4 milliónál is több magyart érint az osztatlan közös földtulajdon rendezése

A közeljövőben rendeződhet a több mint 4 millió embert érintő osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete, mivel hamarosan a parlament elé kerülhet az erről szóló törvényjavaslat – közölte Nagy István agrárminiszter Hévízen, a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület agrárkonferenciáján.

A BAON Bács-Kiskun megyei hírportál anyagát szemléztük. Az agrárminiszter szerint több mint 2,5 millió hektár földet és 4,6 millió embert érint az elaprózott birtokok problémája. Ez sok esetben a rendkívül csekély tulajdonrész vagy az elérhetetlen tulajdonosok miatt gátolja a magyar mezőgazdaság versenyképességét és fejlődését. Az egyeztetéseken már átjutott törvényjavaslat szerint csak kérelemre lesz kötelező az osztatlan tulajdon kivezetése. Az eljárásokat a mostani több, mint 2,5 év helyett 1 évre tervezik rövidíteni, és az erdőbirtokok rendezésére is kiterjesztik majd.

Az osztatlan közös földtulajdon rendezése mérethatár kijelölését is igényli

Nagy István elmondta, hogy a magántulajdont tiszteletben tartó szabályozás készül, így értékesítés esetén a rájuk jutó vételár az elérhetetlen tulajdonosok vagy örökösök esetében elkülönített számlára kerülne. Meg kell húzni ugyanakkor a mérethatárt, ami alá örökléssel már nem mehet egy birtokméret. Ezeknél a hagyatéki eljárásban az örökösöknek meg kellene egyezniük.

Küszöbön az öntözésfejlesztés, rengeteg pénz jut rá

A miniszter az agrárium egyik legnagyobb kihívásaként jelölte meg az öntözésfejlesztést, mert a növényeknek a megváltozott időjárási körülmények között is biztosítani kell a megfelelő mennyiségű és minőségi vizet. Öntözés nélkül ugyanis nem lehet eredményesen gazdálkodni, ezért fejleszteni kell az elhanyagolt csatornákat, hogy újra működőképesek legyenek – mondta.

A terv az, hogy a jelenlegi 80 ezer hektárnyi öntözött terület nagyságát 2024-ig legalább 100 ezer hektárral bővítsék. A csatornák karbantartása továbbra is vízügyi feladat marad, az agrártárca pedig az év első felében létrehozza a Nemzeti Öntözési Központot Szarvason, hogy a vízjogi engedélyeztetési eljárás során jelenleg szükséges 29-féle engedély és több mint 2,5 éves folyamat csökkehessen. Nagy István kitért arra, hogy a Vidékfejlesztési Programban pályázati lehetőséget is biztosítanának az öntözéses technológiák elterjesztésére. Ugyanakkor törvényi segítség kell ahhoz, hogy egy öntözési területnek nyilvánítható táblán egy-egy tulajdonos ne akadályozhassa meg a fejlesztést. A Belügyminisztérium mindezzel párhuzamosan 2030-ig évente 17 milliárd forintot kap arra, hogy használhatóvá tegyék az öntözőcsatornákat.

A hosszabb távon a világban versenyképességét vesztő búza- és kukoricatermesztés helyett nagyobb súlyt kellene kapnia Magyarországon a szántóföldi zöldségtermesztésnek, amihez megfelelő tároló- és feldolgozókapacitásra is szükség van.

Nagy István

Példaként említette, hogy a hazai burgonya éppen most hiánycikknek számít a megfelelő tárolókapacitások hiánya miatt. A tavalyi támogatások kifizetése kapcsán a miniszter arról beszélt, hogy január végéig 228,46 milliárd közvetlen és 33 milliárd forint termeléshez kötött támogatást fizettek ki, de március végére 95 százalékos kifizetési arányt érnek majd el. Azonban arra hívta fel a gazdák és a termelők figyelmét, hogy az európai uniós támogatásokra nem nyereségként, hanem fejlesztési önrészként kellene tekinteni.