Új kiadvány a földügyi szabályok változásáról: benne a termelőszövetkezeti földhasználati jog is

2020. július 1-én lépett hatályba a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény. A jogszabály megszünteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket a több mint két évtizede tartó földkiadási folyamat lezárásával. Az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő pénzbeli kártalanításával a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló, és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett néhány kivételtől eltekintve az állam szerez tulajdont.

A törvényben foglalt szabályozással rövid időn belül a teljes részarány-földkiadási folyamat lezárható. Ez megnyugtató megoldása lehet egy hosszú folyamatnak, különös tekintettel a védett és védelemre tervezett természeti területekre, mely a korábbi jogi szabályozás fenntartásával még sok évig eltartott volna. A részarány-tulajdon megszüntetésének kereteit rögzítették, és további számos, a gyakorlati jogalkalmazásból eredő módosítás is történt. A jogszabály 14 törvényt módosított, érintve a földügyi szabályozás egyes témaköreit is - írta a NAK.

A termelőszövetkezeti földhasználati jog rendezése

A nemrég megjelent kamarai kiadvány célja a részarány-tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárás és a földügyi szabályozásban bekövetkezett változások ismertetése. A törvény rendezi a termelőszövetkezeti (a továbbiakban tsz.) földhasználati jog alatt álló, és az elmúlt több mint 25 év alatt magántulajdonba (vagy bármilyen más tulajdonba) nem került földrészletek tulajdoni helyzetét. A tsz. földhasználati jog a gyakorlatban még létező, de ténylegesen már megszűnő intézménynek tekinthető. A szövetkezeti vagyon átalakítása összekapcsolódott a földprivatizációs folyamattal a kárpótlások, valamint részarány-földkiadás által. Jelenleg az ingatlan-nyilvántartásban már csak az a földrészlet szerepel szövetkezeti földhasználati jog alatt, amely tekintetében a földprivatizáció nem zajlott le, és a szövetkezet azt nem vagyonnevesítette. Az új szabályozás eredményeképpen a részarány jogosultak pénzbeli kompenzációjával párhuzamosan az érintett földrészletek 2021. január 1-el a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerülnek.

A részarány-tulajdon nagysága és a kártalanítás

A részarány tulajdonosok tulajdoni igényére vonatkozóan a kártalanítás összege az AK értékben kifejezett részarány-tulajdon nagysága alapján kerül megállapításra 50.000 Ft/AK érték alapján. A kártalanítás megfizetése nem automatikus eljárás, az egy kérelemre induló folyamat eredménye. Például amennyiben valakinek 12,48 AK értékű részarány-tulajdona volt, akkor a kártalanítás összege 12,48 AK × 50.000,- Ft/AK = 624.000,- Ft lesz. A kártalanítás iránti kérelmet a kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkező személynek kell benyújtania az ingatlanügyi hatósághoz.