Események, kiállítások

Kiemelt helyen az ökológiai és a precíziós gazdálkodás

A Szentlőrinci Gazdanapok 1994-ben nyitotta meg először kapuit. Az eltelt negyedszázad alatt a Dél-Dunántúl legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari vásárává nőtte ki magát, s immár huszonhatodik alkalommal augusztus 2. és 4. között várja a szakmai és nagyközönséget.

Kiváló minőséget garantáló, kétszintű védjegyrendszer készül a magyar élelmiszerekre

A biztonságos élelmiszer alapelvárás lett, azonban az utóbbi időben megnőtt a kereslet a hazai, minőségi termékek iránt. A védjegyekkel túlzsúfolt piacon viszont a magyar vásárlóknak szükségük van segítségre. Ezért igény van egy olyan, élelmiszereket jelölő védjegy létrehozására, mely a vásárlók felé hiteles és valódi garanciát biztosít. Egy egyértelmű jelképre, ami a kiemelkedően magas minőségű élelmiszereket megkülönbözteti a piaci kínálatban szereplő más termékektől - mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a védjegybemutató sajtótájékoztatón.

Az EU-ban Magyarországon van az egyik legnagyobb méhsűrűség

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen. A szlovákiai Tatranska Lomnicaban tartott rendezvényen elhangzott, hogy hazánk élen jár a vadon élő beporzó fajok jogi megóvásában. Már 1988-ban védelem alá került az első vadméhfaj, ezt 2008-ban további tizenkettő követte. Magyarországon hozzávetőlegesen 12 háziméh család jut egy négyzetkilométerre, ez az Európai Unió tagállamai közül az egyik legnagyobb „méhsűrűség”. Ezért is fontos a magyar méhvédelem.

Gazdafórumot tartottak Karcagon: terítéken a környezetvédelem, az ökológia és a drónok

A rendezvényen a mezőgazdaság aktualitásairól, a környezetvédelem és az ökológiai gazdálkodás követelményeiről, valamint az új technológiai elemekről szóltak az előadók. A mezőgazdasági drónok szerepe jelentősen meg fog növekedni az elkövetkező időszakban a termelésben. A repülő robotok működésének megismerése és a technológia alkalmazása kellő és alapos szabályozás mellett olyan segítséget tud nyújtani a gazdálkodóknak, amelynek előnyeit senki nem hagyhatja figyelmen kívül.

Génmódosított haszonnövényekkel a migráció ellen?

A génmódosítás, a GMO-élelmiszerek haszna és veszélyei mindig a heves vitákat kiváltó témák közé tartoznak. Ezeket járták körül a Szent István Egyetem Villányi úti campusán is a Deák Tibor Szakkollégium szervezésében rendezett GMO konferencián. Az eseményen nem a GMO-k mellett és ellen érvelők álláspontját ütköztették, továbbá a génmódosított haszonnövények gazdasági érintettségéről, és az azokkal foglalkozó cégekről sem igazán esett szó.

Még több magyar téliszalámi mehet külföldre: jövőre kezdődhet el a szegedi gyár új üzemének építése

Jövőre kezdődhet el a Pick új gyártóüzemének építése Szegeden, a beruházással 30 százalékkal növelik a nemespenészes szárazáruk, köztük a magyar téliszalámi értékesíthető mennyiségét. Ezt Sutka László megbízott vezérigazgató jelentette be a csongrádi megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón. A jelenleg tervezés alatt álló új készítményüzemet az M43-as autópálya 5-ös út találkozásánál lévő 100 hektáros fejlesztési területen építik meg.

Komoly döntések és kihívások előtt áll a gabonavertikum

Komoly döntések előtt áll a versenyképesség javítására a gabonavertikum, a magyar mezőgazdaság meghatározó ágazata - mondta az agrárminiszter a Gabonavertikum - versenyképesség itthon és a világban elnevezésű konferencián. A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán, Mosonmagyaróváron megtartott rendezvényen Nagy István elmondta, hogy az irányok meghatározásánál a hozzáértő és az ágazatot képviselő szakembereknek együtt kell gondolkodniuk.

100 milliós beruházás Prügyön: szupermodern vetőmag-válogatót adtak át

Átadták és működés közben is bemutatták azt a 100 millió forint értékű, szín szerinti vetőmag-válogató berendezést, amely a világon jelenleg létező legmodernebb technikát és technológiát képviseli a vetőmagfeldolgozásban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Prügyi Mezőgazdasági Zrt-nél megvalósult fejlesztést a cég által szervezett Őszi Kalászos Fajtasor Bemutató alkalmával ismerhették meg a jelenlévők.

Hazánkban van Európa legnagyobb mezőgazdasági gyűjteménye

Magyarország egyik leghíresebb múzeuma a budapesti Városligetben található. Ez a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, ami egyben Európa legnagyobb mezőgazdasági gyűjteménye is. Az intézménynek otthont adó Vajdahunyad várát Alpár Ignác tervezte az 1896-os millenniumi ünnepség alkalmából. Az épület önmagában is igazi látványosság, valódi építészeti különlegesség. A falakon belül pedig a magyar agrárium múltját őrzi.

Agroverzum néven nyílt meg Tudományos Élményközpont Martonvásáron

320 milliós horgászcentrum készült el Keszthelyen

A Balaton első sporthorgász centrumának 320 millió forintos beruházással elkészült apartmanházait adták át a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. volt keszthelyi halásztelepén. 5 éve megszűnt a halászat a Balatonon, ezt követően döntöttek a horgászturizmust szolgáló központ kialakításáról. A fejlesztés első beruházása volt a házak felépítése az Agrárminisztérium 195 millió forintos támogatásával. Ősszel kezdődik a kikötő felújítása, majd az egykori jégvermet alakítják át akváriumházzá.

Hanyagság és figyelmetlenség fenyegeti a magyar juhágazatot

A juhtartás gazdaságosságát befolyásoló betegségek címmel tartott előadást az Alföldi Állattenyésztési Napokon Hódmezővásárhelyen Dr. Abonyi Tamás, a Nébih állategészségügyi diagnosztikai igazgatóságának vezetője. A gyakorló állatorvos általános áttekintést adott a magyar juhágazat egészségügyi helyzetéről, a betegségekről, valamint a megelőzés és a kezelés helyes gyakorlatairól. Nagyobb fegyelemmel és figyelemmel sokat lehetne javítani a juhok egészségén.

Drágább lesz jószágot tartani, mert hamarosan szigorodnak az állattartás és a trágyakezelés szabályai

Szigorúbb előírásokra és elvárásokra kell számítania a magyar gazdáknak 2020 után az ammónia és a nitrogén kibocsátásával kapcsolatban. Ennek a hazai állattartóknak is meg kell felelniük, főleg, ha külföldön szeretnék értékesíteni a termékeiket. Ez elsősorban a nyugati és északi fejlettebb tagállamok fogyasztóinak az EU döntéshozóira gyakorolt nyomásának következménye. A változások minden hazai telepet érintenek, és sok esetben fájdalmasak lesznek.

A traktor mellé észre is szükség van

Annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban sok a beruházás, a termésátlagok növekedésén nem látszik a technológiai fejlesztés. A legnagyobb problémát a munkaerőhiány jelenti. Azonban a fejlesztéseket gátolja az is, hogy sok gazdálkodó alapvető kérdésekkel sincs tisztában. Így pedig nem lehet eredményesen termelni. A következő évek kulcskérdése a hatékonyság növelése lehet, mert a kapacitásbővítések számára korlátot jelenthet a jelenlegi magas foglalkoztatottsági ráta. Az agrárcégek az elmúlt években egyre jobban megsínylik a munkaerő hiányát.

Azért kampányolnak, hogy több mangalicahúst együnk

A mangalicahús fogyasztását népszerűsíti kampányával az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. Az „Egyél jót! – A mangalicahús különleges” szlogen alatt futó kampány célja, hogy felhívják a figyelmet a védett őshonos sertésfajtánk különleges ízére, beltartalmi értékeire és az egészséges táplálkozásban betöltött szerepére.

Milliárdos palántanevelő üvegházat adtak át Szegváron

Átadták a Csongrád megyei Szegvár községben az Árpád-Agrár Zrt. új palántanevelő üvegházát. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter azt mondta, hogy a kertészeti ágazat tavalyi több mint 300 milliárd forintos kibocsátása a magyar mezőgazdasági produktum 12 százalékát jelentette. Ebből csaknem 180 milliárd forintot tett ki a friss zöldségek előállítása. Az új szegvári palántanevelő 1,232 milliárd forintos beruházással épült. Az 1,5 hektáros üvegház és 0,7 hektáros fóliablokk külön szabályozható hőmérsékletű egységekből áll. Ezek pót-megvilágítási rendszerrel, a növényvédelmet is biztosító öntözőkonzolokkal, a legkorszerűbb árnyékolás- és szellőzéstechnikával is ellátottak.

Kevesebb engedélyezett szer és hatóanyag: nehezebb a növényvédelem Magyarországon

Egyre nehezebbé válik a kertészeti kultúrák növényvédelme. Hogyan lehet jó eredményeket elérni a gyümölcstermesztésben akkor, amikor a növényvédelem lehetőségei csökkennek? – tette fel a kérdést Hunyadi István, a FruitVeB szakmai igazgatója a Gyümölcsöseink növényvédelme – Fogyatkozó hatóanyagok vs. jövőbeni lehetőségek című konferencián. Az előadások az uniós szintű növényvédő szer hatóanyag kivonások folyamatát, következményeit és az olyan lehetséges helyettesítő vagy alternatív megoldásokat helyezték a fókuszba, amelyek a növényvédelmi szempontokon túl a fogyasztói elvárásoknak és a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek.

Diótermesztés a profiknak - dió szakmai napot szerveznek Vásárosnaményban