Komoly döntések és kihívások előtt áll a gabonavertikum

Komoly döntések előtt áll a versenyképesség javítására a gabonavertikum, a magyar mezőgazdaság meghatározó ágazata - mondta az agrárminiszter a Gabonavertikum - versenyképesség itthon és a világban elnevezésű konferencián. A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán, Mosonmagyaróváron megtartott rendezvényen Nagy István elmondta, hogy az irányok meghatározásánál a hozzáértő és az ágazatot képviselő szakembereknek együtt kell gondolkodniuk.

Az agrárminiszter szerint az irányok meghatározásánál figyelembe kell venni a klimatikus változásokat, a piaci igényeket, ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy generációváltás zajlik az ágazatban. A jelenlegi fiatal generáció felé pedig számokkal kell alátámasztani, hogy az agráriumban dolgozni jó és jövedelmező tevékenység. A klimatikus változásokról azt mondta: "felelősek vagyunk azért is, hogy hogyan tudjuk fenntartani és javítani a földek termőképességét" - idézi a Magyar Távirati Iroda.

Nagy István elmondta, hogy a Duna tavalyi rekordalacsony vízállása miatt a hazai gabona exportja 8 százalékkal csökkent Németországba, mert a vízi szállításról közútira kellett áttérni. Egy tényező is lehet ilyen nagy befolyással az ágazat teljesítményére - jegyezte meg a témával kapcsolatban. Hozzátette, hogy rendszerben szeretné látni, hogyan oldják meg a szereplők a termelési, minőségi, versenyképességi és feldolgozottsági kérdéseket, hogy azok megfeleljenek az étkezési kultúrában jelen lévő divatirányzatoknak is.

Kényszerpályán az ágazat

Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatási igazgatója a rendezvényen arról beszélt, hogy ez a terület fejlődési kényszerpályán van. A gazdálkodók száma a jövőben csökkenni fog, átlagos életkoruk emelkedik. Eközben a gazdaságok átlagos mérete és tőkeintenzitás nő, az árbevétel jövedelemtartalma pedig csökken, vagyis az árak vonatkozásában növekszik kitettségük.

Nagy István előadásában együttgondolkodásra hívta a jelenlévő agrár szakembereket, válaszokat keresve olyan kérdésekre, mint például:

• Hogyan tudunk minőségi javításokat elérni a gabonatermesztés terén?
• Mi az új élelmiszeripari trend? Ehhez hogyan tud alkalmazkodni a magyar agrárium?
• Melyek az új étkezési szokások és divatirányzatok? Lehet-e és hogyan a magyar mezőgazdaság ennek nyertese?
• Hol húzzuk meg a határt a gabonafélék esetében, a takarmánynövény vagy iparnövény jellegét tekintve?
• Érdemes-e élni a genetikai potenciálban rejlő lehetőségekkel?
• Hogyan tudunk feldolgozottsági szintet növelni?
• Hogyan tudunk új, alternatív termékeket előállítani hagyományos gabonafélékből?

Ezek mind olyan kérdések és feladatok, melyek nem megkerülhetőek akkor, amikor a gabonaágazat szerkezeti fejlődésről és struktúrájáról beszélünk - mondta a miniszter.