A támogatáson kívül is fontos a zöldítés másodvetésben

A zöldítési támogatás feltételeinek való megfeleléshez, és a kifizetéshez a gazdálkodóknak be kell tartaniuk bizonyos előírásokat. Ezek egyike, amikor az elvárt 5 százalékos ökológiai fókuszterületet a gazdálkodó csak a 0,3-as szorzóval szereplő másodvetéssel tudja megvalósítani. Az ökológiai másodvetést legalább kettő növény keverékéből kell összeállítani. Ebben segít a NAK részletes anyaga, ami a takarónövényekről és a zöldítés másodvetésben történő alkalmazásáról is szól.

A NAK írta meg, hogy az ökológiai másodvetés során választható növények listáját a 10/2015. FM rendelet tartalmazza. A rendelet azonban nem határozza meg, hogy melyik területre mi a jó. Azt csak a gazdálkodó kísérletezheti ki a keverékek összetevői és a kapott szakmai segítség alapján. A döntési alap sok esetben csak a hektáronkénti ár és a kötelezettség teljesítésének szükségessége. Érdemes azonban átgondolni, hogy mindez hosszú távon jó lesz-e a talajnak?

A kötelezettségen túl mire használható még a másodvetés?

• Erózió elleni védelem
• A talaj szervesanyag-készletének, így vízmegőrzésének javítása
• Vadkáros területekről a vadak elcsalogatására
• Beporzó rovarok felszaporítása
• Talajlazítás

Amennyiben a gazda döntött és ismeri a talaj adottságait, meg kell nézni, melyik keverék lehet alkalmas a cél elérésére. Az alkalmazásuk nagyban függ a mikroklímától és a helyi viszonyoktól, így az igazán személyre szabott megoldásokat a helybeli gazdatársakkal összefogva lehet a legjobban kialakítani. Legyen szó a legjobban működő fajokról, keverékekről, a vetés módjáról vagy agronómiai megoldásokról, érdemes a többi termelővel egyeztetni.

Keresztesvirágúak

A keresztesvirágú keverék jó talajlazító hatású, az olajretek gyökere pedig fertőtlenítő hatású. Augusztusban vethető, bedolgozásra bimbós vagy virágzó állomány alkalmas még ősszel, október végén, november elején. Ezeket a keverékeket azonban repceterületek környezetébe nem javasolt használni, mert kártevők nagyon felszaporodhatnak.

A tápanyagellátás javítása, nitrogénlekötés

A főnövény tápanyagellátásának javításakor az aláforgatás idejére is figyelni kell. Ugyanis a felvett és tárolt tápanyagok a beforgatást követő 4-10. hét között táródnak fel a legintenzívebben. Ezért így érdemes a takarónövény megsemmisítését időzíteni, hogy a feltáródott tápanyag már a főnövény rendelkezésére álljon. Ezért inkább korábban, mint később javasolt ezt megtenni. A takarónövények képesek felvenni a talaj mélyebb rétegeiben elérhető tápanyagokat, és azokat egész télen keresztül tárolni, majd átadni a következő főnövénynek. Gyakran előforduló panasz a gazdálkodók részéről, hogy megjelenik a nitrogénlekötés, illetve a növényi anyag lassan bomlik le. Ez elkerülhető, ha bimbós, vagy virágzó állományt forgatnak alá.

A pillangósok a légköri nitrogén megkötésével járulnak hozzá a talaj tápanyag-ellátottságához. Amennyiben tehát a talaj kevés nitrogént tartalmaz, akkor egy pillangós túlsúlyú keverék (bíborhere, herefélék, bükköny) jó választás lehet. A túlzott nitrogén-ellátottság esetén keresztesvirágúakat és fűféléket érdemes vetni, amelyek hatékonyabban veszik fel és kötik meg a tápelemeket. Egyes fajok különleges tulajdonságaik – például a többi növény számára elérhetetlen foszfort felvevő pohánka – miatt lehetnek megfelelőek a célra. Azok a keverékek, amelyek magasabb arányban tartalmaznak pillangóst, segítik a beporzók védelmét is.

Talajszárítás

Sokszor számolnak be arról a gazdák, hogy a másodvetésben alkalmazott zöldtrágya/takarónövény szárítja a talajt. Ez azonban főként csak időszakos állapot a talaj felsőbb rétegeiben. A későbbiekben a lazább és szerves anyagban gazdagabb talajban a téli csapadék jobban hasznosul. Magasabb talajnedvesség alakul ki, mint a fedetlenül hagyott területeken, így idővel a tavaszi aszályhatás csökkenhet. További hasznos információkat Zöldtrágyázás című NAK-kiadványban lehet olvasni.