Vadgazdálkodás

Teszt ttttt

Nagy agancsfogás volt Tolna vármegyében

Közel 35 kilogrammos agancsfogás volt Tolna vármegyében. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. és a Tamási Rendőrkapitányság összehangolt munkájával jelentős mennyiségű illegálisan gyűjtött agancs eltulajdonítását sikerült rajtaütéssel megakadályozni. A közel 35 kilogramm dámlapát visszakerült a Részvénytársaság birtokába, a hét elkövető ellen pedig büntetőeljárás indult.

Változás a vadászoknak március 1-től: módosultak az afrikai sertéspestis kártalanítási tételei

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) mentesítési tervhez kapcsolódó, állami kártalanítási tételek 2024. március 1-től. A kártalanítási eljárás új díjtételei az érintett résztvevőkkel történt egyeztetés alapján születtek meg. Az új díjtételek kidolgozása során kiemelt szempont volt, hogy azok az egész ország területén segítsék elő az állománysűrűség további csökkentését.

Súlyos agrárkárokat okoznak a túlszaporodott nagyvadak

Jócskán meghaladja az eltartóképességet a hazai nagyvadállomány, elszaporodtak ugyanis a szarvasok és a vaddisznók. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet professzora elmondta, hogy a jelenség egész Európában megfigyelhető. Dr. Heltai Miklós hozzátette, hogy a vaddisznók esetében csak részlegesen lehet beszélni a túlszaporodásról.

Mennyire kell félni a magyar erdőkben?

Február elején járta be a magyar sajtót egy vadászbaleset híre. Egy túrázót nézett szarvasnak egy vadász, aki az autójából sütötte el a fegyverét, életveszélyesen megsebesítve a férfit. Az áldozat combcsontját szilánkosra törte a lövedék, több évig tartó műtétsorozat vár rá, de az orvosok szerint képes lesz újra lábra állni. Az ügy érzékenyen érintette a PET Kupa környezetvédelmi mozgalmat.

Lemondott a Nemzeti Park igazgatója, miután kiderült, hogy korábban orvvadászat miatt elítélték

Lemondott posztjáról Peter Olexa, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) igazgatója, miután nyilvánosságra került, hogy korábban orrvadászat vétsége miatt elítélték. A szlovák környezetvédelmi tárca kommunikációs osztálya szerint Olexa friss hatósági erkölcsi bizonyítványt nyújtott be az álláshirdetésre, melyben nem szerepelt vétség, azaz megfelelt a feddhetetlenségre vonatkozó feltételnek.

A réticsík lett a 2024-es Év hala kiírás győztese

A Magyar Haltani Társaság szervezésében immár 15. alkalommal választották meg az Év hala kiírás győztesét. Három jelölt szerepelt a programban: a réticsík (Misgurnus fossillis), a garda (Pelecus cultratus) és a laposkeszeg (Ballerus ballerus). A 2023. december 31-én déli 12 óráig beérkezett 3875 szavazat közel felével, 49 százalékkal a réticsík győzött.

Majdnem kipusztult Magyarországon a 2024-es év madara

A kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti érték. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel, és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak. Megőrzésében a hazai természetvédelem felelőssége óriási. Ez faj lett a 2024-es “Év madara” kiírás győztese.

Győrffy Balázs NAK-elnök beszélt a vadkárkövetelések átvállalásáról

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vadkárral kapcsolatos közleménye miatt a Nimród vadászlap megkereste Győrffy Balázst, a NAK elnökét, és feltették a témához kapcsolódó kérdéseiket. A köztestület a jövőben e téren határozottan kiáll a gazdák érdekeiért: peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók megalapozott vadkárköveteléseit, és lefolytatja a vadásztársaságokkal a kártérítési eljárásokat.

Miskolcon született és felnevelt bölényt engednek szabadon a Fogarasi-havasokban

A fajtamentő szakemberek erőfeszítéseinek eredményeképpen ma már újra több mint 8000 európai bölény él szabadon. Hozzájuk csatlakozik a Miskolci Állatkert elsőszülött bölénybikája is, aki november közepén utazott el Romániába, hogy csatlakozzon a Fogarasi-havasokban élő bölények csordájához. A bika négyéves korára már annyira megerősödött, hogy hamarosan újra szabadon, a természetben élhet.

Fontos erdő- és vadgazdálkodási változtatásokról egyeztetett a NAK

A hazai nagyvadlétszám országos szinten elérte a határt, amely tovább nem tartható. A további növekedés megállításáért, illetve a létszám csökkentéséért azonnal cselekedni kell – többek közt ezekről is beszéltek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Erdő- és Vadgazdálkodási Osztályának ülésén. A klímaváltozás kapcsán pedig egyértelmű, hogy emberi beavatkozásokra is szükség van az erdészetben.

Viaskodik a vadászatra jogosultakkal a vadkár behajtásáért a NAK

A mezőgazdasági vadkár rendre óriási gazdasági veszteségeket okoz a termelőknek, akik számára azoknak csak a töredékét térítik meg a vadászatra jogosultak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményben írta, hogy megelégelte ezt. Győrffy Balázs elnök Siófokon bejelentette, hogy a NAK céget alapít, hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását.

Indul a vadászat: összesen 600 hódot lőhetnek ki Győr-Moson-Sopron vármegyében

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal 2023. november 15-én 600 hód kilövésére adott engedélyt. Mivel két évvel ezelőtt már kiadtak egy hatszázas kvótára engedélyt, de végül mindössze 18 példányt lőttek ki, most is valószínűsíteni lehet, hogy végül jóval kevesebb egyedet fognak elejteni a megadott keretnél. A határozatból kiderült az is, hogy a vadászok lőfegyverrel végezhetik a gyérítést.

Részletek a várfalvai medveportyáról és a körülményes kártérítésről

A Kolozs megyei Várfalván is medvetámadásokról érkeztek hírek: a nagyvad két gazdaságban öt kecskét megölt, majd egy kecskenyájat több kilométernyi távolságra elhajtotta a portáról. Sem a gazdák, sem a helyi önkormányzatok nincsenek tisztában a jogszabály által megkövetelt ügyiratcsomó helyes összeállításával, ezért a pontatlanul összeállított dossziékat a környezetvédelem elutasítja. 

Kvótákat kér a barnamedve vadászatra Tánczos Barna, 481 állatot lőnének ki

Tánczos Barna szenátor, korábbi román környezetvédelmi miniszter előterjesztette a bukaresti parlamentben azt a jogszabálytervezetet, amely törvényben rögzítené a barnamedve-vadászatra vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvótákat. A 426 egyedre vonatkozó, vadászterületekre leosztott megelőzési kvóta és 55 egyedre vonatkozó beavatkozási kvóta törvénybe foglalása a javaslat.

Hat ezret lőnek ki belőle évente hazánkban, mégis terjed az aranysakál

Az aranysakál jelenlétére felhívó figyelmeztető táblát tettek ki a kutyasétáltatók részére Budapesten, a XVII. kerületi Merzse-mocsár előtti padoknál. Az elmúlt 10 év alatt az aranysakál magyar állománya jelentős mértékben növekedett, az invazív fajokhoz hasonló növekedést mutat. A ragadozó európai terjeszkedése a napjainkban is tart.

Mi a megoldás, ha denevérek repülnek a lakásba?

Az ősszel újra eljött az az időszak, amikor a legtöbb megkeresést kapják a lakásokba repülő denevérekkel kapcsolatban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az esetek nagy részében a szakemberek közreműködése nélkül is megoldható a probléma, néhány tanáccsal igyekeznek segíteni azoknak, akik ilyen kihívással szembesülnek otthonaikban. Mit tegyen az, akihez berepül a denevér?

Pénzt kell fizetni az átlegelő rénszarvasok miatt, ezért felújítják a kerítést Norvégiában

Norvégia újjáépíti az Oroszországgal közös sarkvidéki határ mentén húzódó rénszarvaskerítést, hogy megakadályozza az állatok átkelését. Ennek oka, hogy a skandináv országnak kártalanítania kell az oroszokat a legelőterületek miatt. A norvég hatóságok szerint idén októberig már 42 rénszarvas kelt át Oroszországba, hogy jobb legelőt keressenek.