A fényes vagy a szőrös paradicsom az édesebb?

Sokan jártak már úgy az üzletekből hazatérve, hogy hiába a hosszas és körültekintő válogatás: mégsem sikerült megtalálniuk a számukra megfelelő ízű paradicsomot. Az igazság persze csak a kóstolás közben derül ki. Ám egy Japánban élő kertész-videós most megmutatta, hogyan lehet már ránézésre megállapítani a boltban, hogy a paradicsom bogyója érett és édes. Vajon a fényes, vagy a matt, szőrös paradicsom a nyerő ízű?

Rájuk rohad a termény, ha nem maguknak szedik le

A koronavírus-járvány miatt a legtöbb határ lezárásra került, és repülőjáratokat sem indítottak, ami sok ország számára aggodalmakra adott okot a mezőgazdasági munkálatok tekintetében. Ugyanis több országot is jellemzett az, hogy külföldről érkező idénymunkásokat alkalmaztak a mezőgazdasági munkálatok elvégzésére elsősorban a betakarítási időszakban. Ez nem volt másképp az Egyesült Királyság területein is, ahol elsősorban Romániából érkező munkavállalók takarították be az érett termést a földekről, viszont ez jelen helyzetben nem volt kivitelezhető, így az angoloknak más megoldáshoz kellett folyamodniuk.

Nálunk kopp, az oroszok bezzeg belefulladnak, annyi lesz idén

A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezési Minisztérium legfrissebb hírlevelében közzétett adatok alapján Oroszországban csak 2020. április 28-ig az üvegházakban 389 300 tonna zöldséget szüreteltek, ami 29,4 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakának termése. Az üvegházakban az uborka termelése 274 600 tonna, ami 30 százalékkal több, a paradicsom termése pedig 107 600 tonna, ami szintén 30 százalékkal több, mint a tavalyi év ezen időszakában betakarított termésmennyiség. Így nem hiába várja az orosz mezőgazdasági minisztérium 2020-ban az üvegházban termelt zöldségek rekordtermését.

Az állattenyésztők és a kertészetek tarthatják a markukat

Az Agrárminisztérium 80 milliárd forint értékben hirdet új mezőgazdasági beruházási pályázati csomagot az állattenyésztés, és a kertészeti ágazat számára a koronavírus-járvány hatásainak mérséklése érdekében, amely ezeket az ágazatokat érintette. A nyáron nagy hozzáadott értéket biztosító ágazatok versenyképességének növelését is biztosítani kívánják ezzel a támogatással –közölte Nagy István agrárminiszter a csütörtöki Vírusválság: veszít vagy nyer a magyar agrárium? – Portfolió agrárium online konferenciáin.

Példás szigor és minőség a hazai áruházláncokat is ellátó szentesi zöldséghajtatónál

Nem okozott komolyabb gondot a COVID-19 koronavírus-járvány a palánták külföldre történő szállításában a szentesi Árpád-Agrár Zrt. üvegházaiban. Az egyik legnagyobb hazai zöldséghajtató cég a vírus megjelenésével több szigorítást is bevezetett a telepein és az üvegházaiban, az alapvető higiéniai intézkedéseken túl ilyen például, hogy mivel palántaszemlére jelenleg nincs lehetőség, a partnereknek email-ben küldenek fotókat a növényeik állapotáról.

Egyre több a hazai zöldség az üzletekben, hullámoznak az árak

Itt a magyar zöldségszezon! Nagy mennyiségben jelentek meg az áruházak polcain a hazai üvegházi paradicsomok, paprikák, kígyóuborkák, retkek, újhagymák, saláták és káposztafélék. Az importzöldség részaránya az értékesítésben május végére várhatóan 5 százalék alá csökken majd. A paprika ára 6-10 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a salátafélék ára 20-30 százalékkal lett kevesebb. A paradicsom 3-5 százalékkal, az uborka 1-2 százalékkal drágult az elmúlt három hónap átlagában.

Hogy ne legyen több haláleset: EFSA-javaslatok a lisztériafertőzés csökkentésére

Felmérte a fagyasztott gyümölcsök és zöldségek egészségügyi kockázatait a 2015 és 2018 közötti több országot érintő, a csemegekukoricához kapcsolódó kitörés után az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA). A szervezet olyan lépéseket határozott meg, amelyeket az élelmiszeripari vállalkozások a fagyasztott zöldségfélék Listeria monocytogenes fertőzésének csökkentése érdekében alkalmazhatnak.

55 zöldség, amit kovászolni érdemes, és nem uborka

Az erjesztés, vagyis a fermentálás már az őskortól fontos szerepet tölt be az emberi táplálkozásban. A kémiai folyamat során valamilyen szerves anyagot egy enzim hatásának tesznek ki. A kovászolás segítségével állítják elő a sört, a bort és az antibiotikumokat, például a penicillint is. A zöldségeket is lehet erjeszteni, hozzájuk kenyeret, kaprot és sós vizet adva, meleg helyen tartva lehet azokat kovászolni, a folyamathoz fényre nincs is feltétlenül szükség.

Segítség a kertészeti ágazatnak: távolabbról is jöhetnek a külföldi idénymunkások Magyarországra

Lehetővé teszi a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére megjelent kormányrendelet-módosítás azt, hogy nem csak a határ menti, hanem a szomszédos országok távolabbi részeiről érkező idénymunkások is részt vehessenek az idei betakarítási munkákban. A feltétel, hogy beutazásuk előtt egészségügyi vizsgálaton essenek át, és ennek során nem állapítják meg róluk a koronavírus-fertőzés gyanúját. Az intézkedés leginkább a kertészeti ágazatnak jelent komoly segítséget a járvány okozta károk mérséklésében.

Pincérek dolgoznának a szántóföldön

A koronavírus járvány következtében nem csak a 65 év felettieket bocsátották el a legtöbb munkahelyről; a vendéglátásban és turizmusban dolgozók nagy százaléka is munkanélkülivé vált a járvány következtében. Ezen túl pedig a mezőgazdaságban dolgozó idénymunkások nagy százalékát sem engedik be az országba munkavégzés szempontjából, ugyanis 25-30 ezer idénymunkás hiányzik a zöldségek és gyümölcsök szüreteléséből.

Veszélyezteti a koronavírus az európai zöldség- és gyümölcsellátást

A teljes élelmiszer-ellátási láncot vizsgálták az IHS Markit brit, német és amerikai elemzői. Olyan szűk keresztmetszeteket azonosítottak, amelyek alapvetően befolyásolhatják egy ország élelmiszer-ellátásának biztonságát. Összesen 12 ilyen pontot találtak, amelyek közül 2 vagy 3 egyidejű jelentkezése gyors intézkedésekkel még kezelhető, ám négynél több már szinte megoldhatatlan helyzetet teremt. A legnagyobb kihívás, hogy bár a világon jelenleg elegendő élelmiszert állítanak elő a népesség élelmezéséhez, a megtermelt áruk azonban vagy nem tudnak eljutni oda, ahol igazán szükség lenne rájuk, vagy nem olyan mennyiségben, illetve nem elég gyorsan érnek célba.

A városok földterülete a lakosság 15%-át el tudná látni zöldséggel és gyümölccsel

A városok kertjeinek és zöld területeinek mindössze 10 százaléka elég lenne ahhoz, hogy a lakosság 15 százalékának biztosíts a napi 5-szöri fogyasztást zöldségekből és gyümölcsökből. Egy új kutatás legalábbis ezt állítja, amelyet a Sheffieldi Egyetem Fenntartható Élelmiszer Intézetének tudósai végeztek el. A vizsgálat a városi kertészet potenciáljára terjedt ki, amely számba vette a városban található zöld övezeteket, és beépített területeket is.

Miért gond, ha csak spanyol zöldséget vesznek a magyarok?

Több országban is kifosztották a boltok polcait a COVID-19 koronavírus járvány miatt elrendelt korlátozásoktól megriadt fogyasztók. Még az a kérdés is előjött, hogy egy elhúzódó járványhelyzet esetén lesz-e mit enni, hiszen a globálissá vált élelmiszer forgalmazási lánc működése a határok lezárásával és a mozgás korlátozásával akadozni kezdett. Érdemes átgondolni, vajon tényleg az a legjobb megoldás, hogy az élelmiszer több 1000 kilométeres utazás után kerül a fogyasztókhoz? Egy brit kisvárosban fenntarthatóbb ötletet valósítottak meg, ez a Preston-modell.

Rendkívüli intézkedéseket tervez az Európai Bizottság a mezőgazdaság és az élelmiszeripar megsegítésére

Az Európai Bizottság újabb intézkedéseket terjesztett elő a mezőgazdasági ágazat támogatására, hogy enyhítse a koronavírus által okozott hatásokat.

Szedni kell, ezért engedékenyek a spanyolok a mezőgazdasági munkásokkal

Árnyékban is jól termő zöldségek javítanak a kertészek eredményein

Az árnyékban is jól termő zöldségek elhelyezésével több, kedvezőtlennek vélt adottságú területet lehet jól hasznosítani.

Újraszabályozta a zöldségek fogalmát az Európai Unió

Kibővült és pontosabb lett a zöldségek fogalmának uniós szintű meghatározása. Kiadták a listát arról, hogy melyik mezőgazdasági vagy kertészeti termesztésre szánt növényfajokat nevezik hivatalosan zöldségeknek. A szabályozás változása elsősorban a zöldségvetőmag forgalmazásban segíti az egyértelmű eligazodást, de más szabályozási területeken is hivatkozási alapnak tekinthető.

Bajban a spárgatermesztők: kezdődik a szezon, de a román vendégmunkások nem jöhetnek

Komoly gonddal küzdenek a külföldi, főként romániai idénymunkásokat foglalkoztató spárgatermesztők. Hamarosan kezdődik a spárgaszezon, a szomszédos Romániából hazánkba járó vendégmunkások azonban a koronavírus miatt nem léphetik az országhatárt. Az egyik gazdálkodó szerint, ha rövid időn belül nem találnak megoldást a járvány okozta helyzetre, súlyos károk keletkeznek a mezőgazdaságban.