Rengeteg a külföldi élelmiszer a magyar boltok polcain, ezen változtatna az Agrárminisztérium

A feldolgozott termékeket - sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcs lekvárok - tekintve esett vissza legnagyobb mértékben a magyar termékek aránya a hazai üzletekben. A kialakult helyzet kezelése érdekében a következő 7 évben meg kell erősíteni a magyar élelmiszeripart - mondta az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán. Erdős Norbert arra a Nébih felmérésre reagált, amelyben a hivatal megállapította, hogy visszaesett a hazai élelmiszerek aránya a Magyarországon jelenlévő 10 legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben. 

Az összkínálatban a magyar termékek aránya 70 százalék körüli, míg 6 évvel ezelőtt még csaknem 80 százalékos szinten állt - számolt be róla az MTI. Az államtitkár közölte, hogy a tavalyi felmérésben 16, 2014-ben viszont csupán 13 termékcsoportot vizsgált meg a hivatal. Így amennyiben mindkét felmérésben csak a 2014-ben ellenőrzött 13 termékkategóriát veszik figyelembe, akkor 70,5 százalékról már 72,5 százalékra emelkedik az üzletek polcain a magyar termékek aránya. Erdős Norbert arról is beszélt, hogy a Nébih kutatása arra is rámutatott, hogy míg a nemzetközi áruházláncokban 66 százalékos, a hazai üzletláncoknál már csaknem 80 százalékos volt a magyar áruk köre.

Komoly fejlesztés előtt áll a magyar élelmiszeripar, köztük a bioszektor is 

Az agrártárca március végi közleménye szerint az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Biopont Kft. ügyvezetőjével történt megbeszélést követően kijelentette: a biogazdálkodás és a bioélelmiszerek előállítása jelentősen hozzájárul a magyar agrárium növekedéséhez és fejlődéséhez. Erdős Norbert közölte, hogy belföldön tavaly 303 ezer hektárra emelkedett a biogazdálkodásba bevont területek nagysága, így az elmúlt 5 évben megduplázódott a bioterületek mérete. A legfrissebb nemzetközi adatok szerint ezzel Magyarország a tizedik legdinamikusabban fejlődő állam a világon.

Az államtitkár szerint cél a biogazdálkodás további fejlesztése, és annak segítése, hogy az ágazat mind területben, mind élelmiszer előállításban további jelentős előrelépést érjen el. A 2021 és 2027 közötti időszakban óriási lehetőség előtt állnak az élelmiszeripari, köztük a bioélelmiszert gyártó hazai vállalkozások, hiszen a több mint 4500 milliárd forintos vidékfejlesztési forrás segítségével a korábbiakhoz képest jóval nagyobb fejlesztési keretre pályázhatnak majd az ágazat szereplői. Erdős Norbert felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió is nagy hangsúlyt fektet az ágazat fejlesztésére. A Termőföldtől az asztalig stratégia része, hogy 2030-ra az Unió mezőgazdasági területeinek legalább 25 százalékán biogazdálkodás induljon el. A következő 7 évben pedig a közvetlen területalapú támogatások 20 százalékát a biogazdálkodók támogatására szeretnének fordítani.