Ismerje meg a szarvasmarhatartás és -tenyésztés legújabb módszereit, szakértői tanácsokkal és átfogó útmutatókkal a sikeres gazdálkodásért.
Friss információk és trendek a sertéstenyésztés és sertéstartás területéről, beleértve az új marhafajtákat és a takarmányozási módszereket is.
Juh Juh
Kövesse nyomon a juhtenyésztés és juhtartás legújabb híreit és gyakorlati tanácsokat, beleértve a juhfajták jellemzőinek ismertetését is!
Legfrissebb hírek és tehnológiák a kecsketejtermelésről, a kecskesajtok készítéséről és a kecsketenyésztés és kecsketartás legújabb lehetőségeiről.
Legfrissebb hírek és technológiák a baromfitenyésztés és baromfitartás területén, a fajtabemutatókkal, állategészségügyi és takarmányozási kérdésekkel.
Ló
Fedezze fel a legfrissebb információkat és híreket a lótenyésztés és lótartás világában, de itt olvashat a lovak egészségéről és a lovas sportokról is.
Kövesse a nyúltenyésztés és nyúltartás területével kapcsolatos legújabb fejleményeket és tanácsokat, a fajták gondozását és a hústermelési módszereket!
Hal Hal
Tájékozódjon a frissebb hírekről és információkról a halászat, akvakultúra és haltermelés témájában, a fenntartható halászati gyakorlatokról!
Vad Vad
Ismerje meg a vadgazdálkodás legújabb híreit és gyakorlati tanácsait, beleértve a vadállatok állománykezelését és a vadgazdálkodási törvényeket!
Friss információk és tanácsok a méhészet területéről, ideértve a méhek egészségét, a méhészeti technikákat és a méztermelési folyamatokat.
Friss hírek és információk más, nem említett állatfajokról, például kísérleti állatokról, háziállatokról vagy ritka fajokról, valamint azok tenyésztési és gondozási kérdéseiről.
Friss információk és tanácsok az állategészségügy terén, beleértve a betegségmegelőzést, az oltásokat és az egészségmegőrzési módszereket.
Legújabb fejlesztések és technológiák az állattenyésztés terén, ideértve az automatizált rendszereket, a telemetriát és az adatvezérelt döntéshozatalt.
Friss hírek a takarmányozás területéről, az optimális stratégiákról, a takarmány-összetevők újdonságairól és a hatékony takarmányfelhasználásról.

Kiemelt hírek

Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját

2024.06.14.

A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.

Kapcsolódó videók

Megérkezett az új Solis 50! És elég jól sikerült!

Megérkezett az új Solis 50! És elég jól sikerült!

Bemutatjuk: az új Solis 90 CRDi StageV

Bemutatjuk: az új Solis 90 CRDi StageV

A magyar agrárium jelentős cégei is fontosnak tartják a stresszkezelést a mezőgazdaságban

A magyar agrárium jelentős cégei is fontosnak tartják a stresszkezelést a mezőgazdaságban

Tyúk,baromfi, tartása szakszerűen S02E39

Tyúk,baromfi, tartása szakszerűen S02E39

Szarvasmarha tartása

Szarvasmarha tartása

Okos technológiák az állattenyésztésben

Okos technológiák az állattenyésztésben

Alpaka Schur - Alpaca shearing

Alpaka Schur - Alpaca shearing

Mycoplasma hyopneumoniae: helyes-e a vakcinázási stratégiánk? Dr.Tomasz TRELA (Boehringer Ingelheim)

Mycoplasma hyopneumoniae: helyes-e a vakcinázási stratégiánk? Dr.Tomasz TRELA (Boehringer Ingelheim)

Paradicsom és paprika vetése palántának

Paradicsom és paprika vetése palántának

Paprika metszés és felkötözés

Paprika metszés és felkötözés

Szűrők
Találatok száma: 3705
Címkék
5G
AKG
AKI
AMR
ASP
DAS
DLG
DON
eke
emu
FAO
GMO
hal
IGW
JCB
juh
KAP
kos
KWS
len
MTZ
MVH
NAK
NAV
nem
NHP
NPN
sas
tej
UAV
UBM
zab
Dátum
Partnerhírek
Partner

Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját

2024.06.14.

A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.

Partner

A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK

2024.05.22.

A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja. 

db/oldal

Különleges szőlőmagolaj készül a Pannonhalmi Apátsági Pincészet terméséből

2021.04.13.

Lezárult az európai uniós támogatású mezőgazdasági kutatás-fejlesztési együttműködés a Széchenyi István Egyetem, a Pannonhalmi Apátsági Pincészet Kft. és a konzorciumvezető Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. részvételével. A projekt célja egy új típusú, gyógynövényeket is tartalmazó étrendkiegészítő és kozmetikai termékcsalád létrehozása volt. Az új készítményekben a szőlőmagolaj hatóanyagait egészítették ki különböző gyógynövényekkel, illetve azok kivonataival. A projekt költségvetése 856.571.545 forint, melyből a támogatás összege 510.071.689 forint volt.

Vadgázolás: ki a felelős és ki fizeti meg a kárt?

2021.04.12.

A járművezetők egyik legnagyobb félelme, hogy egy erdei vad féktávolságon belül kiugrik az autója elé, és összeütköznek. Az ilyen balesetek milliós kárt okozhatnak az autókban és sajnos gyakori a személyi sérülés is. Ráadásul az esetek többségében a vadgázolás után nehéz érvényesíteni a kártérítési igényt. Miért van ez? Kinek a felelőssége egy ilyen baleset, kinek és mit kell fizetnie, ha bekövetkezett a szerencsétlen állat-gépjármű találkozó?

A nagy kárókatona vita: mennyire rabolja le a madár a halastavak állományát?

2021.04.12.

Miért gyűlölik a horgászok, a halszaporítással és halneveléssel foglalkozók a kormoránokat? Mekkora a hazai és az itt telelő nagy kárókatona állomány? Milyen súlyos kárt okoznak a természetes és a halastavi halállományban a madarak? Egymásnak ellentmondó adatokról számolt be egy podcast beszélgetés, aminek a címe: Ökológiai szempontból nincs baj a kárókatonával. Preiszner Bálint biológus foglalta össze, milyen a magyar kárókatona helyzet.

A lóetológia, a helyzetkezelés, a szabadságérzet – és bónuszként 8 fontos tanács

2021.04.11.

A vezetőszár kiemelten fontos a ló menekülési ösztönének kezelésében, mert használata lóetológiai alapú. Alkalmas arra, hogy megfelelő távolságból hassunk a lóra, szem előtt tartva egymás személyes terét, a ló belénk vetett bizalmának növelését és a veszélyes helyzetek minimalizálását. Alkalmazásával lótársunk megkapja a tanulásához megfelelő szabadságérzést, önállóan kereshet megoldásokat (az általunk kívántat dicsérettel erősítjük meg) hibázhat, felelősen dönthet. Miről van szó jelen esetben? A ló érzékeny, ijedős, rebbenékeny állat. A veszélyre gyorsan, de energiatakarékosan reagál. Ezért visszanyugvása gyors. Rangsor alapú csoportban él, így ösztönösen minden egyed képes elfogadni egy „vezetőt”. Neki, a „vezető” (jelen)léte és döntése maga a biztonság. Vele, mellette lenni jó. A lovas célja, hogy ilyen vezetővé váljék.

Jobb, ha a méhek a kukoricatáblák közelébe sem mennek

2021.04.11.

Hiába emelkedett az elmúlt év során fajtánként akár harmadával is a méz ára Kárpátalján, a kereslet még mindig nem lanyhul iránta. Az itteni emberek belátták, hogy ebben a járvánnyal terhelt időszakban nem mondhatnak le a legkiválóbb természetes immunerősítőről. A nagy mértékű drágulást a szakemberek azzal is magyarázzák, hogy az EU-tagországokban is igen kelendő ez a termék. Az Ukrajnából az öreg kontinens nyugati felébe irányuló mézexportról sokat elárul, hogy tavaly két héten belül teljesítették a kvótát az itteni nagykereskedelmi cégek.

Nem bizonyult törékenynek a tojás piaca: néhány hónap alatt talpra állt az ágazat

2021.04.11.

A tojás olyan teljesértékű táplálék, amelynek biológiai értéke az anyatejével egyezik meg. Optimális arányban tartalmazza a telített és telítetlen zsírsavakat, valamint az esszenciális aminosavakat. D-vitamintartalma különösen jelentős, hiszen ez a létfontosságú vitamin a tőkehalmáj után a tojássárgájában található a legnagyobb mennyiségben. A D-vitamin pedig legalább akkora szerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében, mint a C-vitamin. A szakemberek szerint hazánkban is egyre többen építik be étrendjükbe a tojást, ezt pedig a számok is igazolják. Az egy főre jutó tojásfogyasztás évek óta nő itthon. A koronavírus megjelenése csak megerősítette, hogy az emberek még inkább az elérhető árú és tápanyagdús élelmiszerek felé fordulnak. Magyarországon az egy főre jutó tojásfogyasztás 2019-ben 243 db volt – 2013 óta folyamatosan nő, akkor még csak 214 darab tojást ettünk átlagosan egy évben.

Záruló EU-s piac, madárinfluenza és áremelkedés nehezíti az ukrán csirkehús piaci helyzetét

2021.04.10.

A koronavírus okozta járványhelyzet ellenére csúcsot döntött az ukrán csirkehús-előállítás 2020-ban. Ukrajnában az elmúlt 20 évben a 70-szeresére növelték a csirkehús kibocsátást. A tavalyi év második felében azonban olyan már a csökkenést mutató jeleket lehetett érzékelni. Európa húzhat hasznot az ukrán csirkehústermelés megtorpanásából. Egy nagy és több kistermelő is kénytelen volt felhagyni a tevékenységével.

Tiltott eszközzel süllőzött és védett fajokat is fogott az orvhalász Gyomaendrődön, tetten érték, megbilincselték

2021.04.09.

Sorhorgos orvhalászt értek tetten a Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének (KHESZ) halőrei a Peresi-holtágon a halőrök. Az intézkedő rendőrök a tettes csónakjában megtalálták a tiltott eszközt és azokat a süllőket, amelyeket azzal fogott ki. A férfit előállították a Gyomaendrődi Rendőrőrsre, ahol orvhalászat vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult ellene. A gyanúsított többszöri jogsértései miatt nem rendelkezett horgászokmányokkal.

Báránymadárnak becézték a pásztorok – a farktollával „béget”

2021.04.08.

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületét járva, a vizes élőhelyek környékén jó eséllyel meghallhatjuk a báránymadarak, azaz a sárszalonkák különleges „nászénekét”. A sárszalonka fő élőhelyei a zsombékoló mocsárrétek, tocsogók, sásrétek. Általában a növényzet rejtekében szeret táplálkozni és zavarásra egy jellegzetes hang kíséretében, cikázó repüléssel menekül. Csőre a testméretéhez képest hosszú, azzal szerzi táplálékát a talajban, iszapban lévő apró férgeket, csigákat, lárvákat.

Álcázni tudni kell – a növények is mesterei a kamuflázsnak

2021.04.08.

Nem az állatok a megtévesztés egyedüli mesterei: egy új tanulmány szerint a növények is képesek hasonló álcázási trükkökre. A Kínai Tudományos Akadémia (CAS) Kunmingi Botanikai Intézete és az Exeteri Egyetem kutatói összehasonlították az állatok és a növények által használt kamuflázstechnikákat. Arra jutottak, hogy bizonyos növények is egy sor olyan trükköt alkalmaznak, amelyekről korábban úgy vélték, hogy csak az állatok képesek rá. Ilyen módszerek a környezet imitálása, egy tárgy észlelhető körvonalainak a megtörése és az álcázás, amelynek során egy jelentéktelen tárgyhoz, például kőhöz hasonlatossá alakulva bújnak el a ragadozók elől.

Nem a vadak száma, hanem az erdők egészsége a fontos a Pilisi Parkerdő szerint

2021.04.08.

A természet szerves részeként kezeli a vadat a Pilisi Parkerdő új kezdeményezése, amelyben a vadászat célja nem elsősorban a trófeaszerzés, hanem az erdő egészségének megőrzése. Ebben a rendszerben nem lesznek vadkárelhárító kerítések és téli vadetetés. A nagyragadozók tevékenységét pedig az ember pótolja. Az elmélet a nagyvadállományt az erdei életközösség alkotó részeként holisztikusan szemléli, az erdei ökoszisztéma állapotának rendeli alá. A gyakorlatban ez olyan vadsűrűséget jelent, amely támogatja az egészséges erdei ökoszisztéma működőképességét.

Európai Uniós elismerést és védelmet kapott a Vasi vadkörte pálinka

2021.04.07.

Oltalom alá vette a „Vasi vadkörte pálinka” elnevezést március 25-én az Európai Bizottság. Ezzel 66-ra emelkedett az uniós oltalomban részesülő magyar földrajzi árujelzők száma. A Vasi vadkörte pálinka a korábban már bejegyzett elnevezések után a kilencedik pálinka a sorban, amely uniós oltalmat kapott. Az eddig oltalmat kapott elnevezések: Pálinka, Törkölypálinka, Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskeméti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmári szilvapálinka, Újfehértói meggypálinka. Nézzük meg közelebbről a vasi pálinkaváltozatot!

Veszélyeztetett ragadozófaj megmentésére indított programot a Budakeszi Vadaspark

2021.04.07.

A Budakeszi Vadaspark a 2020-ban megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program nem csak a térségben, de a maga nemében is úttörőnek számít, mert a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg. De miért szorul védelemre a vadmacska?

Nagy siker a magyar fejlesztésű vadgazdálkodási rendszer Írországban - videókkal

2021.04.06.

A hazai fejlesztésű adminisztrációs szoftver és elektronikus beírókönyvet fejlesztő Bit and Pixel Kft. nyerte meg azt a közbeszerzést, amelyet a Coillte, Írország állami erdőgazdasága írt ki. A szoftvert a területén zajló vadgazdálkodási és rekreációs tevékenységek elektronikus adminisztrációjára, valamint a bérlemények pályáztatásának kezelésére használja majd a szervezet. A közel 9 hónapig tartó, 3 fordulós, tárgyalásos tender során a kiíró a Magyarországon már 2017 óta elérhető, hazai fejlesztésű HAMS.online vadgazdálkodási rendszer használata mellett döntött.

Jobban érthetik a lovak, ha úgy beszélnek hozzájuk, mint a kisgyerekekhez

2021.04.05.

Sokan úgy beszélnek a házi kedvenceikhez, mint a kisgyerekekhez: magasabb hangon, eltúlzott hanglejtéssel, sok lovas szól így a lovához is. A francia Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezeti Nemzeti Kutatóintézet (INRA) és a Francia Lovasintézet (IFCE) etológusai új tanulmányukban ennek a kommunikációnak a hatásosságát vizsgálták. Az Animal Cognition tudományos lapban megjelent tanulmányuk eredményeit a tenyésztők és a lovasok is felhasználhatják arra, hogy megkönnyítsék a napi kommunikációt az állatokkal.

Az amerikai durocnak is kell a reklám – de ki is érdemli

2021.04.04.

„Duroc: vérében a minőség” – ezzel a mondattal hívja fel a gazdák figyelmét a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete. Az interneten elérhető reklámfilm olyan minőségű és stílusú, mintha egy új autót akarnának eladni, pedig egy 140 éves múltra visszatekintő, gyorsan népszerűvé váló állatról van szó. Magyarországon a durocot tiszta vérben kizárólag a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete (FSE) tenyészti, mert erre csak nekik van engedélyük. Joggal merül fel a kérdés, miért kell reklámozni azt a sertést, amely létszámát tekintve a harmadik legjelentősebb fajta Magyarországon?

Az embertől sem tart – de ne etessük a kertünkben cserkésző nutriát!

2021.04.04.

Az utóbbi egy-két évben látványosan elszaporodott térségünkben a nutria. Bármennyire is kedves kinézetű állatról van szó, lehetőleg ne etessük őket, mivel jelenlétükkel az őshonos fajokat veszélyeztetik. Térségünkben főként a Szigetközben és a Hanságban találkozhatunk nutriákkal. Feltehetően az enyhe telek miatt az utóbbi években jelentősen megnövekedett az állomány, és ez természetvédelmi és gazdasági szempontból is káros.

A megtévesztő élelmiszernevek és a trükközés ellen tiltakozik az EU-nál 6 magyar szervezet

2021.04.02.

A Baromfi Termék Tanács, a Hússzövetség, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Tej Terméktanács valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet nyílt levélben kérte, hogy az Európai Unió ne engedje az élelmiszerek megtévesztő elnevezését. A hazai állattenyésztőket és hús-, tejfeldolgozókat képviselő szervezetek határozottan támogatják abban a – 171-es számú – módosító javaslatban foglaltakat, amely az EU közös piacszervezési szabályokra vonatkozó új jogszabály-tervezetének trilógus tárgyalása keretében került a közelmúltban benyújtásra.

Hirdetésfeladás