A megtévesztő élelmiszernevek és a trükközés ellen tiltakozik az EU-nál 6 magyar szervezet

A Baromfi Termék Tanács, a Hússzövetség, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Tej Terméktanács valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet nyílt levélben kérte, hogy az Európai Unió ne engedje a megtévesztő élelmiszernevek használatát. A hazai állattenyésztőket és hús-, tejfeldolgozókat képviselő szervezetek határozottan támogatják abban a – 171-es számú – módosító javaslatban foglaltakat, amely az EU közös piacszervezési szabályokra vonatkozó új jogszabály-tervezetének trilógus tárgyalása keretében került a közelmúltban benyújtásra. 

Kérjük az EU döntéshozóit, hogy ne engedjék a trükközést az elnevezésekkel! - írja nyílt levelének elején a bevezetőben felsorolt 6 szervezet.

Ezeket a kifejezéseket kifogásolják

A NAK számolt be róla, hogy a 171-es számú javaslat az egész Európai Unióban korlátozná az olyan kifejezések használatát, mint: „joghurt (vagy túró) stílusú”, „sajtutánzat”, „tejszín ízű”, „laktózmentes tejhelyettesítő”, „sajtszerű”. Továbbá minden összefüggésben megtiltaná a tejet nem tartalmazó áruknál a tej/tejtermék név használatát. A levél szerint a javaslatban foglaltakon túl továbbra is célnak tartják, hogy a jövőben semmilyen módon ne lehessen megtéveszteni a fogyasztókat. „Húsnak”, „kolbásznak”, „steaknek” csak az állati eredetű termékeket hívhassák - áll a szövegben. Az olyan növényi alapú tejtermék utánzatok, mint például a „cheddar/permezán/gouda ízű növényi tömb”, a „mylk”, a „vajas ízű margarin” vagy a „szójagurt” elnevezései körül is igen nagy a tejtermelői felháborodás - írták.

GMO és növényi alapú anyagok

A világban sokfelé kísérleteznek növényi alapanyagokból és genetikailag módosított anyagokból összeállított, húshoz hasonló állagú és hasonlóképp fűszerezhető „anyagokkal”. Ahogy genetikai manipulációval, laborban, gyorsan előállított húshelyettesítőkkel és „műhúsoknak” hívott kreálmányokkal is. A hat szervezet határozottan ellenzi azt, hogy ezen termékek nevében bármilyen formában is szerepeljen a „hús” vagy bármely más, kapcsolódó szó.

Higiénia, minőség, megtévesztő élelmiszernevek

A nyílt levél kitér arra is, hogy bár az Európai Parlament és az Európai Tanács – állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló – 853/2004/EK rendeletének 1. melléklete

egyértelműen rögzíti a hús, a tej, valamint a húskészítmények és tejtermékek fogalmát, az állati eredetű termékek, valamint a növényi alapú utánzatok elnevezései körül nem tiszta a helyzet.

A Copa-Cogeca – az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek – és társszervezetei 2020 őszén nyílt levelet tettek közzé, „Hívjuk az ásót ásónak!” címmel. Ahogy ezen szervezetek, mi is tiszteletben tartjuk az európai fogyasztók egy – kicsiny – szegmensének azon igényét, hogy a növényi alapú, hús- és tejmentes, illetve ezen termékek pótlására szolgáló (vegetáriánus/vegán) termékek aránya növekedjen. Azonban tisztességes és következetes marketingtevékenységet várunk el Európa-szerte. Olyat, amely tiszteletben tartja a hús- és tejtermékeket fogyasztókat, valamint a vegetáriánus/vegán vásárlókat is, továbbá a mezőgazdasági termelők, valamint a hús- és tejipar által végzett munkát - írták.

Tej és hús, élelmiszernevek

A megtévesztő elnevezésekkel piacra kerülő hús- és/vagy tejpótló termékeket sok esetben – megalapozatlanul - egészségesebbnek és környezetbarátabbnak, a hússal, tejjel azonos tápértékűnek tűnően reklámozzák. A Copa-Cogeca „Ez nem steak” címmel kampányt is indított, felhívva az Európai Parlament képviselőinek figyelmét arra, hogy mérlegeljék a „steak”, a „burger” vagy éppen a „kolbász” kifejezések növényi alapú termékek elnevezésében használatának ‒ mind a fogyasztókra, mind az állattenyésztési ágazatra gyakorolt ‒ kedvezőtlen hatásait, illetve a szándékos megtévesztő marketinget.