Jobb, mint a kukorica? A világ meghódítására készül a cirok

Dr. Walter A.J. de Milliano a „made in Holland” cirok úttörője. Közel 20 éve kísérletezik a hollandiai ciroktermesztéssel. 2020-ban úgy döntött, hogy a hozampotenciál felmérése érdekében a kísérletet Észak-Franciaországra is kiterjeszti. „Az éghajlatváltozás egyik következménye, hogy csökken a tavasztól őszig leeső csapadék mennyisége. A gabonatermesztők tehát olyan új termények felé fordulnak, amelyeknek a jelenleg szokásosan termesztett gabonáknál alacsonyabb a vízigénye. Feltéve, hogy a cirokfajták jó hozamúak legyenek” – teszi hozzá.

Ahhoz, hogy erről megbizonyosodjon, Gauthier Dejaiffe termelővel közösen egy hektáron cirokkísérletet folytattak Párizstól 100 kilométerre északra. Két holland (18-25 gramm ezerszem-tömegű) szemescirok-fajtát teszteltek ennél a termelőnél, aki ezelőtt még sosem termesztett cirkot. A tesztben szereplő 120-160 napos ciklusú cirokfajták hozama a következőképpen alakult:

az első fajta hozama 12%-os nedvességtartalommal hektáronként 5 tonna volt, míg a másik fajtánál majdnem elérte a 8 tonnát.

Hirdetés

Dr. Walter A.J. de Milliano lelkesen magyarázta, mennyire ígéretesek ezek a kísérleti eredmények: „Ezek a hozamok sokat elárulnak a holland cirokfajtákban rejlő valós, terepi potenciálról. Rávilágítanak arra is, hogy nem csupán szilázsnak, metanizálás vagy bioüzemanyag előállítása céljából érdemes termeszteni őket, mint ahogy ezt Hollandiában teszik, hanem Párizstól északra szemesterményként is. Ez azt is jelenti, hogy az észak-franciaországi búzatermesztők a természetes módon gluténmentes cirokkal diverzifikálási lehetőséghez is jutnak. Ezen túlmenően a cirok bioenergiaforrásként is hasznosítható” - mondta.

Diverzifikálás befektetés nélkül

Gauthier Dejaiffe a cirok egyéb pozitív tulajdonságaira is felhívta a figyelmet: „Rusztikussága teszi a cirkot a jövő kultúrájává. Ráadásul, mivel termelése semmilyen specifikus anyagi beruházással sem jár; mivel alacsony az input-anyag és vízigénye (a kukoricánál alacsonyabb), a cirok fontos agrárcélokat tölthet be. Gyökérzetének köszönhetően a cirok javítja a talajszerkezetet, és kisebb potenciálú, heterogén talajon is termeszthető. Új lehetőséget jelent a vetésforgóban is”.

Gauthier Dejaiffe szerint a cirokban pénzügyi potenciál is rejlik, ugyanis a tesztelt fajtákkal jó, hektáronként 50-80 mázsa szemestermény-hozamot lehet elérni. Motivált tehát, hogy a kísérleteket a következő szezonban is folytassa. „Jövőre két új fajtát próbálunk ki, közülük az egyik hibrid fajta lesz, amelynek egy részét szilázsnak takarítjuk be, hogy tesztelhessük a metanozációs képességét. Hiszen ennek a növénynek a keményítő- és cukortartalma meghaladhatja a kukoricánál mért értékeket”.

A piaci lehetőségek nyomában

„Ahhoz, hogy egyes régiókban fejleszteni tudjuk a cirok termesztését, piacokra és a begyűjtést végző szervezetekre van szükségünk. A saját régiónkban feldolgozóipari projektekben gondolkodunk, és célunk egy helyi körkörös gazdaság kialakítása, valamint a cirok iránti figyelem további felkeltése” - számolt be róla a Sorghum ID.