Ausztria, Magyarország és Törökország is fejleszt a cirok termesztésében

Egyre többen és komolyabban érdeklődnek a cirok termesztése iránt. A klímaválság okozta szélsőséges időjárási események következtében kiszámíthatatlan körülményekhez megfelelően alkalmazkodó növény bizonyos feltételek között biztosabb termést hoz, mint a kukorica. A kereslet meghozta a gazdák kedvét a ciroktermesztés megoldásainak megismerésére. Ebben segít a Sorghum ID szervezet, amely Törökországban, Ausztriában és Magyarországon is tartott szakmai rendezvényt.

A ciroknövény fajták felhasználása

A ciroknövény, más néven cil, csil vagy cirköles, Erdélyben tatárka (Sorghum), a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség mintegy 200 fajjal. Mivel ezek közül több keresztezhető, a nemzetség rendszertani felosztása messze nem egyértelmű. Amit egyes szerzők önálló fajnak tekintenek, az másoknál csak változat. Különböző célokra több faját termesztik. Minden piaci felhasználási területnek megvan a saját ciroknövénye. Ezekből írtunk össze néhány fontosabbat.

Szükséghelyzeti engedélyt kapott cirokban a Viper gyomirtó

A Viper gyomirtó szer szükséghelyzeti felhasználási engedélyt kapott cirok kultúrában, kakaslábfű, köles- és muhar fajok ellen földi permetezéses kijuttatással. Ezeken kívül jó hatékonyságú disznóparéj és laboda félék, árvakelésű napraforgó, valamint csucsor fajok ellen. A penoxszulám hatóanyag tartalmú készítményt a termelők csak saját felelősségre és fokozott odafigyeléssel alkalmazhatják a növényvédelemre.

Jobb, mint a kukorica? A világ meghódítására készül a cirok

Dr. Walter A.J. de Milliano a „made in Holland” cirok úttörője. Közel 20 éve kísérletezik a hollandiai ciroktermesztéssel. 2020-ban úgy döntött, hogy a hozampotenciál felmérése érdekében a kísérletet Észak-Franciaországra is kiterjeszti. „Az éghajlatváltozás egyik következménye, hogy csökken a tavasztól őszig leeső csapadék mennyisége. A gabonatermesztők tehát olyan új termények felé fordulnak, amelyeknek a jelenleg szokásosan termesztett gabonáknál alacsonyabb a vízigénye. Feltéve, hogy a cirokfajták jó hozamúak legyenek” – teszi hozzá.

Lassan Magyarország is kicsúszhat a kukoricatermő övezetből

Amennyiben a felmelegedés Középnyugaton folytatódik, 50 év alatt arra számíthatunk, hogy a növények legjobb termőterületei elcsúsznak. Az Amerikai Egyesült Államok esetében például Iowából és Illinoisból Minnesotába és Dakotába tolódnak el a kukorica- és a szójababtermelés körülményei a Penn State kutatói szerint.

170 milliárdot költenek a veszélyes kukoricakártevő megfékezésére - videókkal

A klímaválság következtében változó éghajlat új növényvédelmi kihívásokat állít a magyar mezőgazdaság elé is. Az egyik ilyen jelentős gondot okozó károsító egy bagolylepke faj. A Spodoptera frugiperda, vagyis az őszi sereghernyó eredetileg az Egyesült Államokból származik, és már elérte Afrikát és Indiát is. 2019-ben pedig Kínában okozott hatalmas mezőgazdasági károkat. Tápnövényei között szerepel a kukorica, a rizs, a cirok és a cukornád is.

Jó válasz lehet a cirok-, tönkölybúza- és kendertermesztés a klímaváltozás hatásaira

A mezőgazdasági termények piaca Szerbiában meglehetősen ingatag, aminek egyik oka, hogy csak a termőterületek mintegy 2 százalékán megoldott az öntözés. Ezért a növénytermesztés eredményessége a tápanyagutánpótláson kívül főleg attól függ, hogy az adott évben van-e elegendő csapadék. Ennek hiányában egyre nehezebben tudnak felszínen maradni azok a szerbiai gazdák, akik hagyományos haszonnövényeket – kukoricát, búzát, szóját, napraforgót vagy cukorrépát – termesztenek. Ezért vizsgálták meg azt, van-e a jövője a cirok-, tönkölybúza- és kendertermesztésnek Szerbiában?

Jobb lehet a jövő, ha kukorica helyett cirok lesz a magyar földeken?

Ez a szántóföldi kultúra jól bírja a klímaváltozás hatásait

Felejtse el a kukoricát, a jövő a cirokra fogad

Kevésbé igényes, mint a kukorica, kiemelkedő a szárazságtűrése, egységnyi mennyiségű szárazanyag előállításához nagyjából feleannyi vizet használ fel, mint a kukorica. Ugyanazon a termőhelyen aszályos körülmények között legalább 10-15 százalékkal haladta meg a cirok termése a kukoricáét. A cirok olyan helyeken is eredményesen termeszthető, ahol egyéb kultúrák egy átlagos évben nem, vagy csak alig termelnek nyereséget. „A jövő a cirokra fogad” - a Milánóban 2018. november 7-8-án tartott 2. Európai Cirok Kongresszus ígéretes témája mintegy 200 szakembert mozgósított a világ minden tájáról.

A cirok a jövő alternatív takarmánynövénye

Bár vélhetően kiváltani nem fogja, jó alternatíva lehet a cirok a termelők számára a kukorica mellett. A takarmány- és az élelmiszeripar is megfelelő alapanyagra találhat benne.

Milliók az éhenhalás küszöbén a rekordtermések mellett

Az utóbbi 1-2 évben kiemelkedő terméseredményeket láthatunk a mezőgazdaságban, ebből a bőséges termésből pedig globális szinten is biztosítva van a stabil élelmiszer ellátás. Pontosabban csak biztosítva lehetne, ha civil konfliktusok, harcok és a migráció nem szabna gátat sok esetben az élelmiszer áramlásának. Amennyiben ez így folytatódik, sokan lehetnek veszélyben még a rekordtermések ellenére is.

Így könnyű – pénzelik a kukorica legnagyobb ellenfelét, korszakváltás érkezhet

Időről időre felmerül a téma: van-e olyan növény, amely sikeresen helyettesítheti a kukoricát a takarmányozásban. Ilyenkor a cirok jut eszébe sokunknak, most pedig egy Európai Uniós döntésnek hála, a jövőben még üzleti szempontból is érdemes lesz cirokkal foglalkozni.

Erős hátszéllel letaszíthatja a trónról a cirok a kukoricát

A cirok termőterülete Magyarországon körülbelül 20 ezer hektárra tehető, amivel harmadikok vagyunk az Európai Unió rangsorában. A jövőben azonban az EU komolyabban támogatná a kukorica pótlására kiválóan alkalmas növény termesztését, ezzel még jobban fellendülhet a hazai cirokbiznisz.

Komoly konkurenciát kaphat a kukorica

Gyakran téma, hogy az éghajlatváltozás miatt a jövőben más növények termesztésére kell átállni a mostaniak helyett. Ezt mondani könnyű, viszont valódi alternatívát nehéz találni, például a kukoricára is. Viszont ha kicsit belegondolunk, mégsem olyan nehéz helyettesíteni, a takarmányozásban - legalább is megoldhatónak tűnik.

A cirokfélék nemesítése és vetőmagtermesztése

Ha olvasta az első részt, már tudhatja, hogy mik a ciroktermesztés sajátosságai, milyen körülmények között érzi jól magát, vagy azt, hogyan viszonyul a talaj nedvesség és tápanyagkészletéhez. Ezúttal a ciroknemesítés és a vetőmagtermesztés rejtelmeibe vezet el minket Jóvér János, a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. És kiderül az is, miért fontos a felszaporítások térbeli izolációja.

A takarmánycirok termesztéséről

A kölesről szinte már mindent tudunk Jóvér János, a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa által. Ezúttal a cirokkal kapcsolatos tudnivalókba csapunk bele, több részes cikksorozat keretében. Íme az első rész!