Most megnézheti, melyik vármegyében a legdrágább és a legolcsóbb a termőföld Magyarországon

Ahogyan szinte minden, a termőföldek is drágultak az elmúlt években. Ha akár bérelni, akár vásárolni szeretnénk, sok pénz kell hozzá, hiszen az infláció csak tovább növelte az árakat. Magyarországon 2022-ben a drágulás mértéke több mint kilenc százalékra gyorsult a 2021-es 8,5 és a 2020-as 6,6 százalék után. Fontos azonban tudni, hogy reálértéken 4,5 százalékkal csökkentek az árak a szintén magas infláció miatt. Hogy pontosan mennyiért vehetünk vagy bérelhetünk ma termőföldet, gyümölcsöst vagy éppen szőlőt, az az alábbi cikkünkből kiderül.

A szántók fajlagos ára 7,4 százalékkal emelkedett 2021-hez képest, a növekedés üteme meghaladta a 2019 és 2021 között mért 6-7 százalékot. A 10 százalék feletti infláció miatt viszont összességében csökkent a reáláruk. Így 2022-ben átlagosan 1,94 millió forintot kellett fizetni egy hektár szántóért, míg 2021-ben még 1,81 millió forintot. Az ország mindegyik régiójában nőttek az árak, a legnagyobb mértékben, kb. 18 százalékkal Észak-Magyarországon. A szántóföldek hektárjáért a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön kellett a legtöbbet, mintegy kétmillió forint feletti átlagárat fizetni. A vármegyék közül Hajdú-Biharban, Tolnában és Békésben voltak a legmagasabbak a szántóárak, egyaránt 2,5 millió forint közelében mozogtak. A járások közül továbbra is a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi állt az élen hektáronkénti hárommillió forint feletti átlagárral.

A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye következett (6600, 6400, 4800 és 4100 hektár). A többi vármegyében a termőföldforgalom 2022-ben nem érte el a 4000 hektárt. Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2022-ben Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, egyaránt 1,5%. Baranya vármegyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,5%-a cserélt gazdát. Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása alapján:

• minden vármegyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében adták el a legtöbbet (3700 hektár);
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében értékesítették a legtöbb erdőt (1700 hektár);
• Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is több mint 1000 hektár gyep került forgalomba (1100 és 1100 hektár);
• a legtöbb szőlő Bács-Kiskun (300 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében cserélt gazdát (500 hektár).

A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak is nőttek 2022-ben, azonban a növekedés üteme a szántó, a gyep és a szőlő művelési ágak esetében kismértékben lassult. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 13%-os növekedés után - átlagosan 12%-kal volt magasabb a 2021. évinél: országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 81 600 forint volt. A gyümölcsös bérleti díja 16, az erdőé 12, a szőlőé 11, a gyepé 8,5%-kal nőtt 2021-hez mérten - olvastuk az agrarszektor.hu-n.

A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 1,1 millió forintba kerültek 2022-ben, ami 16%-os drágulást jelent 2021-hez képest. Közép-Magyarország nélkül a gyepátlagár 2022-ben:

• Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (1,4 millió forint/hektár),
• Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb (898 ezer forint/hektár),
• Közép-Dunántúlon (31%) és Nyugat-Dunántúlon (30%) nőtt a leginkább 2021-hez képest.

2022-ben a szántó átlagos éves bérleti díja Nógrád kivételével minden vármegyében elérte a hektáronkénti 60 ezer forintot. Heves vármegyében 27, Zala vármegyében 23, Vas és Veszprém vármegyében 18%-kal haladta meg az előző évit. Az emelkedés mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,2%), Baranya (5,9%) és Csongrád-Csanád vármegyében (7,1%) volt a legkisebb. A szántó átlagos éves bérleti díja: