Tavaly, december közepén döntött a Parlament az agrártárgyú jogszabályok módosításáról, ez már meg is jelent a Magyar Közlönyben, és változásokat hoz a földforgalmi törvény szabályozásában is. A módosítások célja az esetleges visszaélések megakadályozása és a mindennapok során felmerült jogalkalmazási problémák rendezése. Dr. Cseh Tibor Andrásnak, a MAGOSZ főtitkárának ismertetőjét a magyarmezogazdasag.hu adta közre.

A rendelkezéseket a 2024. január 1-jétől kötött szerződések esetében kell alkalmazni.

A földforgalmi törvény módosításainak célja az esetleges visszaélések megakadályozása és a mindennapok során felmerült jogalkalmazási problémák rendezése (Fotó: Pixabay)

Elővásárlás csak valódi ökogazdálkodóknak

Elöljáróban le kell szögezni, hogy az elővásárlási sorrend ezúttal nem változik: az ökogazdálkodó továbbra is a többi helyben lakó előtt szerezheti meg a termőföldet, de fontos, hogy a helyben lakó szomszédot követően.

2024. január 1-jétől viszont már eltérő feltételekkel élhet valaki az ökogazdálkodó ranghelyével. Ennek az a célja, hogy csak azok a személyek élhessenek ezzel a ranghellyel, akik ténylegesen biotermesztést kívánnak folytatni az adott területen.

A törvénymódosítás alapján már csak olyan művelési ágú föld vásárolható ezzel a ranghellyel, amelyre az ökotanúsítvány is fennáll, emellett már csak a helyben lakó személyek hivatkozhatnának erre a ranghelyre (az eddigi 20 km helyett).

Szankció a fiktív hivatkozásért

Ha valaki a vetőmagtermesztő vagy az állattartó ranghelyére hivatkozva szerezte meg a földet, de ezt a vállalását később nem tartja be (annak ellenére, hogy a jogszabály ezt követeli meg tőle), és a hatóság ezt a mulasztást megállapítja vele szemben, akkor 5 évig újabb földet sem adásvétellel, sem haszonbérlettel nem szerezhet.

Fontos, hogy a hatóság – amely bejelentés alapján is eljár – először csak felszólítással él, és csak ennek elmulasztása esetén szankciónál.

Ez a következmény azonban nemcsak a vetőmagtermesztésre vagy az állattartásra vonatkozik, hanem minden olyan vállalásra, amelyet a vevő/elővásárlásra jogosult a szerzéskor tett (például ha ökogazdálkodásra hivatkozott, vagy ha később megszünteti a földműves státuszát).

Kifüggesztés, szőlő, gyümölcsös

2023. július 1-től már kifüggesztés nélkül szerezhet földet egy pályakezdő gazdálkodó az első 10 hektárig. Ezzel a lehetőséggel az a földműves élhet, akinek sem most, sem a korábbiakban nem volt több termőföld a tulajdonában, mint 10 hektár (ideszámolva a most megszerzendő föld területét is); egyúttal már legalább 3 éve maximum 20 kilométeren belüli lakóhellyel vagy üzemközponttal rendelkezik. Ezek együttes feltételek, tehát mindkettőnek meg kell felelni a kifüggesztés alóli mentesüléshez. [Földforg. tv. 20. § i) pont]

A törvényi változás 2024. január 1-jétől az, hogy szőlő, kert, gyümölcsös művelési ág esetén nem lehet ezzel a lehetőséggel élni, magyarán ezeknél a területeknél 10 hektár alatt is kifüggesztésre kerül sor (akkor is kifüggesztés lesz, ha több alrészlet közül csak egy szerepel ilyen művelési ágban).

Átutalás vagy ügyvédi letét

A vételárat átutalással vagy ügyvédi letétbe helyezéssel kell teljesíteni. Köztudott, hogy egy adásvételi szerződés esetén főszabály szerint a helybeli gazdálkodókat elővásárlási jog illeti meg. Bevett gyakorlat volt viszont egyesek részéről, hogy a rájelentkezések „ellenszereként” olyan magas vételárat írtak bele a szerződésbe, amely nyilvánvalóan kigazdálkodhatatlan lenne a mezőgazdasági tevékenységből.

Emiatt a vételár mértékét a kormányhivatal és a helyi földbizottság is kiemelten vizsgálja, és aránytalan összege esetén megtagadja a szerződés jóváhagyását.

Az már egy másik kérdés, hogy sokszor ezek az irreális összegek csak papíron léteztek, és a valóságban csak egy alacsonyabb összegben egyeztek meg a felek. Erre mostantól már nem lesz lehetőség, hiszen a vételárat transzparens módon, átutalással vagy ügyvédi letétbe helyezés útján kell teljesíteni. Fontos megjegyezni, hogy ez alól lesznek életszerű kivételek, így nincs szükség banki műveletre vagy ügyvédi letétre a családon belüli adásvételnél vagy a gazdaságátadásnál.

Elővásárlási jogosultság

Nem lehet külön rendelkezés a szerződésben az elővásárlásra jogosultra. Az is változás tehát az eddigiekhez képest, hogy az adásvételi vagy a haszonbérleti szerződés már nem tartalmazhat külön rendelkezést az elfogadó nyilatkozatot tevő személyre. Arra ugyanis sok példa volt, hogy a szerződésben előírták: ha valaki „rájelentkezik” a szerződésre, akkor az elfogadó nyilatkozat megtételétől számított öt napon belül köteles megfizetni a vételárat – ami már önmagában is távol tartotta a többi gazdálkodót az elővásárlási vagy előhaszonbérleti joguk gyakorlásától. Ilyen kikötésre mostantól már nincs lehetőség a szerződésben.

Eszközök kihelyezése

A mezőgazdaságban számos olyan eszközt használnak, amelyet a területen fixen telepítenek (például fix öntözőberendezés, tároló, fagygép). Ezek akkor létesíthetők a parcellán, ha a kiépítéssel érintett néhány négyzetmétert kivonják a művelésből.

Ennek egyszerűsített lehetőségét teremti meg a jogszabály most január 1-jétől, hiszen ilyen esetben már mentesül az érintett a földvédelmi járulék fizetése alól, és az a tilalom sem érvényesül, hogy csak az átlagosnál gyengébb föld vonható ki a művelés alól. Ugyanígy mentesít a jogszabály az alól is, hogy a vásárlástól számított 5 évig a földet nem lehet kivonni a művelésből.

Háromszoros járadék

Ha egy termőföldet vagy annak egy részét kivonják a művelésből (jogilag ezt „más célú hasznosításnak” nevezik), akkor főszabály szerint földvédelmi járulékot kell ezért fizetni.

Ennek az összege 2024. január 1-jétől már a háromszorosára növekszik.

Pontos összege a jogszabály alapján számítható ki: a termőföld aranykorona-értékét kell felszorozni a 2007. évi CXXIX. törvény 1. mellékletének táblázatában foglalt szorzószámokkal. Vannak azonban kivételek is, amikor nem kell ezt megfizetni, de ezek szinte mindegyike a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódik. Ilyen az öntözési célú vízilétesítmény vagy a csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló tározó létesítése, mezőgazdasági épület vagy eszköz kihelyezése stb. A mentességek teljes listája a 2007. évi CXXIX. törvény 22. § (3)-(3d) bek. jogszabályhelyen található.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)

Megosztás

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.

test

2024.08.26.

lead

OneSignal teszt

2024.08.26.

OneSignal teszt OneSignal teszt

teszt2

2024.08.26.

teszt

2024.08.26.

Legújabb hirdetések

Partnerhírek
Partner

Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját

2024.06.14.

A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.

Partner

A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK

2024.05.22.

A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja. 

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás