28.Hazánk GMO-mentes státuszából adódó előnyét az eddigieknél is hatékonyabban kell kihasználni - mondta Nagy István agrárminiszter a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság 150. ülésén. A szakember kiemelte, teljes mértékben biztosítanunk kell a hazánkban végzett géntechnológiai kutatások biztonságosságát a jelenlegi környezetben.
Génmódosítás, háborús hatások és rovarfehérjék okoznak kihívásokat a takarmányipar számára
2023.03.31.Továbbra is magas takarmányárakra kell számítani Európában, mivel a növekvő inputköltségek beépülnek a fő takarmányozási alapanyagoknak számító termények áraiba. Többek között erről is beszélt Asbjørn Børsting, az Európai Takarmánygyártók Szövetségének (FEFAC) dán elnöke az UBM Csoport nemzetközi konferenciáján.
Megvan az engedély: szélnek eresztenek 2 milliárd génmódosított szúnyogot
2022.03.31.Az Egyesült Államokban kezdik tesztelni azt az elméletet, amitől a szúnyogok által terjesztett betegségek visszaesését várják a szakértők. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal engedélyezte, hogy az Oxitec nevű brit biotechnológiai cég génmódosított szúnyogok 100 millióit engedje szabadjára az Egyesült Államok két államában, Floridában és Kaliforniában.
Mennyire egyenes az út a génmódosított növények termesztése felé?
2021.12.09.Hamarosan eljön a génmódosított növénytermesztés időszaka, mert az éghajlatváltozáson kívül az elvárosiasodás és a túlnépesedés is komoly terhet rak a mezőgazdaság szereplőire. A felgyorsított eljárással készített tökéletes élelmiszerek kifejlesztésén ugyan még nagy erőkkel dolgoznak, de hamarabb kerülhet génmódosított paradicsom a tányérokra, mint azt sokan gondolnák. A klímaváltozás miatt a növénynemesítésben is gyors alkalmazkodásra van szükség.
Áldás vagy átok lesz a génszerkesztett élelmiszer?
2021.07.28.A génmódosított élelmiszerek mellett új technika segíthet az éhezés elleni küzdelemben, méghozzá anélkül, hogy a sokak által elutasított génmódosításhoz kellene fordulni. A legújabb génszerkesztési eljárások során ugyanis a kutatók nem módosítják, csak megszerkesztik az adott növény genomját. Ezzel pedig ellenállóbbá, bőven termőbbé vagy tartósabbá tehetik őket. Hogyan hódíthatja meg a világot a génszerkesztés?
A génszerkesztési szabályozás miatt írt nyílt levelet az Európai Bizottság alelnökének több szervezet, köztük 5 magyar is
2021.04.15.A civil társadalom, a gazdálkodók egy része és üzleti szervezetek fogalmaztak és küldtek nyílt levelet Frans Timmermans részére. Az Európai Bizottság holland alelnökét arra kérik, hogy ne vonja ki a génszerkesztési szabályozás alól a génmódosított növényeket és állatokat. Amióta ugyanis az Európai Bíróság 2018-ban kimondta, hogy az új génszerkesztési eljárással előállított szervezeteket az EU hatályos GMO-törvényei szerint kell szabályozni, a biotechnológiai iparág intenzív lobbi-tevékenységet folytat a jogszabály enyhítése érdekében.
Engedélyezték az USA-ban, hogy a hús- és gyógyszeriparban génmódosított disznókat használjanak fel
2021.01.11.Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal engedélyezte, hogy a hús- és gyógyszeripar feldolgozzon egy génmódosított disznótípust. A Revivcor által kifejlesztett disznó az első génmódosított jószág, amit egyszerre találtak emberi fogyasztásra alkalmasnak és a gyógyszeripar számára is hasznosnak. A génmódosítás hatására a disznókban nem található meg az alfa-gal cukor, ami sokaknál súlyos allergiás reakciókat okozhat. Az állatok neve így lett GalSafe disznó.
A mezőgazdaság számára is nagyon fontos a Nobel-díjat kapó Genetikai olló
2020.11.17.Az idei kémiai Nobel-díj is megerősíti a génszerkesztés világszerte terjedő gyakorlatát. A technológia hatalmas lehetőségeket teremt több társadalmi és a mezőgazdasági kérdés megoldásában. A Genetikai olló a géntechnológia egyik legélesebb eszközének felfedezéséért kapta idén a kémiai Nodel-díjat két kutatóhölgy, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna. A CRISPR/Cas9 nevű eljárással a kutatók rendkívül nagy pontossággal képesek megváltoztatni állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét.
Először igazolták, hogy génszerkesztett haszonnövény is azonosítható PCR alapú módszerekkel
2020.11.13.A GMO-mentes élelmiszerekért dolgozó civil szervezetek csoportja és egy élelmiszerkereskedelmi vállalat jelentette be a világon az első olyan molekuláris (qPCR) módszer kifejlesztését és közzétételét, amely alkalmas génszerkesztéssel létrehozott haszonnövény kimutatására. Az új kutatás cáfolja a biotechnológiai ipar és egyes szabályozó szervezetek állítását, miszerint az újabb, génszerkesztéssel létrehozott, így genetikailag módosított, de nem transzgenikus haszonnövények nem különböztethetőek meg a nem GMO haszonnövényektől, és ezáltal nem is szabályozhatók.
Elsőként Argentína engedélyezte génmódosított búza termelését
2020.11.03.Az aszályt és a növényvédő szereket is jól tűri az október 9-én engedélyezett HB4 jelű génmódosított búza. A most jóváhagyott, a Bioceres nevű gyártó által kifejlesztett növény a szárazságnak, illetve egy glufozinát tartalmú gyomirtónak áll ellen. A döntés az előnyei ellenére mégis komoly gondot okozhat az argentin mezőgazdaságnak. Sok termelő ellenzi a GMO-búza engedélyezését.
Génszerkesztett, betegségellenálló európai búzát nemesítenek a német kutatók
2020.10.02.A betegségeknek ellenálló búza nemesítésén dolgoznak egy új európai kutatási projekt munkatársai. A CRISPR/CAS technológiával, azaz irányított génszerkesztéssel létrehozott búza a vörös- és sárgarozsdával, a fuzáriummal és a szeptóriával szemben is védetté válna. Az ennek következtében kevesebb felhasznált növényvédő szer környezetvédelmi és jövedelmezőségi szempontból is előnyös lenne a mezőgazdasági termelők számára.
Hirdetés
Belépés
Kérjük, adja meg adatait!
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg a regisztrációkor használt e-mail címét!
Több országban is jelen vagyunk
