Hirdetés
A szőlőfajták és a szőlőklónok hazai szaporítási és forgalmazási feltételei
Arról tájékoztatta a szőlőszaporítással foglalkozókat a Nébih, hogy a hatályos jogszabályok értelmében Magyarországon állami elismerésben kell részesíteni azokat a szőlőfajtákat és –klónokat, amelyek nem szerepelnek sem a Közösségi Fajtajegyzékben, sem az EU bármely tagállamának fajta (klón) jegyzékében. Az eljárásra azért van szükség, hogy a szőlőfajták államilag elismert fajtaként a Nemzeti Fajtajegyzékbe kerülhessenek, ezáltal lehetővé váljon a szaporításuk és a hazai forgalomba hozataluk.
A szőlő esetében Magyarországon a Nemzeti Fajtajegyzékben, a Közösségi Fajtajegyzékben (az Európai Bizottság által közzétett fajtajegyzék, amelyet az Európai Unió tagállamainak nemzeti fajtajegyzékei alapján állítanak össze), valamint bármely tagállamnak fajta (klón) jegyzékében szereplő fajta (klón) szaporítóanyagát szabad forgalomba hozatal céljára előállítani, forgalomba hozni, továbbszaporítani, árutermesztő ültetvény létesítésére felhasználni - írta a Nébih.

A vetőmagtörvény szabályoz
A hazai vetőmagtörvény kimondja, hogy a szőlőfajtákat és -klónokat a Nemzeti Fajtajegyzékbe való felvétel céljából állami elismerésben kell részesíteni. Az állami elismerés megszerzésére irányuló eljárás lépéseit és feltételeit Magyarországon a vetőmagtörvény és annak végrehajtási rendelete írja elő. Az állami elismerés időtartama szőlőfajták esetében a megadástól számított 30. év végéig tart. Az állami elismerés további 30 éves időtartamra többször is meghosszabbítható, ha a kérelmező ezen igényét legalább a lejárat időpontja előtt 2 évvel előterjesztette. A fajta állami elismerésének megszűnését követő 2 éven belül is megújítható 30 évre, ha a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg.
Hirdetés
Fajtavizsgálat, engedélyek, visszavonás
Az állami elismerés céljából végzett fajtavizsgálatra bejelentett szőlőfajtára egyedi szaporítási engedély adható. Ez kizárólag a fajtabejelentő, annak képviselője vagy a fajtabejelentő hozzájárulásával rendelkező szaporítóanyag-termelő részére történhet. Az egyedi szaporítási engedély minden esetben határozott időre szól, de legfeljebb az állami elismerés időpontjáig és a fajtavizsgálat lezárásáig érvényes. Fontos, hogy a szőlőfajták esetén az egyedi szaporítási engedély a fajta szaporítóanyagának forgalomba hozatalára is kiterjed. Az egyedi szaporítási engedély iránti kérelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz kell benyújtani, az engedélyt az Agrárminisztérium adja meg.
Amennyiben a fajta állami elismerésre történő bejelentését a bejelentő még az állami elismerés megadása előtt visszavonja, abban az esetben az Agrárminisztérium visszavonja a fajtajelölt egyedi szaporítási engedélyét. Az egyedi szaporítási engedély visszavonásakor azonnal megszűnik a szőlő fajtajelölt szaporíthatósága, vagyis a továbbiakban annak szaporítóanyagai már egyáltalán nem forgalmazhatók. Ezzel szemben egy fajta állami elismerésének visszavonását követően a szaporítóanyag a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalmazható.
A Fajtajegyzék fontossága
A Nébih felhívja az érintettek figyelmét, hogy amennyiben egy egyedi szaporítási engedéllyel rendelkező fajtajelölt egyedi szaporítási engedélyét visszavonják, akkor az lekerül a Nemzeti Fajtajegyzékről, és ha ezen túlmenően a Közösségi Fajtajegyzéken sem szerepel, akkor Magyarországon tovább nem szaporítható. A fentiek miatt érdemes évről évre figyelemmel kísérni a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve az Európai Unió Közösségi Fajtajegyzékében történő változásokat. A Nemzeti Fajtajegyzék megtalálható a Nébih honlapján ide kattintva. Az Európai Unió Közösségi Fajtajegyzéke pedig ezen a hivatkozáson érhető el a Vine propagating material of Genus Vitis címszó alatti linkre kattintva.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés