Újítás a közvetlen kifizetéseknél az új Közös Agrárpolitikában, itt az eco-scheme-ek listája

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az eco-scheme-k, vagyis az agroökológiai feltételek listáját, ami az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának az egyik legfontosabb újítása. A tervek szerint a közvetlen kifizetések 20 százalékát – az Európai Parlament első olvasatban elfogadott javaslata alapján 30 százalékát – valamilyen többlet környezetvédelmi kötelezettség – eco-scheme – teljesítéséhez kötik majd.

Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója beszélt erről annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság január 14-én nyilvánosságra hozott listája alapján eldőlni látszik a kérdés. Az eco-scheme-k esetében a zöldítéshez hasonlóan Brüsszelben készítik elő az étlapot, amiről a tagállamoknak választani kell. Az összefoglaló szerint a Takarékbank szakértői folyamatosan követik az új KAP-pal kapcsolatos fejleményeket. Elemzéseikben korábban felhívták a figyelmet, hogy a – kissé leegyszerűsítve – a zöldítés helyébe lépő úgynevezett eco-scheme-ekkel – azaz agrárkörnyezeti feltételekkel – kapcsolatban eddig nem sok részlet derült ki. Többek között még azt sem lehetett tudni, hogy az Európai Bizottság által megállapított listából választhatnak majd a tagállamok, vagy a nemzeti adminisztráció saját maga dolgozhatja ki az ajánlott környezetvédelmi gyakorlatokat.

Adott kínálatból kell választani

Az Európai Bizottság január 14-én nyilvánosságra hozott listája alapján eldőlni látszik a kérdés. Az eco-scheme-k esetében a zöldítéshez hasonlóan Brüsszelben készítik elő az étlapot, amiről a tagállamoknak kell választaniuk. A kínálat ráadásul „zárt” lesz, azaz a tagállamoknak az ott felsorolt gyakorlatok közül kell kiválasztaniuk azokat, amelyeket beemelnek a Közös Stratégia Tervbe és ezáltal az adott tagállamban a gazdálkodók számára elérhetőek lesznek – közölte Mezei Dávid.

A javasolt eco-schemeket az Európai Bizottság két fő csoportra osztotta. Az első, rövidebb lista a már létező, elfogadott uniós gyakorlatokat tartalmazza. 

• ökológiai gazdálkodás 
• integrált növényvédelem (ideértve az élővizek melletti védősávokat, a mechanikus gyomirtást és a kártevő-rezisztens fajok termesztését is).

Az „egyéb” elismert gyakorlatok listája:

• az agroökológiai gyakorlatok a vetésforgó fehérjenövényekkel, 
• a takarónövények az ültetvények sorközeiben, 
• a téli zöldtakaró biztosítása, 
• az alacsony intenzitású, legeltetésen alapuló állattenyésztés, 
• a klímaváltozással szemben ellenállóbb fajták használata, 
• a biodiverzitást növelő, kevert állományú gyepterületek létrehozása, 
• a metánkibocsátást csökkentő alternatív rizstermesztés, 
• az ökogazdálkodás egyes gyakorlatainak átvétele

Állattenyésztési és állatjóléti gyakorlatok

• a különböző állatjóléti gyakorlatok (nagyobb férőhely, javított padozat, árnyékolás, ventiláció és párásítók a hőstressz csökkentésére), 
• az állatok élettartamát, ellenállóságát, termelékenységét növelő gyakorlatok, 
• az állatbetegségek megelőzését szolgáló gyakorlatok (vakcinálás, takarmánykiegészítők használata stb.), 
• a legeltetési arány növelése és a szabadtartás arányának növelése

Agrár-erdészet

• magas biodiverzitású fásított legelők létrehozása

Magas természeti értékű gazdálkodás

• műtrágyahasználat csökkentése, alacsony intenzitású szántóföldi művelés
• magas biodiverzitású ugar fenntartása

Széndioxid-megkötő („karbon”) gazdálkodás

• mocsaras, vizes élőhelyek helyreállítása
• gyepterületek létrehozása, extenzív használata
• szármaradványok betakarása

Precíziós gazdálkodás

• tápanyaggazdálkodás, tápanyagveszteség csökkentése innovatív megoldásokkal, optimális pH érték beállítása
• inputanyagokat csökkentő precíziós gyakorlatok alkalmazása
• öntözés hatékonyságának növelése

Javított tápanyaggazdálkodás

• a minimumkövetelményeken túlmutató nitrátvédelmi intézkedések
• rendszeres talajminta vételezés

Hatékony vízgazdálkodás

• kisebb vízigényű kultúrák, optimalizált öntözés, vetési időszakok

Egyéb talajvédelmi gyakorlatok

• eróziót gátló sávok és széltörők
• teraszos művelés

Egyéb üvegházhatású gázkibocsátás csökkentő gyakorlatok

• emésztésből származó ühg-kibocsátást csökkentő takarmányadalékok
• javított szervestrágyakezelés- és tárolás

Javítás és módosítás

Mezei Dávid szerint a most közzétett listát még számos ponton szükséges tovább pontosítani és tisztázni. Úgy véli, hogy az Európai Bizottság ráadásul a saját céljaival is rendszeresen ellentmondásba kerül. Az eco-scheme-k bevezetésének és alkalmazásának alapja a Zöld Megállapodás (Green Deal), az EU klímavédelmi programjának megvalósítása. Több, a fenti listában szereplő gyakorlat azonban növeli az egységnyi üvegházhatású gázok kibocsátását. Ilyen a legtöbb állatjóléti intézkedés, de az extenzív növénytermesztési és állattenyésztési gyakorlatok is jellemzően csökkentik a hatékonyságot, és ennek következtében növelik az előállított termékre jutó fajlagos emissziót – közölte Mezei.

Szerinte további problémát jelenthet a tagállamok számára a végrehajtás során az intézkedések ellenőrzése. Ráadásul a tagállamoknak az új időszakban nem magának az intézkedésnek a végrehajtását, hanem annak hatását, eredményét kell – bizonyítékokkal alátámasztva - bemutatniuk Brüsszelnek. A tagállamok amiatt is nehéz helyzetben vannak, hogy számukra kötelező lesz legalább 20 százalékot elkülöníteni a közvetlen kifizetésekre szánt összegből – az úgynevezett nemzeti borítékból. A gazdák számára viszont önkéntes lesz a programban való részvétel. Azaz, ha túl sok elemet vesznek át a Közös Stratégia Tervbe, nehézzé és kockázatossá teszik a végrehajtást. Ha viszont túl keveset, abban az esetben forrásvesztés is történhet. Hiszen, ha túl szűk a kínálat, félő, hogy sok gazda nem találja meg a számára kedvező és teljesíthető eco-schemet - közölte a Takarékbank szakértője.