Ezért jó a sorköztakarás a szőlő talajának

A nagy és egybefüggő, többször meredek lejtésű ültetvények, a növényvédő szerek és műtrágyák használata komolyan veszélyezteti a hagyományos borvidékek élővilágát és az ültetvények környezetét. Mára világossá vált, hogy a szőlőben évtizedek óta alkalmazott egyoldalú mechanikai talajművelés káros hatású, ezen felül munkaigényes és költséges is. Manapság viszont a magyar borvidékeken egyre gyakoribbak a zöldellő sorközök. Az elmúlt 2-3 évtizedben a kísérletező kedvű gazdálkodók mellett több kutatóintézet, egyetem is talajápolási vizsgálatokat végzett azért, hogy megtudja, miként védhető meg jobban a szőlő talaja.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet anyagát szemléztük. A hegy-völgy irányú ültetvények kialakításakor kihívást jelent, hogy a meliorációs munkák jelentős talajmozgatással, talajcserélődéssel, -átrendeződéssel járnak. Helyszíntől, termőréteg-vastagságtól függően eltérő mértékű lehet ennek a kedvezőtlen hatása. Ám a korábbi, évszázadokon vagy évezredeken át művelt feltalaj kisebb-nagyobb mértékben eltűnhet. Helyette kedvezőtlen, tápanyagokban szegény, eltérő vízgazdálkodású, élettelen rétegek kerülhetnek a felszínre. Ilyenkor több esetben heterogén ültetvény lesz az eredmény, melynek egyes foltjai eltérő bánásmódot igényelnek és a termés mennyisége, minősége sem lesz egyöntetű.

A gépekkel való gyakori közlekedés talajdegradációt okoz, tömörödik és levegőtlenné válik. Ez rossz a talaj élővilága számára: gátolja a lebontó- és tápanyagfeltáró folyamatokat. A tömörödött talajszerkezet továbbá akadályozza a csapadékvíz bejutását a mélyebb talajrétegekbe. A klímaváltozás hatására Magyarországon is egyre gyakoribb lesz a szárazság, magasabb az átlaghőmérséklet. A szélsőségesebb klimatikus viszonyok miatt sűrűbben várhatók heves esőzések, melyek ugyancsak jelentős károkat okozhatnak az ültetvényekben. A hirtelen lezúduló csapadék lemossa a talajfelszínt, és így a víz nem jut le a talaj mélyebb rétegeibe.

Bár az ökológiai gazdálkodásban különösen fontos szerepe van a talaj termékenységének és élővilágának fenntartása, integrált termelők esetén is megfigyelhető bizonyos mértékű szemléletváltás.

A talaj nem termesztőközeg, hanem élő alkotóelem

Bár az Alföldön hagyománya van a rozzsal bevetett sorköznek, nem is olyan rég a legtöbb helyen még a maradéktalanul gyommentesen tartott, „tiszta” szőlőültetvény volt jellemző. Manapság azonban mind gyakoribbak a zöldellő sorközök. Az elmúlt 2-3 évtizedben a kísérletező kedvű gazdálkodók mellett több kutatóintézet, egyetem is talajápolási vizsgálatokba kezdett, hogy megismerje a lehetséges módszereket, amelyek alternatívát nyújthatnak a kémiai gyomirtással kombinált, egyoldalú mechanikai talajműveléssel szemben.

Ezek a Magyarországon legtöbbször alkalmazott talajápolási módszerek

Mechanikai talajművelés

Előnyök:

● Jól gépesíthető

● Megfelelő gyomszabályozó hatás érhető el vele

● Változtatható a művelési mélység

● Változatos a gépkínálat

Hátrányok:

● Lejtős területen fennáll az erózió veszélye

● Júniustól szeptemberig negatív a vízmérleg a talajban

● Fennáll a tápanyagok kimosódásának és a talaj tömörödésének veszélye

● Eketalp betegség, talajszerkezet-romlás állhat elő

Talajtakarás növényi mulccsal

Előnyök:

● Javul a talaj vízháztartása, növekszik a termésmennyiség

● Kitűnő gyomszabályozó hatás

● Megakadályozza az eróziót, csökken a talaj hőingadozása

● Környezetbarát technológia: takaróanyagként számos természetes „hulladék” hasznosítható

Hátrányok:

● Tűzveszélyes

● Fokozódó csúszásveszély

● Fennáll egyes tarackos gyomok és rágcsálók betelepülésének veszélye

● Pentozánhatással számolhatunk 2-3 év elteltével

● Beszerzési, kijuttatási költségek, nehézségek

Élő takarónövényes talajápolás

Előnyök:

● Védi a talajt az erózió és a defláció ellen

● Óvja a talajszerkezetet, megakadályozza a tápanyagok kimosódását

● Fokozza a talaj humusztartalmát, élénkíti a talajéletet

● Javul a talaj vízháztartása

● Bármilyen időben könnyen átjárható a terület, alacsonyabb a taposási kár

● Zöldtrágyaként egyaránt felhasználható a növényzet

● A pillangósok megkötik a légköri nitrogént, amely felvehető a szőlő számára

● Ha a növénytakaró magassága problémássá válna, lehengerelhető, nem szükséges kaszálás/mulcsozás (legfeljebb indokolt esetben, maghozás után, magas tarlót hagyva)

● Kedvező esztétikai hatást nyújt, növeli az ültetvény biológiai sokféleségét, élőhelyet biztosít a hasznos szervezeteknek.

Hátrányok:

● A nem megfelelően megválasztott és alkalmazott keverék víz- és tápanyagbeli konkurenciát jelenthet a szőlőnek; negatívan hathat a termés mennyiségére és minőségére

● Kedvezőtlenül hathat a borok aroma összetételére. Csökkenhet a must nitrogéntartalmú vegyületeinek mennyisége

● A vetőmag beszerzése és a vetés többlet költségekkel jár

Időszakos takarónövényzet

Előnyök:

● Csapadékban szegényebb területeken, kedvezőtlen évjáratokban is jól alkalmazható

● Kiválóak erre a célra például a gabonafélék, akár egyéves pillangós fajjal/fajokkal (például vetési bükköny)

kiegészítve. Az időszakos talajtakaróknak nyáron lekaszálva megszűnik a vízfelvétele, gyökérzete azonban rögzíti a talajt, fékezve ezzel az eróziót

● A vetőmagot takarmányként megvásárolva olcsó, megbízható módszer

Hátrányok:

● Minden évben el kell vetni a vetőmagot/vetőmagkeveréket (talajbolygatás)

● Nem fokozza érdemben az ültetvény természeti értékét (élőhelyek, biodiverzitás)

● Nem tartalmaz látványos, virágzó fajokat – szemben egy fajgazdag állománnyal

Helyi növényzet meghagyása a sorközben

Előnyök:

● Nem szükséges vetés, magától kialakul

● Kaszálással, mulcsozással művelhető

Hátrányok:

● Sikeressége nagyban függ a terület környezetének növényflórájától

● Eredményessége függ a talaj gyommagkészletétől

● Invazív gyomok megjelenése esetén nem alkalmazható a technológia

● Fűfélék elterjedésével a szőlőre nézve kedvezőtlen talajtakaró állomány alakulhat ki

Füvesítés

Előnyök:

● Jó erózióvédő hatás

● Elősegíti a gépek közlekedését

Hátrányok:

● Kevésbé engedi át a vizet

● Sűrű, nemezszerű gyökérzetet fejleszt

● Könnyebben alakul ki talajtömörödés

● Ásógépes feltörése után felülete kedvezőtlen a dolgozók és traktorok közlekedése szempontjából

● Kaszálással, mulcsozással tartható csak karban

● Minden kaszálás/mulcsozás után az állomány víz- éstápanyagfelvétele megnő

● Kevésbé oldja az ültetvény monokultúra jellegét és nem tartalmaz látványos, virágzó fajokat

● Kedvezőtlenül hathat a borok aroma összetételére.

Csökkenhet a must nitrogéntartalmú vegyületeinek mennyisége

● A kereskedelmi forgalomban kapható fűmagkeverékek nagy része hazánkban csak öntözött sportgyepek kialakítására alkalmas, szőlősorközök vetésére nem ajánlott

A teljes, 32 oldalas ÖMKi tanulmányt ide kattintva olvashatja el.