540 millió forintnyi EU-s pénzből fejlesztették a magyartarka szarvasmarhával történő területkezelés infrastruktúráját az Őrségben

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a 2014-2020-as Európai Uniós időszakban több pályázatot nyert el a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program keretein belül. Az elnyert pályázatok közül az egyik legfontosabb a „Magyartarka szarvasmarhával történő természetvédelmi célú területkezelés infrastrukturális feltételeinek kialakítása” című KEHOP-4.1.0-15-2016-00060 azonosítószámú projekt, melyet az Európai Unió 539,39 millió forint vissza nem térítendő támogatással támogatott. Ezzel kapcsolatban kerestük meg az igazgatóság szakembereit, akik készséggel válaszoltak a Magro.hu kérdéseire.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság sajtóközleménye szerint a projekt közvetlen célja az érintett Natura 2000 területek természetvédelmi helyzetének javítása volt. Ezt a magyartarka szarvasmarhával történő területkezelés hatékonyságának növelésével, a gyepterületek kezelésének hatékonyabbá tételével, a szarvasmarha állomány jövőbeni fenntartásával és annak növelésével, az ehhez szükséges megfelelő infrastruktúra kialakításával és fenntartásával kívánták elérni. Ezen célok eléréséhez jelentett segítséget a „Magyartarka szarvasmarhával történő természetvédelmi célú területkezelés infrastrukturális feltételeinek kialakítása” című KEHOP-4.1.0-15-2016-00060 azonosítószámú projekt sikeres megvalósítása. A megvalósult projektelemek segítették és a jövőben is segíteni fogják megszüntetni a gyepek degradációs folyamatait, növekedni fog a gyepek fajkészlete, biológiai sokfélesége.

Három kiemelt beruházási elem valósult meg a korábban említett célok eléréséért:

• 100 férőhelyes bikaistálló kivitelezése: a meglévő épületrendszerhez csatlakozó istálló kialakításával sikerült javítani a szarvasmarhák téli tartásának minőségét.
• Az állatok nyári szabadtartásához szükséges infrastruktúra fejlesztése: közel 37 kilométer villanypásztor kerítésrendszer kialakítása valósult meg. Ezekhez kapcsolódóan 3 helyszínen rétegvíz kutak és itatórendszerek biztosítják a szabadtartásban lévő állatok megfelelő mennyiségű és minőségű itatáshoz szükséges vízellátását, egy további helyszínen pedig a már meglévő rétegvíz kút és itató téliesítése történt meg. Ezen fejlesztéseken túl pedig 2 további helyszínen hálózati vízről való lecsatlakozások kialakításával sikerült önitatós rendszereket kialakítani szintén a szabadtartásban lévő szarvasmarha állomány itatásának céljából.
• Természetvédelmi célú gyepkezelés és vagyonkezeléshez szükséges gépek beszerzése: a legnagyobb értékű beruházási elem keretében 16 gép és eszköz került az igazgatósághoz. Ezek célja az állatok téli tartásához szükséges takarmányok elkészítése, továbbá a szarvasmarhákkal történő gyepkezelésen túl a természetvédelmi célú gyepkezelés biztosítása és hatékonyabbá tétele.

Tájékoztatás és tájkép

A pályázat részeként bemutatás- szemléletformálási tevékenység is megvalósult, melynek keretében két különálló helyszínen alakítottak ki kilátópontot, ahonnan az érdeklődők megtekinthetik a szabadtartásban lévő állatokat. Továbbá számos helyszínre került ki új információs tábla is az állattartásról való tájékoztatás biztosításának érdekében. A fejlesztés szükségességét az állatokkal és gépekkel kezelt területek nagyságának folyamatos bővülése, valamint a rendelkezésre álló hiányos infrastrukturális feltételek indokolták - írták.

A téma érdekességét látva megkerestük az igazgatóság szakembereit, akik készséggel válaszoltak a Magro.hu kérdéseire a KEHOP-4.1.0-15-2016-00060 azonosítószámú projekthez kapcsolódóan.

Milyen kihívásokra, problémákra hozott megoldást a beruházás?

Az istállóépítéssel az állatok teleltetése vált egyszerűbbé, korábban gondot okozott a téli elhelyezésük. A növendékeket most külön tudjuk takarmányozni, ami kedvez fejlődésüknek. A kerítésépítésekkel és a rétegvíz kutakkal a nyári tartásuk vált könnyebbé, a kerítésrendszerrel az esetleges balesetek is még nagyobb arányban elkerülhetők. A kutakkal időt spórolunk meg és a gyepeket sem tiporjuk több tonnás járművekkel. Jó minőségű szarvasmarhákat csak megfelelő gépekkel, infrastruktúrával lehet költséghatékonyan előállítani. Igyekszünk mintagazdaság lenni és irányt mutatni a környék gazdálkodóinak. 

Hogyan valósul meg a gyepkezelés és a takarmánykészítés a beruházás hatására?

A korábbi években a legeltetést saját magunk végeztük, ezt a jövőben is fent kívánjuk tartani. A kaszálást, a szántóföldi munkákat (vetéstől az aratásig) vállalkozók bevonásával végeztük. Jelenlegi gépparkunk és emberi kapacitásunk sem teszi lehetővé, hogy minden munkát magunk végezzünk el, viszont jelentős részt tudunk vállalni a különböző munkafolyamatokban olyan területeken, ahol valamilyen okból előbb-utóbb kaszálni kell például. Ezeket el tudjuk végezni az illetékes természetvédelmi őr bevonásával. Az állatok téli takarmányát igyekszünk magunk előállítani, nagyobb részben szénát. A hízóbikák tartása miatt elengedhetetlen különböző szenázs féléket is készíteni.

Például a zabos bükköny szenázs fehérjetartalma jól szolgálja a tömegtakarmányok által bevitt ’home grow protein’ elvet. A szántóföldön saját magunknak termesztett tömegtakarmány-fehérje egyrészt olcsóbb, mint a vásárolt termék, javítja a talajállapotot, másrészt a fenntartható gazdálkodást is jobban szolgálja. Kisebb az ökológiai lábnyoma a beszerzéséhez képest, végül pedig a kérődzőnek is kedvezőbb emésztés-élettanilag (struktúra forrás is egyben). Jól szolgálja a körkörös gazdasági modellt.

Milyen márkájú és típusú gépeket és eszközöket szereztek be?

 Az Agro-Alfa Kft.-n keresztül Massey Ferguson gépeket vásároltunk, 1 darab 7722 Dyna6-os erőgépet, 1 darab 5713S Dyna4-es homlokrakodós erőgépet, 1 darab 5711 Dyna4-es erőgépet, 1 darab Manitou teleszkopós rakodógépet, 1 darabb McHale bálázót, szálastakarmány készítéshez, Massey Ferguson (Fella) gépeket szereztünk be, front diszkes kasza, rendsodró, rendterítő, legelő ápoláshoz, egy Güttler gyepápoló gépet, egy magyar gyártmányú RZ3-as szárzúzót és egy Vigolo vízszintes tengelyű kalapácsos mulcsozót. A kerítés karbantartáshoz 2 darab tőkecsík kaszát vettünk, amikkel a villanypásztor kerítés alatt ki tudjuk kaszálni a füveket, így a magasabb füvek nem veszik le az áramot a villanypásztor kerítés rendszerről. A szántóföldi növénytermesztéshez egy 3 méter munka szélességű Lemken grubert és egy 18 tonnás pótkocsit szereztünk be. 

Hogyan segítik a fejlesztések az állatállomány fenntartását és kezelését?

 Nagyobb állatállományt tudunk ellátni kevesebb munkaerővel, hatékonyabb a munkavégzés. Olyan műveleteket is el tudunk végezni, amit korábban bérmunka bevonásával oldottunk meg. Korszerű eszközökkel energiát és időt tudunk megtakarítani, többek között az automata kormányzással felszerelt traktorokkal. A telepített villanypásztorok biztonságot nyújtanak, nem mennek a jószágok a szomszédos szántóföldre vagy közútra. A rétegvíz kutak kialakítása előtt lajtos kocsival napi szinten hordtuk ki a vizet, ehelyett most a gépész és az erőgép is tud más munkát végezni, valamint a taposási kár is csökken, hisz nem kell egy közel 20 tonnás szerelvénnyel keresztül vágni a gyepen.

Milyen további megoldásokkal, ötletekkel fejlesztenék a területet és a gazdálkodást?

 Az utóbbi időben a gépesítés felé irányult minden beruházásunk, hisz a növekvő állatállomány mellé ez elengedhetetlen. További céljaink között szerepel a majorság területén belül az úthálózat fejlesztése, további széna tárolók és megfelelő silótér kialakítása. A szántóföldi növénytermesztés területén, követve a digitalizációt, vetőgépeket és korszerű szerves trágya szórót szereznénk be. Az állattartásnál az új technológiák kihasználásával szeretnénk több információt szerezni a legelési szokásokról. Céljaink között szerepel továbbá muraközi lovaink betanítása, hogy mén vizsgákon és szakmai rendezvényeken is megjelenhessenek - írták.

Szerkesztette:

Csurja Zsolt
precíziós mezőgazdasági szakmérnök