Segítség
Kapcsolat
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Öntözésfejlesztés és Digitális Agrár Stratégia az ország legnagyobb állami gazdaságában
2021.05.13.Évtizedek óta nem volt akkora öntözésberuházás egy helyen Magyarországon, mint amekkora a mezőhegyesi Ménesbirtokon készül. Az öntözésfejlesztés azonban nem csak méretében lesz különleges, de környezetvédelmi szempontból is hatalmas lépésnek számít – mondta a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója. Kovács Norbert szerint a Digitális Agrár Stratégia keretében olyan projektek indultak el a birtokon, amelyek nagy hatással lehetnek az egész magyar mezőgazdaságra.
Forgácsból és fűrészporból készült környezetkímélő műanyag
2021.04.21.Amerikai tudósok olyan műanyagot állítottak elő fűrészporból és faforgácsból, amely a szabadban 2 hét után már darabokra esett és 3 hónap elteltével teljesen lebomlott. A Nature Sustainability folyóiratban közzétett eredmények szerint Yale School of Environment és a Marylandi Egyetem tudósai olyan fafeldolgozási melléktermékek, forgács vagy fűrészpor alapú műanyagot fejlesztettek ki, amely biológiailag lebomlik és újrafeldolgozható.
Új megoldásokat dolgoztak ki a szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítására az SZTE kutatói
2021.04.15.Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítására dolgoztak ki új megoldásokat a Szegedi Tudományegyetem kutatói egy uniós támogatással megvalósult programban. A felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatóságának közleménye szerint az SZTE kutatói a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Soproni Egyetem szakembereivel együttműködve hoztak létre tematikus kutatói hálózatot, amely a nyersanyag-gazdálkodást, elsősorban másodnyersanyagok - hulladékok és maradékanyagok - hasznosításának lehetőségeit vizsgálta. Céljuk környezetipari és energetikai alkalmazások kifejlesztése volt.
Időzített környezetkárosító bomba a percenként kidobott 3 millió arcmaszk
2021.04.14.Egy friss kutatás szerint a koronavírus-járvány felfutásával havonta immár 129 milliárd védőmaszkot dobnak el világszerte, jobb esetben a szelektív hulladékgyűjtőkbe. Ez percenként 3 millió kidobott maszkot jelent. Ezek nagyobbik része mikronszálas műanyag, vagyis pont a legnagyobb problémát jelentő műanyagszennyezéshez járul hozzá jelentősen. A Dél-Dániai Egyetem kutatói szerint épp ezért a világnak be kéne látnia, hogy milyen környezeti fenyegetést jelentenek ezek a maszkok, és lépnie kell a környezetkárosító katasztrófa megelőzéséért.
A nagy kárókatona vita: mennyire rabolja le a madár a halastavak állományát?
2021.04.12.Miért gyűlölik a horgászok, a halszaporítással és halneveléssel foglalkozók a kormoránokat? Mekkora a hazai és az itt telelő nagy kárókatona állomány? Milyen súlyos kárt okoznak a természetes és a halastavi halállományban a madarak? Egymásnak ellentmondó adatokról számolt be egy podcast beszélgetés, aminek a címe: Ökológiai szempontból nincs baj a kárókatonával. Preiszner Bálint biológus foglalta össze, milyen a magyar kárókatona helyzet.
Veszélyeztetett ragadozófaj megmentésére indított programot a Budakeszi Vadaspark
2021.04.07.A Budakeszi Vadaspark a 2020-ban megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program nem csak a térségben, de a maga nemében is úttörőnek számít, mert a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg. De miért szorul védelemre a vadmacska?
Az élelmiszerpazarlás és a műanyag csomagolások összefüggéseinek nézett utána a Nébih
2021.04.03.Az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok kivezetése volt a témája a Nébih hatodik Kerekasztal rendezvényének 2021. március 25-én. Az online előadások és a kerekasztal-beszélgetés során az élelmiszergyártás, a kereskedelem, a vendéglátás és a hatóság képviselői mellett a csomagolástechnológia területén jártas szakértők is bekapcsolódtak a szakmai egyeztetésbe, amelynek középpontjában a vásárlók szempontjából is kívánatos megoldási lehetőségek álltak.
Túl jól sikerült, így nagy károkat okoz a világ egyik legsikeresebb visszatelepítési programja
2021.03.22.Amikor nagyjából 100 évvel ezelőtt elkezdték visszatelepíteni Európába a hódokat, nem sokan gondoltak arra, hogy annyira túlszaporodnak, hogy rengeteg bajt okoznak majd. A betelepítés kezdete óta megezerszereződött a hódok állománya. Amíg az intenzív vadászatának következtében 1920 környékére mindössze 1200 eurázsiai hód maradt a kontinensen, ma már 1,2 millió példány él és virul a kontinensünkön. Az egyébként védett hód sok konfliktust okoz: a gond abból adódik, hogy nagyon szereti átalakítani a környezetét.
Vigyázni kell a sünök miatt a tavaszi kertrendezésnél
2021.03.18.A tavaszi kertrendezés idején a lombhalmok alatt megbúvó sünök védelmére hívja fel a lakosság és az önkormányzatok figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.
Felelős filmsztárhoz méltó cipőkkel rukkolt elő Jason Momoa: algából készített vegán sportcipőt reklámoz
2021.03.15.Az USA egyik szigetén, Hawaii fővárosában, Honolulu városában született Joseph Jason Namakaeha Momoa a cipőkollekciójával is kiáll a környezetvédelem mellett. A legfőképp filmes szerepeiről és a vásznon látott formához szükséges edzéstervéről ismert színész-modell 2019-ben az ENSZ előtt is felszólalt az óceánok szennyezettsége ügyében. A legújabb sportcipői vegán sneakerek és alga felhasználásával készülnek.
Megvédi a magyar fejlesztés a madarakat a gyilkos áramvezetékektől
2021.03.09.Hazai fejlesztéssel óvják a madarakat az áramvezetékektől. Az E.ON Hungária Csoport villamos hálózatán bevezetett újítások hatására a nagytestű madarak nagyobb biztonságba kerülnek Székesfehérvár közelében. A cégcsoport a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. és több természetvédelmi szervezet, köztük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság összefogásával alakította ki és teszteli a villamos hálózatokon nagy számban használt berendezés, az oszlopkapcsoló új, madárbarát változatát.
58 tehén közül 7 már magától „megy vécére”
2021.02.18.Ismét az agrárium vezető híreinek sorába került egy holland gazda két évvel ezelőtt bemutatott találmánya. Ezúttal a rangos Digital Eurotier Livestock Machinery Event esemény aranyérmét érdemelte ki – egyedüli díjazottként a mezőnyben. Henk Hanskamp „tehén-vécéje” egy kiváló megfigyelésre épül: ha egy bizonyos ponton finom simogatás éri az állatot, az ottani idegvégződés révén vizelési inger váltódik ki.
Hátrahagyott horog és damil gyilkolja a vízimadarakat
2021.02.17.Komoly veszélyt jelent a hazánkban élő vízimadarak számára a hátrahagyott horog és damil, valamint az eldobott szemét. A szakemberek a vizes élőhelyeken gyakran találkoznak horgászhorogba akadt, vagy zsinórba tekeredett vízimadarakkal. Amennyiben az állatok nem tudják kiszabadítani magukat, nem képesek táplálkozni és az esetek többségében elpusztulnak. Súlyos esetekről mesélt egy természetvédelmi szakértő.
Hamarosan elkészül az első szén-dioxid-semleges tejüzem
2021.02.08.A klímaválság hatásai miatt számos országban kiemelt figyelmet fordítanak az mezőgazdasági termelés során jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére. Az ausztrál kormány például 115 millió dollárt költött egy olyan agrárstratégia kidolgozására, melynek célja a hatékony termelés mellett a káros anyag kibocsátás minimalizálása. Ennek eredménye gippslandi Ellinbank SmartFarm, mely a zéró szén-dioxid kibocsátást kívánja elérni.
Nagyot nőtt a Romániában élő európai bölények száma
2021.02.06.Remek hírek érkeztek az európai bölény fennmaradásáról. Az Európában zajló természetvédelmi tevékenység következtében már nem tekinthető többé veszélyeztetett fajnak. A bölények vadonba való visszahelyezése az 1950-es években kezdődött el világszerte, Romániában pedig 2012-ben történt ez meg. A legnagyobb populációk ma Lengyelországban, Fehéroroszországban és Oroszországban találhatók, de közülük csak nyolcnak akkora a mérete, hogy hosszú távon genetikai szempontból is életképes legyen.
Újítás a közvetlen kifizetéseknél az új Közös Agrárpolitikában, itt az eco-scheme-ek listája
2021.02.06.Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az eco-scheme-k, vagyis az agroökológiai feltételek listáját, ami az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának az egyik legfontosabb újítása. A tervek szerint a közvetlen kifizetések 20 százalékát – az Európai Parlament első olvasatban elfogadott javaslata alapján 30 százalékát – valamilyen többlet környezetvédelmi kötelezettség – eco-scheme – teljesítéséhez kötik majd.
Vakcinát kaptak a feketelábú görények
2021.01.28.Oltást kaptak a kisragadozók az Egyesült Államokban: 120 feketelábú görényt oltottak be egy kísérleti COVID-19-vakcinával Coloradóban. A veszélyeztetett fajt egy ideig kihaltnak hitték, amíg az 1980-as években fel nem fedezték egy apró csoportját. A természetvédők munkájának eredményeképp a populáció jelenleg nagyjából 370 egyedből áll. A menyétféléket különösen veszélyezteti a koronavírus. A görények rokonainál, a nyérceknél is kimutatták már a kórokozót. A jelenség azért aggasztó, mert a vírus ember és állat közötti terjedése növeli az újabb mutációk kialakulásának esélyét.
Inváziós kaktusztelepet kellett felszámolni a Pilis szikláin
2021.01.25.Valószínűleg már évek óta a Pilis szikláin voltak, amikor 2017-ben ismertté vált Duna-Ipoly Nemzeti Park számára az ott jelenlévő kaktuszok állománya. Aki ültette, nagyon szerette is őket, és értett is hozzájuk. A délre néző oldalon a már nem is olyan zord teleket gond nélkül átvészelve 13 kaktuszfaj egyedszáma jelentősen nőtt, és ami a természetvédők szerint még aggasztóbb, hogy szaporodott is a területen.
Hirdetés
Előző
