Találatok erre: bükköny

Nagyon sok veszett oda az idei baracktermésből Kecskemét környékén

A barack az elmúlt években nem igazán termett a hideg időjárás miatt Kecskeméten és környékén. A Bács-Zöldért Zrt.-nél folyamatos a fagyvédelem, április végén még láttak annyi gyümölcsöt, hogy érdemes legyen leszedni. A cégnél legalább 50 hektárnyi gyümölcsültetvény termése esett ki, de az idén reménykednek, hogy a virágzáskor érkezett fagy nem volt annyira erős hatású, mint a megelőző években.

A biokertek tervezése: részletek, javaslatok, működő megoldások

Az elmúlt években világszerte egyre nő az érdeklődés az egészséges, tiszta élelmiszerek iránt, amelyek előállását környezetkímélő technológiák segítik. Ezért nem csak a biopiacok telnek meg élettel, hanem az elfeledett kiskertek is. Előkerülnek a kerti szerszámok, a házikertészek pedig lelkesen vágnak bele az otthoni zöldség- és gyümölcstermesztésbe. Hogyan érdemes elkezdeni?

AKIT – kutatások a termőtalaj egészségéért

Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem (DE) rektorhelyettese, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) főigazgatója a termőtalaj egészségére fókuszáló tanácskozás megnyitóján arról beszélt, hogy a klimatikus változások állandó kutatói témákat adnak az agrárszakembereknek. Ezért fontos, hogy a vetőmag-előállítás, az öntözésfejlesztés vagy a precíziós mezőgazdaság területén folytatott legújabb eredményeket a kutatók megosszák egymással és a gazdálkodókkal.

Több kísérőnövény is jól bevált a repce kártevői ellen

Egyre több német, svájci és francia kísérlet igazolja, hogy ha a főnövény mellett kísérő, alternatív növényekkel jóllakatják, eltérítik a rovarkártevőket, jelentősen csökken azok jelenléte. Például a repcével, mint főnövénnyel együtt vetett társnövényekkel a rovarölő szerek használata mellett és a rezisztencia kialakulásának esélye is csökkenthető.

Ne engedjük, hogy növényeink szenvedjenek a nyári hőségtől!

A klímaváltozás népszerű téma, hétről hétre jókora adagot kapunk az ezzel kapcsolatos problémákból. Megoldásokkal már sokkal ritkábban szolgálnak. Pedig igenis léteznek ilyenek. Helyezzük, most ezekre a hangsúlyt! Íme néhány könnyen megvalósítható ötlet, amelynek betartásával a klímaváltozás, az egyre kiszámíthatatlan időjárás ellenére is sikeresen kertészkedhetünk.

Rendezvény Szápáron: az agroökológia és a regeneratív mezőgazdaság gyakorlata a téma

Az agroökológia és a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatairól a Veszprém vármegyei Szápáron tart képzést a Magyar Agroökológia Hálózat Egyesület az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársaival közösen 30 gazdálkodó számára. A 2023. április 13-ára és 14-ére szervezett képzésre olyan gazdálkodók jelentkezését várták, akik legalább 30 hektáros területen termelnek.

Talajtámogató és költséghatékony a regeneratív mezőgazdaság forradalma: szaktanácsadás és képzés volt hazánkban

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) idén a regeneratív mezőgazdaság forradalmára fordította a figyelmet a Talaj világnapján. E művelési módszerek alkalmazása az ökológiai gazdálkodással kombinálva jelentősen hozzájárul talajaink termékenységének megőrzéséhez és fokozásához.

Sikeres kísérleteket hozott a szója másodvetése a Gyula környéki földeken

A szója másodvetése egy olyan új termesztéstechnológia, amiben még sok lehetőség rejlik a szója területnövelése és az optimális talajhasználat szempontjából is. Az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet egy olyan, ökológiai növénytermesztést folytató gazdaság szójatermesztési technológiáját mutatta be, ahol csak néhány éve kezdték a szójatermesztést, de máris „két fronton”, fővetésben és másodvetésben is dolgoznak a növénnyel. A Békés megyében, Gyulától nyugatra található Munkácsy-Tej Kft. gyakorlata fontos információkat nyújt a gazdáknak.

540 millió forintnyi EU-s pénzből fejlesztették a magyartarka szarvasmarhával történő területkezelés infrastruktúráját az Őrségben

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a 2014-2020-as Európai Uniós időszakban több pályázatot nyert el a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program keretein belül. Az elnyert pályázatok közül az egyik legfontosabb a „Magyartarka szarvasmarhával történő természetvédelmi célú területkezelés infrastrukturális feltételeinek kialakítása” című KEHOP-4.1.0-15-2016-00060 azonosítószámú projekt, melyet az Európai Unió 539,39 millió forint vissza nem térítendő támogatással támogatott. Ezzel kapcsolatban kerestük meg az igazgatóság szakembereit, akik készséggel válaszoltak a Magro.hu kérdéseire.

Értelmesen használva jót tesznek a köztesnövények a vetésforgóban

A vetésforgó évekre előre megállapított vetőterv, mely a termesztett növények sorrendjét határozza meg. Sajnos a mikro- és makrogazdasági szempontok alapján leegyszerűsödött, gabonatúlsúlyos vetésszerkezet nem kedvez az optimális vetésforgónak. Amennyiben a termelőnek a vetésszerkezet differenciálására alternatív növényekkel nincs lehetősége, a köztesnövények termesztésével tud segíteni a helyzeten.

Szeptemberi feladatok a földeken: zöldítés, másodvetés

A támogatásoknak történő megfelelésekhez is kapcsolódnak feladatok a földeken. Ezek között az egyik, hogy amennyiben a gazdálkodó a zöldítésben az ökológiai fókuszterület megvalósítási kötelezettségét, vagyis az EFA szántóterület 5 százaléknak megfelelő mértékben ökológiai másodvetéssel kívánja teljesíteni, és ezt már az egységes kérelmében is jelezte, úgy a másodvetést október 1-ig el is kell vetni. Ennek tényét aztán 15 napon belül jelenteni kell a Kincstár elektronikus felületén.

A támogatáson kívül is fontos a zöldítés másodvetésben

A zöldítési támogatás feltételeinek való megfeleléshez, és a kifizetéshez a gazdálkodóknak be kell tartaniuk bizonyos előírásokat. Ezek egyike, amikor az elvárt 5 százalékos ökológiai fókuszterületet a gazdálkodó csak a 0,3-as szorzóval szereplő másodvetéssel tudja megvalósítani. Az ökológiai másodvetést legalább kettő növény keverékéből kell összeállítani. Ebben segít a NAK részletes anyaga, ami a takarónövényekről és a zöldítés másodvetésben történő alkalmazásáról is szól.

A talajt javító és a növényvédelmet segítő másodvetésűek alkalmazása

A vadon élő és a haszonnövények között is több olyan faj van, amely kedvezően hat a talaj termékenységére, szerkezetére, vagy gátolja egyes talajlakó kártevők elszaporodását. A szerkezet és a termékenység javítására a nitrogéngyűjtő pillangósok, illetve a mélyre hatoló gyökerű növényfajok alkalmasak. A levéltetvek, a fonálférgek, a hernyók, és a csigák távol tartásában pedig a körömvirág jeleskedik.

Kegyetlen talajokon is eredményes alternatív fajtákat nemesítettek Karcagon

Saját nemesítésű alternatív növényfajtáit és talajkondicionálási kutatásainak eredményeit mutatta be gazdálkodóknak a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete. A speciális fajták és talajjavító módszerek megoldást jelentenek a Közép-Tisza-menti térség számára. Ezek közül 10-15 fajta minden évben elérhető a gazdálkodóknak is, hogy a nehéz mechanikai összetételű, nagy agyagtartalmú, nehezen művelhető talajokon is eredményesen termeszthessék őket.

Ezért jó a sorköztakarás a szőlő talajának

A példaértékű ökológiai jellegű másodvetés, hogy ne bukja el a támogatást!

A gabonák és repce aratása után fontos az ökológiai jelentőségű másodvetés helyes elvégzése. A gazdálkodó bármelyik, a MePAR-ban támogatható területként nyilvántartott tábláján megvalósíthatja ezt a másodvetés típust. Anyagunkban megtudhatja, hogyan és mit csináljon ahhoz, hogy a zöldítés keretében megkapja az utána járó támogatást.

Megengedett az évelő növénykultúra váltás az AKG-ban

Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatási rendszer felhívás esetében környezeti érték megőrzése szempontjából nem az a lényeg, hogy folyamatosan ugyanaz az évelő növénykultúra fedje a területet, hanem az, hogy valamilyen évelő kultúra legyen a területen. A meghatározás alapján megengedett az évelő növénykultúra váltás.

A francia titok: sokat tanulhatunk a direktvetés helyes alkalmazásáról

Több francia gazdaságban már több, mint 10 éve alkalmazzák a direktvetés módszerét. Két kelet-francia gazdaság példája mutatja meg, hogy néz ki a forgatás nélküli művelésre alapozott vetésforgó a gyakorlatban. Minden egyes kultúra direktvetéssel került a talajba, egyedül a cukorrépánál történt meg a sorok előzetes, 4-5 cm-es mélységben történő meghúzása.