Segítség
Kapcsolat
Kiemelt hírek
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
Hirdetés
Kapcsolódó videók
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
A mézfajták lesajnált prolija – állítólag nem elég barna, és nem elég folyékony
2021.07.17.A világon hozzávetőlegesen 300 fajta mézről lehet tudni. Természetesen nem lehet mindet leírni egyetlen cikkben vagy akár egy cikksorozatban. A legjobb, ha mi magunk fedezzük fel a lakóhelyünkre jellemző mézeket, úgy, hogy a piacon felkeressük a helyi méhészeket, és kóstolót kérünk. De utazásaink során is kóstoljunk mézet, akárhová is vigyen utunk. A mézben található összetevők sokféleségének és ezek változó arányának köszönhetően minden méznek megvan a maga személyisége. Akár ugyanaz a fajta méz is különbözhet évről évre, éppúgy ahogy a bornak is megvannak az apró árnyalatnyi különbségei. A méhészek a pörgetések előtt mindig izgatottan várják, hogy milyen lesz az adott évi méz íze.
100 milliót ad a kormány egy magyarországi méhészeti kongresszusra
2021.07.16.A kormány támogatja, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) pályázatot nyújtson be arra, hogy Magyarországon tartsák meg az Apimondia 2025-ös Nemzetközi Méhészeti Kongresszust. Az erről szóló kormányhatározat már megjelent a Magyar Közlönyben.
Szigorúbbak az állatszállítás feltételei a hőségben
2021.07.16.Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően idén nyáron is korlátozza a Nébih a nem klimatizált gépjárműveken a hosszú távú élőállat szállítmányok indítását. Az időjárási előrejelzések ismeretében, a Bulgárián keresztül Törökországba tervezett közúti kérődző szállítás 2021. június 25-től, további utasításig tilos. Továbbá az egyéb célországok esetében is folyamatosan vizsgálnia kell a szállítóknak és a hatósági szakembereknek, hogy az állatok érdekeit szem előtt tartva biztonságosan indítható-e a szállítmány.
A Balaton kotrásáról, nádasáról, halpusztulásról és haltelepítésről kérdeztük a miniszteri biztost
2021.07.15.A Balaton élővilágának megóvásával kapcsolatos feladatok ellátására miniszteri biztossá nevezte ki Szári Zsolt Balázst Nagy István agrárminiszter – derült a május elején megjelent Hivatalos Értesítőből. A szakember a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, a kinevezése 2021. május 1-től érvényes. A miniszteri biztos exkluzív interjút adott a Magro.hu-nak a haltelepítések, a foszforutánpótlás, a mederkotrások, a part menti védművek megerősítése, a zsiliprendszer, a balatoni nádas, az iszapkezelés, a vízminőség és a halpusztulás témáiról.
29 gazda kapott támogatói okiratot Karcagon
2021.07.15.29 Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazda részesül az állattartó telepek korszerűsítése pályázatban. A MATE Karcagi Kutatóintézetében dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára adta át a termelőknek a támogatói okiratot. Összesen mintegy 9,5 milliárd forint kormányzati támogatásból újulhatnak meg a következő években szarvasmarha, juh, baromfi, kecske és sertéstartó telepek.
Okos állattenyésztés szenzorokkal: többféle kísérletet folytat az ÖMKi
2021.07.14.Az ÖMKi új kutatása az állattenyésztés területén végzett szenzoros és hagyományos mérési adatok gyűjtése. Ez a szabadtartású szarvasmarhák non-invazív (behatásmentes) szenzorokkal mérhető fiziológiai állapotairól, mozgásáról és testsúly-gyarapodásáról szerzi be az információkat. A mért adatok alapján az állatok biológiai igényeit szem előtt tartva lehetővé teszik a tartástechnológia, menedzsment és a takarmányozás optimalizálását, a hatékony betegség- és állapotfelismerést és ebből következően az egyedi megfigyelést és az egyedre szabott állatgyógyászati eljárások alkalmazását.
Hibrid vaddisznók uralják a fukusimai katasztrófa környékét
2021.07.13.A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók keveredtek a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel. Donovan Anderson, a Japánban található Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek.
Lenyűgöző drónfelvételek az 1700 birka mozgásáról
2021.07.12.Több mint 100 ezren látták a Facebookon a haifai Lior Patel gyorsított drónfelvételeit, amelyek juhok mozgását örökítik meg észak-izraeli Yokneam közelében. A fotóst régóta foglalkoztatta, hogyan nézhet ki mindez a magasból. Ezért felkutatott egy 1700 állatból álló nyájat, és hónapokon át követte. Mindezt kedvtelésből csinálta, és maga is meglepődött, mekkora hatást váltott ki a videója a közösségi médiában. Az aktivitást látva először azt hitte, elromlott a számítógépe. A népszerűsége villámgyorsan terjedt, most a világ minden tájáról interjúkat kérnek tőle a témával kapcsolatban.
Több, mint 11,5 milliárdos támogatást kaptak a Veszprém megyei gazdák az állattartó telepek korszerűsítésére
2021.07.10.Több mint 11,5 milliárd forintot kaptak a gazdák az állattartó telepek korszerűsítésére Veszprém megyében. Országosan eddig 260 milliárd forintra lehetett pályázni, a felhívást július 14-től újra megnyitják. Nagy István agrárminiszter Veszprémben adta át a támogatói okiratokat 27 nyertes pályázónak. Az állattartásra szolgáló épületek kialakítására és korszerűsítésére, továbbá gépbeszerzésre is lehetett pályázni.
Pandémia után: sebek nyalogatása helyett – szívós munkával – újjáéledés a húságazatban
2021.07.09.2020 szeptemberére alaposan megváltozott a helyzet: az afrikai sertéspestis németországi megjelenése pillanatok alatt befagyasztotta az európai uniós húspiac legnagyobb kiszállítójának lehetőségeit. Aki a német exportra termelt, pórul járt. Az unión belül óriási sertéshúskészlet és élősertés-túlkínálat alakult ki, ami letörte az árakat. Ebből éledt újjá az ágazat néhány hónapja, és megkezdődött az árak emelkedése is. A baromfisok helyzetét a tavaly tél elejétől az idén tavaszig elhúzódó európai madárinfluenza-járvány nehezítette, illetve segítette. Az utóbbiakhoz tartozunk mi, magyarok is: az idén nálunk alig fordult elő megbetegedés, elegendő a madár, így szállíthatunk is a legtöbb országba.
Lúdágazat: a járványokon kívül a legnagyobb csapást az égbe szökő takarmányárak jelentik
2021.07.09.A hazai víziszárnyas-ágazat folyamatosan küzd a talpon maradásért. A termelékenységet befolyásolta a madárinfluenza-járvány, emellett a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások is visszavetették a lúdágazat termelését. A húshasznú és a hízott liba fogyasztásában is érezhető a kereslet csökkenése. A háztáji termelés visszaszorulóban van, a ludakat a helyi piacokon tudják értékesíteni élő vagy vágott formában. A vágóüzemek árualapját előállító termelők akár több ezer madarat is tartanak, de számukra az integrátorral való megállapodás a célszerű az értékesítés érdekében.
Elviselhetetlenek a vaddisznók a Balaton környékén lévő településeken
2021.07.09.Balesetveszélyes, szabályozási szürkezónába esik, teljesen hiábavaló, pénz- és munkaigényes, lassú, vagy ezek kombinációja a városba szokott vaddisznók elleni védekezés. Ezért nincs könnyű helyzetben az, aki mindenki számára megnyugtató és hatékony megoldást keres a problémára. Balatonfűzfőn különösen nagy gondot okoznak a vadak. Estétől hajnalig a vaddisznók uralják a települést és már nappal is mutatkoznak. Tönkreteszik a kerteket, felborogatják és széttúrják a kukákat, akár 20-an is vonulnak együtt, jelenlétük sok lakót megrémiszt, a helyzet megoldásának hiánya pedig sokakat felbosszant.
Elkapták a korrupt állatorvosbandát
2021.07.06.A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért, a hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt eljárást indított egy hatósági állatorvos és öt társa ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség írta meg, hogy a megalapozott gyanú szerint a hatósági állatorvos, egy szolgáltató állatorvos, több kutyakereskedő és segítőik abban állapodtak meg, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegésével kölyökkutyákat szállítanak Magyarországról az Európai Unió más tagállamaiba.
Háromórás pásztormese, amiben kiderül, mi történik legeltetés közben
2021.07.05.Az Ökológiai Kutatóközpont mutatta be azt a háromórás filmjét, melyben egy tapasztalt juhász mesél egy délutánon át arról, hogy mi és miért történik a legelőn, ahova kihajt nyájával. Az Egy délután a legelőn Sáfián László juhásszal című film remek betekintést nyújt egy olyan életbe, amiről ma már sokunknak kevés tudása van. Előkerül benne egy sor szakmai ismeret legeltetésről és pásztorkutyákról, valamint a szép felvételek és a légi vágóképek miatt szinte már meditatív programot is kínál.
Elárulta az OVF, mi okozta a halpusztulást Velencei-tóban
2021.07.05.A Velencei-tóban június közepe óta elpusztult halak patológiai vizsgálata kimutatta, hogy halálukat az oxigénhiány okozta - adta hírül az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). A közlemény szerint a vizsgálat során nem találtak sem parazitákra, sem toxinokra utaló jeleket, melyek az oxigénhiány mellett még a halpusztulás okai lehetnek. Az OVF felidézte, hogy a Velencei-tavi Tófelügyelőség munkatársai június 17-én tapasztalták először a halpusztulást partközelben és nyílt vízen.
Nem valami nagy szám (gyakran csupán 2-3 centis), házas, és szarva van
2021.07.04.A meleg, a gyakori csapadék, a növekvő aljnövényzet kedvez a csigák támadásának. Közben a kertek ágyásaiban egyre szaporodó lehetséges táplálékmennyiség is bővül. A csigák tarolnak, de azért tehetünk ellenük. Habár az őshonos csigák – házasak és meztelenek egyaránt – éppen elég veszélyt jelentenek a kiskertek tulajdonosainak, ezekhez több új jövevényfaj is csatlakozott. Az egyikkel már kénytelenek vagyunk 1985 óta együtt élni: ekkor találták meg az első spanyol meztelen csigát hazánkban.
Juh- és kecskehús: új korszak kezdődik az ágazatban
2021.07.04.Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh- és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak. A dokumentum átadásakor a helyettes államtitkár kiemelte: ez hazánkban a tizedik szakmaközi szervezet, amelytől azt várják, hogy jelentős pozitív előrelépést hozzon az ágazat életében.
Hazánkban is élnek szabadon bölények
2021.07.02.Ugyan az európai bölény a XX. század elején kipusztult a szabad természetből, az állatkerteknek és a fajmegőrző programoknak köszönhetően sikerült megmenteni a fajt a kihalástól. Néhány éve már hazánkban, az Őrségben is vannak bölények, amelyek nemcsak turisztikai látványosságként szolgálnak, hanem egy kísérlet résztvevői is. Az állatok a Vas megye Szentgotthárdi járásában található Kondorfa Hegy-Völgy Vadon 90 hektáros területén leltek otthonra. A területre csak a kutatók és a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai által vezetett szakemberek mehetnek be.
Hirdetés
Előző
