Forróságban is teremhet jól a burgonya

Bizonyára sok olvasónk tudja, hogy amikor túl meleg van, jóval kevesebb burgonyagumó növekszik a talajban. A biokémikusok nemrég fejtették meg ennek az okát: a gumónövekedés blokkolásáért egy rövid RNS szakasz felelős. Amennyiben ezt a gént kikapcsolják, létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát. Így még a klímaváltozás okozta felmelegedés mellett is biztosítható a megfelelő termésmennyiség.

Megjelent a génszerkesztett műhús a Burger King éttermeiben

Annyira megtetszett a Burger King amerikai közönségének a műhús alapanyagú Whopper szendvics, hogy alig néhány hétnyi tesztüzem után a gyorsétteremlánc eldöntötte, év végéig az egész Egyesült Államokban, mind a 7300 éttermében bevezeti a termékek közé a génszerkesztett műhús alapú fogását. Az étteremlánc legismertebb szendvicsének műhúsos változatát idén április elejétől lehetett a gyorséttermek pultjainál rendelni, de mindeddig kizárólag St. Louis közel 60 burgerezőjében.

Jó genetikával enyhítenék a szarvasmarha borjak fájdalmait

A génmódosítás kockázataival ismerkedtek a gazdák Kaposváron

Hatalmas áttörést hozhat a gluténmentes búza

Ezeknek a gyümölcsöknek az előnyére válik a génmódosítás

A genetikailag módosított, úgynevezett GMO-s zöldségek és gyümölcsök megítélése és elfogadottsága nagyon eltérő a társadalomban. Az így előállított növényeknek ugyanakkor számos előnye van. Ez pedig nem csak a fogyasztókra, de a termesztőkre is igaz. Ilyen a különböző betegségekkel szembeni ellenállás, vagy akár az új, izgalmas ízek kialakítása is.

Mi az? Bonyolultabb az embernél és megmentheti azt

Feltérképezték a búza teljes genetikai állományát, ami a gluténérzékenyeken kívül a jövőben éhínséggel fenyegetett emberiség számára is nagyon jó hír. Az pedig különösen érdekes, hogy a vizsgálat kimutatta: a búza DNS-e ötször nagyobb, mint az emberé. Így, hogy ismert a búza genetikai állománya, hamarosan akár liszt- és búzaérzékenyek által is fogyasztható, de teljes értékű kenyér készülhet.

Váratlan genetikai károsodást eredményezhet a génszerkesztés?

A CRISPR/Cas9 genomszerkesztési technológia hatásait tanulmányozó tudósok szerint váratlan genetikai károsodást okozhat az új módszer. A technológia veszélyes változásokat idézhet elő a sejtekben. A Nature Biotechnology tudományos folyóiratban közzétett tanulmány megállapításai komoly jelentőségűek a DNS szerkesztéshez használható molekuláris ollót, a CRISPR/Cas9 technológiát alkalmazó génterápiák biztonságosságát tekintve.

A génszerkesztés lehet a magyar kertészet megmentője?

A modern precíziós növénynemesítési eljárások nélkül versenyképtelenné válhat a magyar kertészet. Erre hozhat megoldást a génszerkesztés, amit a kertészetben elsősorban a beltartalmi mutatók javítására és a károsítókkal szembeni ellenállás növelésére lehetne alkalmazni. A NAK szakembere szerint a magyar kertészet jövője múlhat rajta.

Sikeres génszerkesztés: ellenállóbb szupersertéseket hoztak létre

A kutatók úgy alakították a sertések DNS-ét, hogy rezisztenssé tegyék a halálos légzőszervi kórokozóval (PRRS, sertés reprodukció és légzőszervi szindróma vírus) szemben. Ezzel megelőzhetik az állatok pusztulását, nem mellesleg pedig milliárdos károkat előzhetnek meg.

A génszerkesztés szabad, a génmódosítás tiltott, pedig csak hajszálnyi köztük a különbség

Európa egy része komoly ellenállást tanúsít a biotechnológiai újítások iránt, de a tudomány nem áll meg. Elkezdődött a vita arról, hogy a genetikai állomány milyen mértékű manipulálása számít módosításnak. Óriási lobbitevékenység áll a génszerkesztés mellett.

A génszerkesztés kockázatokat hordoz

Óvatosságra szólítja fel a szakmát a modern génszerkesztési eljárásokkal kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium. Bár a génszerkesztés folyamata során nem idegen gént ültetnek be az élő szervezetbe, az eljárás így is számos kockázatot hordoz.

Új korszakba ért a CRISPR géntechnológia

A Syngenta különleges tulajdonságú zöldségfélék nemesítéséhez használja fel a CRISPR géntechnológia megoldásait. A génszerkesztési kutatásokban először a paradicsomot vizsgálják majd.