Kevesebb engedélyezett szer és hatóanyag: nehezebb a növényvédelem Magyarországon

Egyre nehezebbé válik a kertészeti kultúrák növényvédelme. Hogyan lehet jó eredményeket elérni a gyümölcstermesztésben akkor, amikor a növényvédelem lehetőségei csökkennek? – tette fel a kérdést Hunyadi István, a FruitVeB szakmai igazgatója a Gyümölcsöseink növényvédelme – Fogyatkozó hatóanyagok vs. jövőbeni lehetőségek című konferencián. Az előadások az uniós szintű növényvédő szer hatóanyag kivonások folyamatát, következményeit és az olyan lehetséges helyettesítő vagy alternatív megoldásokat helyezték a fókuszba, amelyek a növényvédelmi szempontokon túl a fogyasztói elvárásoknak és a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek.

A FruitVeB anyagát szemléztük. A növényvédő szerek engedélyezésére vonatkozó kedvezőtlen bizottsági döntések hátterét elemezve dr. Nagy Géza, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növényvédelmi referense elmondta, hogy az okok között gyakran az szerepel, hogy kicsi a tagállami kapacitás. Ezért nehéz szakmai szempontok szerint megváltoztatni az értékelési folyamatot. A megoldást az adhatná, ha kockázatelemző csoportok jönnének létre, és ezek tárgyalásokat folytatnának a bizottsági ülés előtt. A szakember felhívta a hallgatóság figyelmét a körültekintő tájékozódás szükségességére a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó megváltozott előírásokkal kapcsolatban. Előfordul ugyanis, hogy nem elég vagy nem a legfrissebb a készítmény címkéjén található információ. Az aktuális módosítások – amelyek például a dózist, a kezelésszámot, a várakozási időt érintik – az engedélyokiratokban találhatók meg.

Kevesebb használható hatóanyagcsoport, szigorúbb feltételek

Az elmúlt évek során a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló hatóanyag-csoportok szűkülése tapasztalható. Bizonyos kultúrákban ez komoly gondot okoz, például a csonthéjasok esetében a kártevők elleni védekezésben felhasználható rovarnövekedést szabályozó anyagok számában csökkenés figyelhető meg. Az atkaölő szerek sem érhetőek el kellő mennyiségben, a kórokozók elleni kontakt készítmények felhasználása szigorodott. Itt említhető meg továbbá a réz alkalmazásának kérdése, amely 4000 g/év mennyiségben engedélyezett, ám egy új javaslat szerint 7 éves periódusokra lenne célszerű tervezni, úgy, hogy a határérték 28.000 g/7 év lenne.

Tovább szigorodnak a növényvédőszer-felhasználásra vonatkozó előírások más területeken is. Egyrészt a nagy élelmiszerláncok a szermaradékok tekintetében szigorúbb előírások irányába mozdultak el, másrészt egyre gyakrabban kell megfelelni a méhkímélő technológiák kötelező előírásainak. A felhasználható hatóanyagok, hatóanyag-csoportok számának csökkenése növeli a rezisztencia kialakulásának veszélyét. A változó helyzet kezelése sokrétű, ide tartozik az integrált szemléletű termesztéstől a szakmai hozzáértésen és az alacsony kockázatú anyagok alkalmazásán át a kijuttatástechnológiáig sok megoldás és ötlet.

Lombfal-felülethez igazított dózis az egyik új ötlet

Ehhez kapcsolódóan újdonság a lombfal-felülethez igazított dózis megjelenése. A magas növésű kultúrákban (gyümölcs, szőlő, támrendszeres zöldség) a kijuttatandó növényvédő szer mennyisége nem területre, hanem lombfelületre van megadva. A megfelelő dózis meghatározását táblázatok segítik, hiszen nem csupán az ültetvények között, hanem a vegetációs időn belül is nagy különbségek lehetnek. A szűkülő növényvédőszer-kínálat jelentette nehézségeken kívül kedvező folyamatok is vannak:

A hazai növényvédelem számára nagy jelentőségű az a kezdeményezés, amely arra irányul, hogy ne csak egyes állatbetegségek fellépése ellen, hanem bizonyos növényi károsítók megjelenése esetén is támogatást igényelhessenek a védekezéshez a gazdák.

Az Agrárminisztérium idén is vissza nem térítendő támogatást nyújt a szőlőültetvényekben az FD fitoplazma terjedésének megakadályozására az amerikai szőlőkabóca ellen kijuttatott növényvédő szer vételárához.