Hirdetés
Élelmiszeripar
Kiemelt hírek
Hirdetés
Kapcsolódó videók
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pusztulnak a szántók, fogy a víz, újabb világjárvány várható
2021.04.17.Miközben a világ lakosságának jelentős része a koronavírus járvány végét várja, vészjósló figyelmeztetések érkeznek a közeljövőben érkező új betegségekről. A mezőgazdaság jó és rossz értelemben is mélyen benne van a probléma közepében. A fertőzés forrása a COVID-19 esetében is maga a civilizáció. Ahogy az emberi tevékenység hatására felborul az érzékeny ökológiai rendszerek egyensúlya, egyre újabb és durvább fertőzéseket szabadít magára a bolygó lakossága. Ezek közül pedig sokszor védtelen az emberek immunrendszere. Mi lehet a megoldás?
Bivalyhús és szamárzsír – jóval több, mint „első osztályú alapanyag”
2021.04.16.Szinte a feledés homálya fed két, ma már szokatlannak számító alapanyagot: a bivalyhúst és a szamárzsírt. Pedig az ínyenceknek pusztán a két szó hallatán összefut a nyál a szájukban... Különlegesek, mert már egyiket sem használjuk a konyhánkban, viszont a séfek mindkettőt ismerik és nagyra értékelik. Szalai Ferenc tenyésztő, a Mátrai Bivalyrezervátum tulajdonosa szerint a bivalyhúst leginkább a szürkemarha húsához lehet hasonlítani, vagyis szó sincs arról, hogy extrém alapanyag lenne. Amiben eltér tőle, az még magasabb minőségi szintre emeli, például több fehérjét, foszforvegyületet és vasat tartalmaz, viszont jóval kevesebb zsírt. Jellemzése szerint rostos, zsírszegény, fantasztikusan tartalmas vörös hús. Ízvilága populáris, nincs erősen elnyomó karaktere, mint például a vadnak vagy a birkának. Enyhén édeskés, növényi ízek jellemzik, jól fűszerezhető, különösen a zöldfűszerek állnak jól neki.
A génszerkesztési szabályozás miatt írt nyílt levelet az Európai Bizottság alelnökének több szervezet, köztük 5 magyar is
2021.04.15.A civil társadalom, a gazdálkodók egy része és üzleti szervezetek fogalmaztak és küldtek nyílt levelet Frans Timmermans részére. Az Európai Bizottság holland alelnökét arra kérik, hogy ne vonja ki a génszerkesztési szabályozás alól a génmódosított növényeket és állatokat. Amióta ugyanis az Európai Bíróság 2018-ban kimondta, hogy az új génszerkesztési eljárással előállított szervezeteket az EU hatályos GMO-törvényei szerint kell szabályozni, a biotechnológiai iparág intenzív lobbi-tevékenységet folytat a jogszabály enyhítése érdekében.
A rövid ellátási láncok oldhatják meg, hogy nőjön a gazdák részesedése az élelmiszeripari bevételből
2021.04.13.Felértékelődött a helyi élelmiszerek fogyasztása a koronavírus-járvány hatásai miatt a kitörés óta eltelt évben. Vajon az emberek szívesebben vásárolnak közvetlenül a termelőktől és maguk is termelni kezdenek? A boltok polcaira nagyjából a háromszorosáért kerül az alma, ahhoz képest, amennyiért felvásárolják azt a termelőtől. A golden alma termelői felvásárlási ára az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján nettó 150 forint/kg, a fogyasztói ára pedig 10 budapesti üzlet átlagát számítva 500 forint kilónként. Bővebben a rövid ellátási láncok működéséről.
Első helyre ugrott az osztrák biogazdálkodás: minden negyedik hektár ökológiai termesztésben
2021.04.13.Az osztrák háztartások átlagosan 190 eurót adtak ki bioélelmiszerekre 2020-ban. Ez 33 euróval több az egy évvel korábbinál. A változás értékben 23, mennyiségben pedig 17 százalékos emelkedést jelent a 2019. évihez képest. Michael Blass, az AMA, az osztrák agrármarketing szervezet ügyvezetője egy, a közelmúltban a biogazdák szövetségével közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt évben a bioélelmiszereknek a teljes fogyasztásban elért részaránya első alkalommal érte el a 10 százalékot.
Számok, százalékok, eurómilliók – az állati takarmány a második legfontosabb exporttermék
2021.04.11.Az élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok árucsoport érte el – a gabonák után – a második legnagyobb exportárbevételt és külkereskedelmi aktívumot a 24 élelmiszeripari árucsoport közül 2020-ban – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentésében. Az árucsoport exportárbevétele 1 százalékkal 962,3 millió euróra nőtt, importértéke 3 százalékkal 507,2 millió euróra csökkent 2020-ban az egy évvel korábbihoz képest, így külkereskedelmi aktívuma 6 százalékkal emelkedett.
Jobb, ha a méhek a kukoricatáblák közelébe sem mennek
2021.04.11.Hiába emelkedett az elmúlt év során fajtánként akár harmadával is a méz ára Kárpátalján, a kereslet még mindig nem lanyhul iránta. Az itteni emberek belátták, hogy ebben a járvánnyal terhelt időszakban nem mondhatnak le a legkiválóbb természetes immunerősítőről. A nagy mértékű drágulást a szakemberek azzal is magyarázzák, hogy az EU-tagországokban is igen kelendő ez a termék. Az Ukrajnából az öreg kontinens nyugati felébe irányuló mézexportról sokat elárul, hogy tavaly két héten belül teljesítették a kvótát az itteni nagykereskedelmi cégek.
Nem bizonyult törékenynek a tojás piaca: néhány hónap alatt talpra állt az ágazat
2021.04.11.A tojás olyan teljesértékű táplálék, amelynek biológiai értéke az anyatejével egyezik meg. Optimális arányban tartalmazza a telített és telítetlen zsírsavakat, valamint az esszenciális aminosavakat. D-vitamintartalma különösen jelentős, hiszen ez a létfontosságú vitamin a tőkehalmáj után a tojássárgájában található a legnagyobb mennyiségben. A D-vitamin pedig legalább akkora szerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében, mint a C-vitamin. A szakemberek szerint hazánkban is egyre többen építik be étrendjükbe a tojást, ezt pedig a számok is igazolják. Az egy főre jutó tojásfogyasztás évek óta nő itthon. A koronavírus megjelenése csak megerősítette, hogy az emberek még inkább az elérhető árú és tápanyagdús élelmiszerek felé fordulnak. Magyarországon az egy főre jutó tojásfogyasztás 2019-ben 243 db volt – 2013 óta folyamatosan nő, akkor még csak 214 darab tojást ettünk átlagosan egy évben.
Egyetemi tananyag lett a Veresi Paradicsom termesztési folyamata
2021.04.10.A prémium paradicsomkülönlegességeket termelő Veresi Paradicsom Kft. megkapta a biológiai növényvédelem és a természetes beporzás terén piacvezető Koppert Biological Systems Mother Earth elismerését, amiért maximális figyelmet fordít a biológiai kártevőszabályozásra. Az elmúlt egy évben a Veresi Paradicsom több rangos elismeréssel gazdagodott, elnyerte többek között az EY Újgenerációs gyártástechnológiák különdíját, a Highlights of Hungary Forbes-különdíját, az Agrárminisztérium Agrár Innovációs díját, legutóbb pedig a Koppert Biological Systems biológiai növényvédelemért járó Mother Earth oklevelét – köszönhetően annak, hogy innovatív technológiával, törekedve a vegyszermentes növényvédelemre tisztán termeszti Veresegyházon a prémium paradicsomkülönlegességeket, köztük a világ egyik legédesebb fajtáját.
Rengeteg a külföldi élelmiszer a magyar boltok polcain, ezen változtatna az Agrárminisztérium
2021.04.08.A feldolgozott termékeket - sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcs lekvárok - tekintve esett vissza legnagyobb mértékben a magyar termékek aránya a hazai üzletekben. A kialakult helyzet kezelése érdekében a következő 7 évben meg kell erősíteni a magyar élelmiszeripart - mondta az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán. Erdős Norbert arra a Nébih felmérésre reagált, amelyben a hivatal megállapította, hogy visszaesett a hazai élelmiszerek aránya a Magyarországon jelenlévő 10 legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben.
Európai Uniós elismerést és védelmet kapott a Vasi vadkörte pálinka
2021.04.07.Oltalom alá vette a „Vasi vadkörte pálinka” elnevezést március 25-én az Európai Bizottság. Ezzel 66-ra emelkedett az uniós oltalomban részesülő magyar földrajzi árujelzők száma. A Vasi vadkörte pálinka a korábban már bejegyzett elnevezések után a kilencedik pálinka a sorban, amely uniós oltalmat kapott. Az eddig oltalmat kapott elnevezések: Pálinka, Törkölypálinka, Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskeméti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmári szilvapálinka, Újfehértói meggypálinka. Nézzük meg közelebbről a vasi pálinkaváltozatot!
Sok pénz, növekvő fejlesztési arány, versenyképes biotermesztés: itt az új Ökogazdálkodási Cselekvési Terv
2021.04.06.Az Európai Bizottság március végén adta ki az Európai Unió fenntartható mezőgazdasági stratégiájába illeszkedő Ökogazdálkodási Cselekvési Terv dokumentumát. A tervben többek között az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 2030-ig előirányzott 25 százalékos arányú ökológiai átállásához, valamint az ökotermékek keresleti és kínálati piacának további bővítéséhez szükséges iránymutatások és konkrét intézkedések is szerepelnek.
Remek brit ötlet a sörfelesleg újrahasznosítására
2021.04.06.Az Egyesült Királyságban a koronavírus miatti első zárlat következtében több millió forint értékű sörkészlet ment kárba, amiért a kocsmák és az éttermek nagy része zárva tartott. A British Beer and Pub Association, az Egyesült Királyság ital- és vendéglátóipar kereskedelmi szövetsége előrejelzése szerint több mint 41 millió liter sör veszett oda a vendéglátóhelyek bezárása következtében. A Heineken közel 3,5 millió liter sörfelesleg felhasználásáról gondoskodott azzal, hogy a munkatársai rájöttek, hogyan alakítsák át megújuló energiává a megmaradt készleteket.
Az amerikai durocnak is kell a reklám – de ki is érdemli
2021.04.04.„Duroc: vérében a minőség” – ezzel a mondattal hívja fel a gazdák figyelmét a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete. Az interneten elérhető reklámfilm olyan minőségű és stílusú, mintha egy új autót akarnának eladni, pedig egy 140 éves múltra visszatekintő, gyorsan népszerűvé váló állatról van szó. Magyarországon a durocot tiszta vérben kizárólag a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete (FSE) tenyészti, mert erre csak nekik van engedélyük. Joggal merül fel a kérdés, miért kell reklámozni azt a sertést, amely létszámát tekintve a harmadik legjelentősebb fajta Magyarországon?
Kétnyaras pontyokat engedtek a Tiszába a halak és a víz világnapján
2021.04.04.Kétnyaras pontyokat telepített a napokban a halak, valamint a víz világnapjának alkalmából a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége két szakaszban. Az átlagosan hetvendekás egyedek az Aranykárász Bt. szarvas-iskolaföldi tógazdaságában nevelkedtek. A mindszenti kompnál 1618 kilogramm halat engedtek a Tiszába, míg a Mártélyi-holtágba húsz mázsát. Mint azt Oláh Szabolcs, a Mártélyi Horgászegyesület elnöke elmondta, a kétnyaras, méretében 26 és 29 centiméter közötti pontyok telepítésekor nem rendelik el a horgászati tilalmat. Hozzátette, az országos rendeletben egyébként is 30 centiméter az alsó határ, Mártélynál pedig csak a 35 centiméter felettieket lehet elvinni.
Oszt-szoroz a gazda: búza helyett jobban megéri kukoricát vagy napraforgót termeszteni!
2021.04.04.Nyárra, ősz elejére akár 20 százalékkal is mérséklődhetnek a szemes termények és a belőlük készült termékek árai. Most azonban még tart a csúcs közeli állapot, ha megfordulni is látszott az eddig felfelé tartó ármozgás. A kialakult helyzetben sokkal jobban megéri kukoricát vagy napraforgót termeszteni, mint például kenyérbúzát. Ez tavasszal mindenképpen megfontolásra késztetheti a gazdákat.
Az élelmiszerpazarlás és a műanyag csomagolások összefüggéseinek nézett utána a Nébih
2021.04.03.Az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok kivezetése volt a témája a Nébih hatodik Kerekasztal rendezvényének 2021. március 25-én. Az online előadások és a kerekasztal-beszélgetés során az élelmiszergyártás, a kereskedelem, a vendéglátás és a hatóság képviselői mellett a csomagolástechnológia területén jártas szakértők is bekapcsolódtak a szakmai egyeztetésbe, amelynek középpontjában a vásárlók szempontjából is kívánatos megoldási lehetőségek álltak.
A megtévesztő élelmiszernevek és a trükközés ellen tiltakozik az EU-nál 6 magyar szervezet
2021.04.02.A Baromfi Termék Tanács, a Hússzövetség, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Tej Terméktanács valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet nyílt levélben kérte, hogy az Európai Unió ne engedje az élelmiszerek megtévesztő elnevezését. A hazai állattenyésztőket és hús-, tejfeldolgozókat képviselő szervezetek határozottan támogatják abban a – 171-es számú – módosító javaslatban foglaltakat, amely az EU közös piacszervezési szabályokra vonatkozó új jogszabály-tervezetének trilógus tárgyalása keretében került a közelmúltban benyújtásra.
Hirdetés