Először igazolták, hogy génszerkesztett haszonnövény is azonosítható PCR alapú módszerekkel

A GMO-mentes élelmiszerekért dolgozó civil szervezetek csoportja és egy élelmiszerkereskedelmi vállalat jelentette be a világon az első olyan molekuláris (qPCR) módszer kifejlesztését és közzétételét, amely alkalmas génszerkesztéssel létrehozott haszonnövény kimutatására. Az új kutatás cáfolja a biotechnológiai ipar és egyes szabályozó szervezetek állítását, miszerint az újabb, génszerkesztéssel létrehozott, így genetikailag módosított, de nem transzgenikus haszonnövények nem különböztethetőek meg a nem GMO haszonnövényektől, és ezáltal nem is szabályozhatók.

Elsőként Argentína engedélyezte génmódosított búza termelését

Az aszályt és a növényvédő szereket is jól tűri az október 9-én engedélyezett HB4 jelű génmódosított búza. A most jóváhagyott, a Bioceres nevű gyártó által kifejlesztett növény a szárazságnak, illetve egy glufozinát tartalmú gyomirtónak áll ellen. A döntés az előnyei ellenére mégis komoly gondot okozhat az argentin mezőgazdaságnak. Sok termelő ellenzi a GMO-búza engedélyezését.

750 millió génmódosított szúnyogot engednek szabadon az USA déli részén

Megkapta a végső engedélyt a Florida Keys-i helyi hatóságoktól az a terv, hogy 750 millió génmódosított szúnyogot engedjenek szabadon az eddigi vegyszeres, és nem túl sikeres szúnyogirtási próbálkozások helyett. A projekt már csak erre az engedélyre várt az induláshoz. Korábban ugyanis már állami és szövetségi szinten is engedélyt kapott, és az amerikai környezetvédelmi hivatal is beleegyezett az ötlet megvalósításába.

Erdőirtás és környezetkárosítás miatt váltanák le a szójatermesztést

A modern, egészséges táplálkozásban egyre népszerűbb szója fogyasztása is komoly környezeti hatásokat okoz. A termesztéséhez erdőket irtanak ki, valamint sok esetben a felhasználási helyétől távol, így a szállítása is komoly környezetterhelést okoz. Jó hír viszont, hogy dán kutatók szerint van mivel helyettesíteni a növényi fehérjeforrást, ráadásul környezetkímélő módon.

Géntechnológiával a nőstények kihalásáért - a rovarirtás új módszere

Két új gén hatására bizonyos molyok világítanak a sötétben, és megsemmisítik saját populációjukat. A káposztamolyról van szó, mely rovarok első, géntechnológiával módosított hímeit kiengedték a természetbe az Egyesült Államokban.

Afrikai GMO: engedélyezték a génmódosított Bt-gyapot és a tehénborsó termesztését Nigériában

Nagyot lépett Nigéria a mezőgazdasági biotechnológiában tavaly, amikor két genetikailag módosított növény, a kártevőknek ellenálló Bt-gyapot és homoki bab (ismertebb nevén tehénborsó) termesztését engedélyezte. Mindkettő nagyon fontos az ország gazdasági fejlődése és élelmiszerbiztonsága szempontjából. 2020-ban már ezeket a GMO variánsokat is vetni fogják a termőföldeken az egyik legfejlettebb afrikai országban.

A génmódosított rizs termesztése lehet a megoldás az éhezésre

A béta-karotint termelő génekkel ellátott, sárga színe miatt aranyrizsnek nevezett génmódosított fajtát most először engedélyezték olyan országban, ahol sok rizst esznek, és elterjedt az A-vitamin-hiány. A génmódosított rizst már korábban engedélyezték az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon, de ennek nem volt túl nagy gyakorlati jelentősége, mert nem valószínű, hogy ezek az országok valóban nagyüzemben termeszteni és fogyasztani fogják. A Fülöp-szigeteken azonban nagyon valószínű, hogy hamarosan tömegesen termelni is fogják azt.

Génszerkesztés segíthet a precíziós nemesítésben, de egyelőre GMO-nak számít

Mire lehet jó a génszerkesztés alkalmazása? A CRISPR egy olyan forradalmian új módszer, amivel a gének a tulajdonságaik megváltoztatása érdekében olló pontossággal választhatóak szét. A módszer rendkívüli népszerűségnek örvend és sokan a modern génszerkesztés úttörőjeként tekintenek rá, mely alkalmas a DNS-be új genetikai információ beírására, valamint új DNS szakaszok létrehozására. Azonban az eljárás még pontosításra szorul, ugyanis előfordul, hogy nem a megfelelő helyen történik a gén bemetszése, vagy nem teljesen úgy működik, ahogy azt a kutatók eltervezték.

A GMO és a robotok terjedését tartja az mezőgazdaság jövőjének a holland szakember

Gazdanapot szervezett a nyíregyházi Lippai János Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola, melyen a mezőgazdaság aktualitásairól hallgathattak meg szakmai előadásokat az intézmény diákjai. Ennek nemzetközi vendége is volt a holland innovációs menedzser, Hans Coobs személyében, aki oktatóként is dolgozik a Lippai holland testvériskolájában. A holland szakember szerint a mezőgazdaság képzési rendszerébe be kell építeni a fejlődést. Hazájában például 5 évente szinte teljesen megújul az a tudásbázis, amelyből tanítják a diákokat.

Elbénázták a szarvatlan marha génjeit

Nagy várakozás előzte meg a szarv nélküli szarvasmarha bemutatását. Az állatot génmódosítással hozták létre, azért, hogy a tej- és húsiparnak ne okozzanak gondot a szarvak. Azonban a folyamatba véletlenül hiba csúszott. Az amerikai élelmiszerbiztonsági hatóság tudósai megvizsgálták a szarvatlan marhát, és amit találtak, az meglepte a jószág megalkotóit is. A génszekvenciába ugyanis a szarvat leszerelő kód mellé valahogy becsúszott egy másik részlet is. A plusz DNS-darabka egy olyan baktériumból származik, ami antibiotikum-rezisztenciát idéz elő.

Kellene egy magyarországi szójafeldolgozó-üzem, de nagyon

A Magyarországon megtermelt szójamennyiség belföldi megőrzését és az ágazat kifehérítését is segítené egy hazai feldolgozóüzem, ezért stratégiai cél annak létesítése - mondta az agrárminiszter. Nagy István a Margitta-sziget 92 Kft. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szója fajtabemutató rendezvényén hangsúlyozta azt is, hogy a Magyarországon megtermelt szója kiváló minőségű, feldolgozásra mégis külföldre kell szállítani, mert az országban nincs szójafeldolgozó-üzem.

10 új génmódosított szervezetet engedélyezett az EU élelmiszerként is

5 új kukorica és egy új szójabab került be az Európai Unióban felhasználható génmódosított termékek közé, egy repcének és egy kukoricának pedig megújították az engedélyét. Az engedélyek a köztermesztésre nem terjednek ki, ezzel továbbra is csak az import GMO-k feldolgozását tették lehetővé Európában.

Génmódosított haszonnövényekkel a migráció ellen?

A génmódosítás, a GMO-élelmiszerek haszna és veszélyei mindig a heves vitákat kiváltó témák közé tartoznak. Ezeket járták körül a Szent István Egyetem Villányi úti campusán is a Deák Tibor Szakkollégium szervezésében rendezett GMO konferencián. Az eseményen nem a GMO-k mellett és ellen érvelők álláspontját ütköztették, továbbá a génmódosított haszonnövények gazdasági érintettségéről, és az azokkal foglalkozó cégekről sem igazán esett szó.

Hatalmas áttörést hozhat a gluténmentes búza

Nagy István szerint esélyegyenlőséget kell biztosítani a gazdáknak a digitalizáció lehetőségeinek kihasználásához

Esélyegyenlőséget kell biztosítani minden gazdálkodónak az agráriumot is forradalmasító digitalizáció lehetőségeinek kihasználásához - mondta Nagy István agrárminiszter Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA). A digitális beruházások megtérülése egészen más a nagyüzemi méretű agrárvállalkozások és a kisgazdaságok esetében, ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy miként lehet esélyegyenlőséget biztosítani.

Ezeknek a gyümölcsöknek az előnyére válik a génmódosítás

A genetikailag módosított, úgynevezett GMO-s zöldségek és gyümölcsök megítélése és elfogadottsága nagyon eltérő a társadalomban. Az így előállított növényeknek ugyanakkor számos előnye van. Ez pedig nem csak a fogyasztókra, de a termesztőkre is igaz. Ilyen a különböző betegségekkel szembeni ellenállás, vagy akár az új, izgalmas ízek kialakítása is.

Egyre nagyobb a kereslet a GMO-mentes szójára hazánkban is

Jócskán nőtt a szója termőterülete és ezzel párhuzamosan a betakarított szójabab mennyisége is az elmúlt években. Magyarország célja a folyamat erősítése, hiszen hazánkban is nagy a kereslet a GMO-mentes takarmány-alapanyagra és külföldön is szívesen vásárolják a magyar szóját – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár egy szója fajtabemutatón Héderváron. A GMO-mentes szójára itthon is egyre nagyobb szükség lenne.

Jön a GMO-méh

Elfogadott nézet, hogy megfelelő varroa atkakezelés nélkül a háziméhcsaládok elpusztulnak. Ha ezt a tényt pusztán gazdaállat – parazita alapon nézzük, akkor ez nyilvánvaló evolúciós zsákutca. Ha egy parazita elpusztítja a gazdaszervezetet, amitől saját léte függ, akkor saját maga is elpusztul.