Az EU-ban Magyarországon van az egyik legnagyobb méhsűrűség

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen. A szlovákiai Tatranska Lomnicaban tartott rendezvényen elhangzott, hogy hazánk élen jár a vadon élő beporzó fajok jogi megóvásában. Már 1988-ban védelem alá került az első vadméhfaj, ezt 2008-ban további tizenkettő követte. Magyarországon hozzávetőlegesen 12 háziméh család jut egy négyzetkilométerre, ez az Európai Unió tagállamai közül az egyik legnagyobb „méhsűrűség”. Ezért is fontos a magyar méhvédelem.

Hazánkban mintegy 20 ezren foglalkoznak méhtartással, ők összesen 1,2 millió méhcsaládot tartanak. Évi 25 ezer tonna mézet termelünk, ami az EU méztermésének 10 százaléka. A helyettes államtitkár beszámolt az Agrárminisztérium beporzók védelmében folytatott tevékenységéről, a legfontosabb programokról és a figyelemfelhívó eseményekről - írja az AM híre.

Balczó Bertalan szerint egyes nemzeti park igazgatóságoknál gyakorlat, hogy ahol előkerül egy-egy veszélyeztetett beporzó, pl. az óriás poszméh, a területen gazdálkodóval közösen határozzák meg azokat a gazdálkodási módszereket, amelyek az adott területen hosszú távon is lehetővé teszik a faj fennmaradását. Ezen kívül idén már 8. éve folyik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal együttműködésében. Ebben azt vizsgálják, hogy a termelők betartják-e a méhvédelmi előírásokat. A V4 környezetvédelmi találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy javítani kell a méhek és a beporzást végző többi rovar helyzetén. Ebben a folyamatban pedig elengedhetetlen az országaink közötti regionális együttműködés, a rendszeres konzultáció és a tapasztalatok megosztása - írták.

Cikkajánló: Figyeljen a méhvédelemre zöldítés közben is

Korábbi cikkünkből kiderül, hogy permetezéskor ügyelni kell a növényvédő szerek engedélyokiratában feltüntetett, a nem cél rovarok védelmében meghatározott védőtávolság betartására, hogy a permet ne sodródjon el a kezelt szántóföldi kultúráról. A nitrogénmegkötő (pl. somkóró, szarvaskerep, herefélék, bükkönyfélék, baltacím, lencse, szója), valamint az ökológiai jelentőségű másodvetésű növénnyel (pl. hajdina, mézontófű, csillagfürt, somkóró, olajretek, fehérmustár) hasznosított területek ugyancsak számos hasznos és közömbös állatfaj számára biztosítanak élőhelyet. A beporzó rovarokra kockázatos vagy veszélyes növényvédő szerek alkalmazását ezek esetében ugyancsak ajánlott kerülni.