Fontos és közeli határidők a szőlőtermesztők és borászatok kárenyhítésére kiírt milliárdos pályázatoknál

A következő hónapokban összesen 9 milliárd forintnál is nagyobb értékben tudnak uniós és nemzeti források felhasználásával támogatást igényelni a magyar szőlőtermesztők és a borászatok a koronavírus okozta károk enyhítésére. A zöldszürettel kapcsolatos intézkedésekre 2020. június 22-től június 30-ig, a krízislepárlással kapcsolatos intézkedéssel kapcsolatban pedig 2020 júliusától lehet benyújtani a támogatási kérelmeket.

Megrendítette a szőlőoltvány előállítás jövőjét a járványhelyzet

Nehéz helyzetnek néz elébe a magyar szőlőoltvány előállítás. A szakemberek szerint nyár végére, vagy ősz elejére fogják pontosabban tudni, milyen kárt okozott a koronavírus miatti korlátozások hatása. Az olasz és francia szereplők szállítási nehézségei következtében a magyarországi oltványok forgalma kismértékben növekedett. Azonban számos kis szőlőtermelő került nehéz anyagi helyzetbe, és törölte a megrendelését.

A szőlőfajták és a szőlőklónok hazai szaporítási és forgalmazási feltételei

Arról tájékoztatta a szőlőszaporítással foglalkozókat a Nébih, hogy a hatályos jogszabályok értelmében Magyarországon állami elismerésben kell részesíteni azokat a szőlőfajtákat és –klónokat, amelyek nem szerepelnek sem a Közösségi Fajtajegyzékben, sem az EU bármely tagállamának fajta (klón) jegyzékében. Az eljárásra azért van szükség, hogy a szőlőfajták államilag elismert fajtaként a Nemzeti Fajtajegyzékbe kerülhessenek, ezáltal lehetővé váljon a szaporításuk és a hazai forgalomba hozataluk.

Idén 240 millió forint támogatás igényelhető az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre

A korábbi évekhez hasonlóan idén is lehetőség van vissza nem térítendő támogatás igénylésére a szőlőültetvények megvédéséhez. A szőlőkabóca gyérítésére szolgáló támogatási program éves keretösszege 240 millió forint. A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. Súlyos fenyegetést jelent a hazai szőlő- és borágazat számára. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédőszeres eljárás, ám van mód az azt terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca gyérítésére.

Réz helyett cukorral védekeznek a szőlőperonoszpóra ellen

Új, magyar megoldás segíthet a szőlőperonoszpóra elleni védelem során felhasznált réz kiváltására. A növényvédelmi kísérletet a tagatóz hatóanyagú szerrel végzik. Erre azért lehet szükség, mert a réz nehézfém, felhalmozódik a talajban és nagy mennyiségben alkalmazva kedvezőtlen körülményeket hoz létre az ott élő mikroorganizmusok számára. Ráadásul a réz bányászata sem kedvez a környezetnek, ezért is fontos alternatív megoldások után kutatni az ökológiai növényvédelemben is.

Célkeresztben a szőlő metszése, hogyan vágjon bele?

Csak két hétig igényelhető a szőlőültetvények fejlesztésére szolgáló támogatás

Január 15. és 28. között igényelhető az úgynevezett szerkezetátalakítási, vagyis a szőlőültetvények modernizálását megcélzó támogatás - mondta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Brazsil Dávid szerint az igényeket már csak online lehet benyújtani; az elektronikus ügyintézést segíthetik a hegybírók, akiket felkészítenek a pontos eljárásra. Minden támogatás feltétele egy úgynevezett újratelepítési engedély, amelyet szintén a hegybírók állítanak ki.

Két amerikai kabócafaj is terjed Magyarországon

Az Amerikai lepkekabóca 2004-ben, az amerikai szőlőkabóca 2006-ban jelent meg először Magyarországon. Azóta egyre csak terjednek, ennek következtében a kártételük mértéke is növekszik. Anyagunkból kiderül, miért, mikor és melyik fejlődési stádiumban veszélyesek a magyar növénykultúrákra. Az amerikai szőlőkabóca azért veszélyes, mert a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma terjesztője, a lepkekabóca pedig széles tápnövénykörrel rendelkezik.

1 milliárd forintért fejlesztettek a palackozási technológián Badacsonyörsön - képek

Egymilliárd forintos beruházással állított üzembe a palackok tisztaságát, épségét és a töltési szintet is ellenőrző gépsort badacsonyörsi üzemében a Varga Pincészet. A fejlesztés fő iránya az innovatív technológia bevezetése volt, és az 1 milliárd forintból csak kis részt, 100 millió forintot tett ki az üzemcsarnok átépítése. Az új, automatizált gépsor óránként 14 ezer palack töltésére képes, és a második palackozósornak köszönhetően megnövekedett a termelési biztonság is.

A Dunától keletre is továbbterjedt szőlő aranyszínű sárgaság betegsége

Első alkalommal jelent meg Magyarország Dunától keletre eső területén, a Hajós-Bajai borvidéken a szőlő súlyos, aranyszínű sárgaság betegségét okozó FD fitoplazma. Az illetékes szakemberek megkezdték a felszámoláshoz szükséges intézkedéseket. Azonban a szőlő- és bortermelők tudatos, aktív részvétele is nélkülözhetetlen a magyar borvidékek megóvásához. Fontos tudni, hogy azokon a területeken, ahol a hatóság az idevágó jogszabály alapján elrendeli a szőlőtőkék megsemmisítését, a hivatásszerűen gazdálkodó termelők kártalanításra jogosultak.

Adták-vették és kihasználták az agrármunkásokat a szőlészetekben

4 embercsempészettel és munkaerő kihasználásával gyanúsított személy és 167 kizsákmányolt agrármunkás bukott le az Europol átfogó akciójában. Egy olyan, szervezett bűnbandát kaptak el, amely a gyanú szerint illegális szedőmunkásokat közvetített ki francia szőlőbirtokokra. Az európai rendőrség 167 illegális vendégmunkást azonosított 4 franciaországi, Lyon-környéki szőlészetben egy bolgár-francia közös razzia során.

Jó minőségű szőlőt szüreteltek idén Tolna megyében

A vége felé járnak a szüreti munkák Tolna megye két borvidékén. A legtöbb termelő már csak a prémium borok alapanyagait hagyta a tőkéken, az újborok pedig már a pincékben vannak. A borászok megyeszerte kiváló minőségre, színanyagban, tanninban gazdag évjáratra számítanak. A Szekszárdi Borvidéki Tanács elnöke elmondta, jóval kevesebb szőlő termett az idén, mint amire számítani lehetett. Bősz Adrián szerint voltak olyan ültetvények, ahol a növényvédelmi hiányosságok okoztak bajt, de volt olyan is, ahol a rossz számítások miatt kerültek bajba a termelők.

Biztos indítás Agroblennel - szőlő- és gyümölcstelepítés alaptrágyázása szabályozott tápanyag leadású műtrágyával

Ültetvényeink első 1-2 évében a legfontosabb cél, hogy a növények minél jobban megerősödjenek, begyökeresedjenek a talajba, erős gyökérzetet fejlesszenek. Amennyiben ezt sikerül elérnünk, az ültetvényünk kellően megalapozott lesz ahhoz, hogy a termőre fordulás után le tudja adni az elvárt termést. Ha növényeink gyökérzetének fejlődése nincs arányban a talaj feletti részek növekedésével, a termésterhelést a szőlőtövek, gyümölcsfák nem bírják majd kellő mennyiségben és minőségben kinevelni. A fentiekből következik, hogy az első 1-2 év az ültetvények életében a megalapozásról szól, a tápanyagellátást is e fő célnak kell alárendelnünk.

Túl alacsony áron vásárolnák fel a termést, tőkén maradhat a szőlő

Bár a zöld­szüret miatt a tavalyinál kisebb lesz a szőlőtermés, a felvásárlók alacsony árakat hirdettek meg, és túl kis mennyiséget vennének át. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának várakozásai szerint az idei szőlőtermés 4,5-4,8 millió mázsa körüli lesz. A tavalyi kiváló hozamok után felhalmozódott, jókora hazai és európai borkészletek miatt meghirdetett zöldszüret a tanács becslése szerint 440 ezer mázsával csökkentette a borszőlőtermést. Mindezt azzal együtt is, hogy az eredetileg közöltnél végül kisebb területen szedték le a szőlőtermelők az éretlen fürtöket.

Néhány hónap múlva változnak a szőlő-gyümölcs szaporítóanyag címkék, ellenőrzi is a Nébih

Új típusú címkék szerepelnek 2019. december 14-től a szőlő-gyümölcs szaporítóanyagokon. A címkéken ezentúl – az eddigi adatokon kívül – fel kell tüntetni az Európai Unió zászlóját, valamint a „Növényútlevél/Plant Passport” feliratot is. Az előírás pontosan meghatározza az elemek elhelyezését is. Az új rendelkezés a Nébih által kiállított hatósági, valamint a termelői címkékre egyaránt vonatkozik. A hivatal az őszi értékesítési idénytől a jogszabály szerinti szőlő és gyümölcs szaporítóanyagoknál biztosítja a megfelelő tartalmú és formátumú címkét a termelőknek.

A sztárszőlők lettek a zöldszüret legnagyobb áldozatai

Az utóbbi évek szőlőtelepítéseinek legnépszerűbb fajtáját, a biancát, és a néhány éve még a magyar borok világpiaci áttörését elősegítő furmintot vágták le a legnagyobb területen a magyar szőlőtermelők a zöldszüret során. Az érés előtti szüreteléssel július 10-ig kellett végezniük azoknak a termelőknek, akik igényelték azt a hektáronkénti 300 ezer és 1,1 millió forint közötti támogatást, amit a zöldszüretért cserébe kaptak.

Változások a termelői csoportok elismerésével kapcsolatban: árbevétel lett a zöldszüretre igénybe vett támogatás is

Módosult a termelői csoportok elismeréséről szóló 42/2015. (VII. 22.) FM rendelet. Új szabály, hogy a szőlőültetvényekben végzett zöldszüretre igénybe vett támogatás is az árbevétel részét képezi. Továbbá, ha a termelői csoport és kereskedelmi partnere között bármilyen szinten tulajdonosi összefonódás van, úgy az árbevételt is generáló üzleti tranzakciókat az évenként kötelezően előírt beszámolóban, külön írásos indoklással kell alátámasztani. Az indoklásban igazolni kell, hogy a tranzakció piaci viszonyok között valósult meg. Cikkünkben összegyűjtöttük a változásokat.

Szekszárdi borászokkal fogott össze a bank

A borvidék fejlesztése érdekében írtak alá együttműködési megállapodást a Szekszárdi Borvidék és az Erste Bank képviselői. A megállapodás értelmében a pénzintézet szakértői a fejlesztési döntések során középtávú előrejelzésekkel, elemzésekkel és személyes konzultációkkal segítik a borászok munkáját, és a bank a saját rendezvényein is bemutatja a régió pincészeteit, azok kínálatát.