Hirdetés
Állattartás
Kiemelt hírek
Hirdetés
Kapcsolódó videók
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Nincs menekvés, nincs megoldás: negyedével is nőhet a hús ára
2021.04.29.Komoly és hosszan tartó válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is kénytelenek lesznek érvényesíteni. Ez a drágulás pedig a takarmány- és húsipar szakértői szerint elkerülhetetlenül elér a fogyasztókig is. Miután a termelési költségek mintegy kétharmadát teszik ki a takarmányok, a drágulás jelentős költségnövekedést eredményezett az élőállat és állati termékek piacán.
Hatalmas halfarm Borsodban: évi 400 tonnás hozamot hozna a tarcali harcsanevelő
2021.04.28.Harcsanevelő telepet és halfeldolgozót létesítene Tarcalon az Öko Fish Kft. A cég intenzív, víz-visszaforgatásos technológiával napi két tonna hal lehalászásával évi 400 tonnás hozamot érne el. A feldolgozó évi 800 tonna hallal is megbirkózna, előállítana termékeket a piacról érkező más halfajokból is. Az üzemben két műszakban várhatóan 25-en dolgoznak majd. A halnevelő telep Tarcal belterületén, délnyugati irányban, a Prügy felé vezető közút bal oldalán létesülne a szükséges szociális és irodahelyiségekkel együtt.
A gombaellenes hatóanyagok méhekre gyakorolt hatását vizsgálják egy magyar kísérletben
2021.04.28.Rendhagyó kísérlettel egészíti ki idén a méhek védelmében évek óta zajló közös munkát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME). A kutatás során a szakemberek a gombaellenes hatóanyagok együttes használatának méhekre gyakorolt hatását vizsgálják. A kísérlet fontos kiegészítése a beporzó rovarok érdekében végzett szakmai munkának, ugyanis segítségével eddig nem ismert kockázatokra derülhet fény.
Módosultak a baromfiáruk európai uniós behozatalára vonatkozó szabályok
2021.04.28.Megjelent az Európai Bizottság (EU) 2021/568 végrehajtási rendelete a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének az egyes baromfiáruk Unióba történő behozatala és Unión keresztül történő átszállítása céljából engedélyezett harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékében az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzés tekintetében a magas patogenitású vírustörzsek okozta madárinfluenza megjelenése nyomán szükségessé vált módosításáról.
Mi a szép a vadászatban? És egyáltalán: mi értelme van?
2021.04.25.A vadászat sokrétűsége sokak szeme elől rejtve marad. Egyebek mellett jogi, gazdálkodási, etikai, biológiai, természetvédelmi és hagyományismeret is szükséges, hogy közelebb kerüljünk hozzá, azonban hosszú évek múltán is mindig tud valami újat mutatni, tanítani az erdő, a vad, a természet. Lehet szeretni, megvetni vagy ítélkezni felette, de egy biztos, nélkülözhetetlen az ökoszisztéma fenntartásához. A vadászat szélsőséges társadalmi megítélése számtalan nézeteltérést szül. Az elutasító véleményezés katalizálja a nem vadászó emberek között a vadászat elítélését, noha általában fals, szubjektív információkból vonnak le téves végkövetkeztetést. Márpedig a vadgazdálkodás mára szükségszerűvé vált a vadállomány kezelése érdekében.
Jó illatú lesz a levegő – és tisztulhat a légkör! – a szarvasmarhák étrendjének megváltoztatásával
2021.04.25.A szarvasmarhák algával való etetésével az üvegházhatású gázok kibocsátása 82 százalékkal csökkenthető, derült ki egy új tanulmányból. Ez egészségesebb környezetet, fenntarthatóbb marhahúsételeket – így hamburgereket is – jelenthet a jövőre nézve. A Kaliforniai Egyetem kutatóinak eredményei biztató lehetőséget jelentenek az állatállomány fenntartható termeléséhez az egész világon. Ermias Kebreab professzor szerint megalapozott bizonyítékaik vannak arra vonatkozóan, hogy a szarvasmarhák étrendjébe kevert tengeri moszat hatékonyan csökkenti az üvegházhatású gázokat, és a hatékonysága az idő múlásával sem csökken. Ez segíthet a gazdálkodóknak a világ táplálásához szükséges marhahús- és tejtermékek fenntartható előállításában.
Hajdúsági horror: közel 12 ezer pulykát kellett leölni a madárinfluenza miatt
2021.04.24.Hajdú-Bihar megyében igazolta magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A járvány ezúttal egy Nádudvaron található tenyészpulyka-állományra sújtott le. A szakemberek már a gyanú alapján megkezdték a mintegy 11.800 egyed felszámolását. A fertőzött pulykatelep a nádudvari NAGISZ Zrt. tulajdona, a cég munkatársai az állategészségügyi hatóság utasítása szerint, azzal együttműködve, azonnal megkezdték az ilyenkor szükséges mentesítési- és kármegelőzési feladatokat.
Kinek és milyen esetben áll jogában lelőni egy kutyát?
2021.04.23.Egyre több hírt hallani vadászterületen történő kutyaelejtésről. A probléma sok esetben peres üggyé fajul, noha a kutyatartó és a vadász a rá vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetnék az ilyen incidenseket. De hol is van a jogszerűség határa egy ilyen esetben? Mikor ki a vétkes? És miképpen lehet elejét venni az ilyen helyzeteknek? A vadászati törvény 37.§ 4. bekezdése szerint egy kutya elejtése kizárólag vadászterületen történhet és csakis vadász által. A kutya elejtése minden esetben a vadállomány védelmének érdekében lehetséges, a lövést pedig csak akkor lehet elengedni, ha nem deríthető fel a kutya tulajdonosa, továbbá az adott kutya éppen a vadat űzi vagy elejti, és annak az űzött vagy elejtett vadnak a sérelme másként nem hárítható el.
Növényvédelmi szempontból fontos, hogy növényi gént találtak egy kártevő rovar genomjában
2021.04.23.A dohánymolytetű eltérített egy detoxifikáló növényi gént, hogy azzal semlegesítse a növényi mérgeket – ezzel a címmel jelent meg március végén egy tanulmány a Cell tudományos folyóiratban. „A bonyolultabb testfelépítésű eukariótákban nagyon-nagyon ritka horizontális géntranszfer (HGT) jelenségével állunk szemben, aminek révén két nagyon távoli csoportból nem szaporodás útján kerül át egy gén. Nevezhetjük ezt »természetes GMO-nak« is, annál is inkább, hogy pontosan az” – írta a kutatási ismertetőjében Varga Máté genetikus, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének docense.
Pálmaolaj táplálja a tej- és vajtermelést Új-Zélandon
2021.04.23.A déli félteke egyik leghíresebb tejtermelő és vajexportőr országa Új-Zéland. Ám a nagy számok mögött szomorú tény húzódik meg. A termeléshez szükséges takarmány felét sem tudják helyben megtermelni, az import fele pedig pálmaolaj-kivonatból áll. A 60 százalékos takarmánybehozatal nagyjából felét a pálmaolaj-kivonat teszi ki. A 3,5 millió tonna import-takarmányból ez összesen 1,8 millió tonna. Ehhez képest búzából 436 ezer, szójadarából 426 ezer és DDGS-ből 349 ezer tonnára volt szükségük 2020-ban.
Újdonság az állatvédelem és az állatjólét szolgálatában: megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács
2021.04.21.Megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács. Az alakuló ülésen Nagy István agrárminiszter arról beszélt: fontos, hogy az állatvédelem és az állatjólét ügye Magyarországon a jövőben is biztos pillérekre, tudományos és szakmai alapokra épüljön. A politikus azt reméli, hogy a tanács létrejötte egy olyan párbeszédet indít el a szaktárcák, a tudományos intézmények, a szakmai és a civil szervezetek között, amely egyetértést teremt az állatvédelemhez és az állatjóléthez kapcsolódó kérdésekben.
Állatoknak szánt koronavírus oltóanyagot jegyeztek be Oroszországban
2021.04.19.Állatok számára kifejlesztett, Covid-19 elleni vakcinát jegyeztek be Oroszországban - közölte az orosz agrárfelügyelet, a Roszszelhoznadzor. A hatóság szerint a Carnivac-Cov elnevezésű oltóanyag az első, új koronavírus-fertőzés elleni állatvakcina a világon. A szer, amelyet az orosz Szövetségi Állategészségvédelmi Központ szakemberei fejlesztettek ki, októberben elkezdett klinikai tesztelése során mellékhatást nem okozott.
Közel 2 ezer étteremben már kérhető a laboratóriumban előállított csirkehús
2021.04.19.Miután a szingapúri élelmiszerügynökség fogyasztásra alkalmasnak minősítette a világ első, laboratóriumban előállított csirkehúsát, az Eat Just vállalat megkezdte a termék árusítását. Ez a világ első, úgynevezett „tiszta húsa", amit az olyan húsra mondanak, amely nem levágott állatból származik. Ezt az élelmiszert állati izomsejtekből, laboratóriumi körülmények között fejlesztették ki. Mennyire várható a mesterséges körülmények között készített hús elterjedése?
Más húsmarhák tenyésztői is előszeretettel használják a limousint
2021.04.18.A fajta egyik kiváló hazai törzstenyészete a balatonalmádi székhelyű IMÁR Bt.-nél található. A vállalkozás 2012 óta foglalkozik limousinokkal, és már a kezdetekkor a tenyészállat-előállítást jelölték meg célként. A tenyészüsző- és tenyészbika-előállítás mellett a tenyésztésre be nem állított állatokat hízóalapanyagként értékesítik. A koncepció azóta sem változott. Minden tenyészállatuk törzskönyvezett és – természetesen – tisztavérű limousin. Három telephelyük van. A városlődin, Ruder-majorban tartják az anyateheneket, ott történik az elletés és a borjak nevelése. A 6-8 hónapos korban leválasztott, általában 30-50 állatot számláló borjúcsoportokat átszállítják a nemesvámos-vilmapusztai telephelyre.
Pedig már az ókori Rómában is ínyencfalat volt – bajban az éticsiga-tenyésztők
2021.04.17.Az éti csiga (Helix pomatia) inkább gyűjtött faj, ám ennek egy közeli rokonát a mediterrán csigát (Helix aspersa) tenyésztik is sokfelé a világon. Magyarországon is voltak többször fellángolások a csigatenyésztéssel kapcsolatban, de e próbálkozásokból nem lett hosszú távú eredmény. A fogyasztása sem jellemző hazánkban – bár egyes üzletekben rendszeresen kapható a fűszeres házába visszatöltött csiga. Az éticsiga nem alapvető élelmiszer-alapanyag, inkább kulináris különlegesség, amelynek fogyasztása Franciaországban is a tél végi ünnepekhez és a turistaszezonhoz kapcsolódik. Tavaly pont ezekkel (is) volt gond…
Videón, ahogy több 10 ezer ponty kerül a szabolcsi vizekbe
2021.04.17.Több, mint 12 mázsa egynyaras pontyot telepített a Szabolcs-Szatmár megyei Vásárosnaménynál a Tiszába a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közhasznú Szövetsége. Mile Pál és Kósa István, a szövetség hivatásos halőrei azt is elárulták, hogy Tuzsérnál további 13 mázsányit juttattak a folyóba a 15 dekagrammos halakból. A közel 17 ezer ponty telepítésére azért volt szükség, mert a természetes szaporulat már nem elég. Még úgy sem, hogy az ártereken kint maradó ivadékokat rendszeresen visszajuttatják a folyóba.
Bivalyhús és szamárzsír – jóval több, mint „első osztályú alapanyag”
2021.04.16.Szinte a feledés homálya fed két, ma már szokatlannak számító alapanyagot: a bivalyhúst és a szamárzsírt. Pedig az ínyenceknek pusztán a két szó hallatán összefut a nyál a szájukban... Különlegesek, mert már egyiket sem használjuk a konyhánkban, viszont a séfek mindkettőt ismerik és nagyra értékelik. Szalai Ferenc tenyésztő, a Mátrai Bivalyrezervátum tulajdonosa szerint a bivalyhúst leginkább a szürkemarha húsához lehet hasonlítani, vagyis szó sincs arról, hogy extrém alapanyag lenne. Amiben eltér tőle, az még magasabb minőségi szintre emeli, például több fehérjét, foszforvegyületet és vasat tartalmaz, viszont jóval kevesebb zsírt. Jellemzése szerint rostos, zsírszegény, fantasztikusan tartalmas vörös hús. Ízvilága populáris, nincs erősen elnyomó karaktere, mint például a vadnak vagy a birkának. Enyhén édeskés, növényi ízek jellemzik, jól fűszerezhető, különösen a zöldfűszerek állnak jól neki.
A zalai bivalyok is várják a tavaszt - képriport
2021.04.16.Ugyan a koronavírus járvány terjedésével összefüggésben hozott korlátozások miatt 2020. november 11-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyei zárva tartanak, a Magro.hu látogatási kérésének eleget tettek. Így a biztonsági előírásokat betartva végigsétálhattunk a Zala megyében, Zalakomár határában, a Kis-Balaton mellett található Kápolnapusztai Bivalyrezervátum épülő, szépülő tanösvényén. Képriport a bivalyok tavaszvárásáról.
Hirdetés