Hirdetés
Mennyire egyenes az út a génmódosított növények termesztése felé?
Hamarosan eljön a génmódosított növénytermesztés időszaka, mert az éghajlatváltozáson kívül az elvárosiasodás és a túlnépesedés is komoly terhet rak a mezőgazdaság szereplőire. A felgyorsított eljárással készített tökéletes élelmiszerek kifejlesztésén ugyan még nagy erőkkel dolgoznak, de hamarabb kerülhet génmódosított paradicsom a tányérokra, mint azt sokan gondolnák. A klímaváltozás miatt a növénynemesítésben is gyors alkalmazkodásra van szükség.
Ugyan a társadalom jelentős része kétkedéssel áll a génmódosítás témájához, a Der Standard által ismertetett tanulmány szerint lehetséges, hogy hamarosan érdemes lesz erre a technológiára hagyatkozni. A Nature Food című folyóiratban is publikált jelentés szerint ugyanis a globális hőmérséklet-emelkedés az alapvető élelmiszerek termesztésében is megmutatkozik - számolt be róla az Index.

Tovább súlyosodik a helyzet
A következő 20 évben az aszályok és a változó csapadékviszonyok a világ számos részén a terméshozamok összeomlásához vezethetnek. Különösen a kukorica van veszélyben, amely mintegy 1 milliárd embernek jelent alapvető élelmiszerforrást, de a csökkenő terméshozam a rizs és a szójababtermesztőket is súlyosan érinti – írta a Nature Food.
Hirdetés
A jó hír, hogy a tudomány már rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel a növényeket genetikailag módosítani lehet úgy, hogy azok minden eddiginél gyorsabban és pontosabban alkalmazkodjanak az új körülményekhez. Az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület szerint a Nobel-díjjal elismert genomszerkesztési módszer, a CRISPR-technológia – mint prepozíciós nemesítési módszer – lehetővé teszi egy adott tulajdonság génjének célzott módosítását.
Jönnek a megoldások
A módszerrel számos új növény- illetve állatvariánst állítottak elő, amelyek kifejezetten a klímaváltozás következményeihez alkalmazkodtak. Ilyen például a szárazságtoleráns vagy sótűrő rizs, a közel 40 féle betegségnek ellenálló kukorica, de említhető a vírusellenálló csirke, sertés és ponty, továbbá a tuberkulózistoleráns szarvasmarha is. Kínai kutatók legutóbb a genomszerkesztésből származó rizsnövények fokozott szén-dioxid-megkötéséről és nagyobb terméséről számoltak be. A légkörben növekvő szén-dioxid-koncentráció kulcsszerepet játszik a klímaváltozásban. Az egyesület szerint a genomszerkesztés kutatási és innovációs eredmények miatt indokolt a kezdeti hazai aktivitások kibővítése, kiemelt figyelemmel a klímakrízishez történő alkalmazkodásra.
Küzdelem várható, mert nagy az ellenállás
Matin Qaim, a Bonni Egyetem agrárgazdaságtan-professzora szerint viszont fontos lenne legyőzni a széles körben elterjedt előítéleteket. Hiszen ezek a technológiák nem csak nagy lehetőségeket rejtenek magukban, hanem hozzájárulnak a fenntarthatósághoz és a klímavédelemhez is.
Egy nemrégiben közzétett Eurobarométer-felmérés szerint Ausztriában például nem csupán a tudomány iránti általános szkepticizmus van erősen jelen, hanem a bio- és a géntechnológia iránti is. Utóbbi esetében a megkérdezettek 40 százaléka elsősorban a negatív hatásokat látja. Ez a legmagasabb érték az EU-ban. Ezzel szemben 55 százalékuk mégis pozitív hatásokat vár a technológia bevezetésétől.
Wolfgang Mückstein osztrák egészségügyi miniszter (Zöldek) a témával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy Ausztriában az élelmiszereknek géntechnológia-mentesnek kell maradniuk, és a szigorú szabályok továbbra is érvényben vannak. Ráadásul a legnagyobb ellenzéki párt, az SPÖ is óva intett attól, hogy európai szinten felpuhítsák az olyan új technikákra, mint a CRISPR-re vonatkozó irányelveket.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés