170 milliárdot költenek a veszélyes kukoricakártevő megfékezésére - videókkal

A klímaválság következtében változó éghajlat új növényvédelmi kihívásokat állít a magyar mezőgazdaság elé is. Az egyik ilyen jelentős gondot okozó károsító egy bagolylepke faj. A Spodoptera frugiperda, vagyis az őszi sereghernyó eredetileg az Egyesült Államokból származik, és már elérte Afrikát és Indiát is. 2019-ben pedig Kínában okozott hatalmas mezőgazdasági károkat. Tápnövényei között szerepel a kukorica, a rizs, a cirok és a cukornád is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara írta meg, hogy az őszi sereghernyó kontinentális klímájú területeken egyelőre szerencsére még nem képes áttelelni. Azonban gyors alkalmazkodó-képessége lehetővé teheti, hogy Európában is kártevővé válhasson. Magyarországon jelenleg nem tudnak a megjelenéséről, de mivel több mint 80 tápnövénye ismert, érdemes közelebbről is megismerni. A hatékony védekezés kialakításához fontos tisztában lenni a sereghernyó életciklusával. Az imágó 1-3 nap alatt általában 100-200 darab tojást rak, jellemzően a levél alsó részére, közel a levélnyél aljához. Amennyiben az alsó levelek megtelnek tojásokkal, a felsőbb levélemeleten is tovább rakja azokat. Az egyedfejlődés 3-6. napján a tojásból kikelő lárvák gyors táplálkozásba kezdenek a levelek fonák oldalán. Ez nehezíti az ellenük történő védekezést. A leveleket ablakosra rágják, majd a táplálék csökkenésével selyemszálakt képeznek. Ezekbe a szél könnyen belekap és tovább szállítja őket az újabb levelekre.

A hernyók a legjobban a fiatal növényi részeket kedvelik. A fejlődő kukoricán kialakuló zsenge csuhélevelek vonzóbbak számukra, mint az öregedő növényi részek. A csuhélevélen keresztül a sereghernyó berágja magát a csőkezdeménybe, ahol a kukoricaszemeket is károsítja. A 6-14. napra az összecsavarodott levélben akár több lárva is megtalálható. A sereghernyó rongyosra rághatja a kultúrnövényeket, így jelentősen nő azok párologtatása és csökken az asszimilációjuk. A lárva ráadásul a tenyészőcsúcsot is megsértheti, aminek következtében a növény nem hoz új leveleket, vagy csöveket.

Egymással sem kedvesek a sereghernyók

Annyira nem, hogy a táplálék fogyásával a kannibalizmus is kialakulhat közöttük. A leveleket széthajtva nagy mennyiségű rágcsálékot és ürüléket hagynak. A 14-23. nap között, nagyjából 2-3 hét elteltével a tojásrakást követően lárva a talajra veti magát. Ott befúródik és bábozódik. Abban az esetben, ha a talaj túl tömör vagy kemény, a levélmaradványok között teszi ezt meg. A báb 20-30 mm-es ovális alakú, melyből 8-9 nap elteltével kibújik a kifejlett imágó és egy új nemzedék kezdi meg táplálkozását.

Fontos, hogy az esetleges megjelenését követően hatékony csapdázási és védekezési módszerrel lehessen fellépni ellene. Ezért tavaly az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO 500 millió dolláros, több éves programot indított annak érdekében, hogy megakadályozza a sereghernyó terjedését. Különféle nemzeti munkacsoportokat állítottak fel, hogy célszerű és hatékony megoldásokat dolgozhassanak ki ellene. A kártevő terjedéséről ebben a cikkünkben írtunk 2019 tavaszán.