Hirdetés
10 új génmódosított szervezetet engedélyezett az EU élelmiszerként is
5 új kukorica és egy új szójabab került be az Európai Unióban felhasználható génmódosított termékek közé, egy repcének és egy kukoricának pedig megújították az engedélyét. Az engedélyek a köztermesztésre nem terjednek ki, ezzel továbbra is csak az import GMO-k feldolgozását tették lehetővé Európában.
Az Európai Bizottság 10 genetikailag módosított szervezetet (GMO) engedélyezett július végén: 7-et élelmiszergyártásra és takarmánykészítésre (gyapot: GHB614xLLCotton25xMON1598; kukorica 5307; kukorica MON 87403; kukorica 4114; kukorica MON87411; kukorica Bt11xMIR162x1507xGA21; szójabab MON87751). Kettőnek megújították az engedélyét: olajrepce Ms8xRf3 és kukorica 1507xNK603, egy szegfűt pedig díszvirágként engedélyeztek. A géntechnológiával módosított szervezetekből előállított termékekre az EU szigorú címkézési és nyomonkövetési szabályai vonatkoznak - írta az Agrárszektor.

Szigorú ellenőrzésen mentek keresztül a génmódosított szervezetek
Ezek a géntechnológiával módosított szervezetek átfogó engedélyezési eljáráson mentek keresztül, ideértve az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező tudományos értékelését is - közölte az Európai Bizottság. Hozzátették, hogy az engedélyezés során minden tagállamnak jogában állt véleményt nyilvánítani. A folyamat kimenetele alapján az Európai Bizottságnak jogi kötelezettsége az engedélyezési eljárás lefolytatása. Az engedélyek érvényessége 10 év.
Hirdetés
Cikkajánló: Egyre nagyobb a kereslet a GMO-mentes szójára hazánkban is
Korábban arról is írtunk, hogy jócskán nőtt a szója termőterülete és ezzel párhuzamosan a betakarított szójabab mennyisége is az elmúlt években. Magyarország célja a folyamat erősítése, hiszen hazánkban is nagy a kereslet a GMO-mentes takarmány-alapanyagra és külföldön is szívesen vásárolják a magyar szóját – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár egy szója fajtabemutatón Héderváron még tavaly. A GMO-mentes szójára itthon is egyre nagyobb szükség lenne. A magyar állattenyésztés nagyrészt importból fedezi a fehérjetakarmány szükségletét. Jelenleg meghaladja a szójababtermelést a különböző feldolgozott alapanyagok (szójadara, extrahált szója, stb.) behozatala.
A hazai állattenyésztés fehérjeszükségletének szempontjából a szójadara importja a meghatározó
Ez évente 450-500 ezer tonnát tesz ki. Hazánkba elsősorban az Egyesült Államokból, Brazíliából és Argentínából érkezik szójadara. Magyarországon a szója nagy részét takarmányozásra használják, de jelentős az export is. Az elmúlt években a termelés harmadát-felét adták el külföldre, melynek elsősorban az az oka, hogy az itthon termelt szója GMO-mentes. Ezért nagyon keresett a Nyugat-Európai piacokon. A szójaexportunk meghatározó célországai Németország, Ausztria és Szerbia, de érdemi még a kivitel Horvátország és Olaszország irányába is – írta az Agrárminisztérium.
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés