Hirdetés
Nem valami nagy szám (gyakran csupán 2-3 centis), házas, és szarva van
A meleg, a gyakori csapadék, a növekvő aljnövényzet kedvez a csigák támadásának. Közben a kertek ágyásaiban egyre szaporodó lehetséges táplálékmennyiség is bővül. A csigák tarolnak, de azért tehetünk ellenük.
Habár az őshonos csigák – házasak és meztelenek egyaránt – éppen elég veszélyt jelentenek a kiskertek tulajdonosainak, ezekhez több új jövevényfaj is csatlakozott. Az egyikkel már kénytelenek vagyunk 1985 óta együtt élni: ekkor találták meg az első spanyol meztelen csigát hazánkban.

A spanyol meztelen csigák terjeszkedése azóta töretlen, régen átlépte a Duna vonalát, már az Alföld déli részén sem ismeretlen. Igen szapora, elég nagyra nő, szinte mindenevő faj. Akinek a kertjében felszaporodott, már tudja, mekkora kárt képes okozni, s milyen nehéz ellene védekezni.
Hirdetés
Új faj érkezett
Az elmúlt időszakban egy új faj is érkezett hazánkba: néhány hónapja írták le a zöld nyekergő csigát (Cantareus apertus). Ez 2-3 centis meszes házat növesztő, francia területről származó állat. Budapesten találtak rá elsőként. Hogy mennyire fog elterjedni, még nem tudjuk, így azt sem, mekkora kárt tehet.
Mit tehetünk a csigák ellen? A legjobb az lenne, ha valamennyi kertben lenne néhány kacsa. Szinte minden „csigaügyben járatos” írás az indiai futókacsát ajánlja.
Legalább ilyen hatékony azonban a hazai baromfiólakban évtizedek óta fellelhető néma kacsa vagy másik nevén pézsmaréce. Ez a madár – akár csőrével a földet túrva – nem csak a meztelen csigákra vadászik, de pillanatok alatt a 2-3 centis házas csigákat is egyben lenyeli. A növényeinkre kell csak vigyáznunk, azaz érdemes az ágyásokat félméteres hálóval lekeríteni.
Aki eddig a legelterjedtebb hatóanyagot tartalmazó csigaölő szereket használta, júliustól le kell mondania róluk – figyelmeztet a szabadfold.hu írása. Az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) rendelete nyomán ugyanis a metaldehid hatóanyagot tartalmazó csigaölő készítményeket csak azok vehetik meg és használhatják, akik rendelkeznek zöld könyvvel.
A szabad forgalomból kivonják a metaldehidet tartalmazó készítményeket, mert az ECHA azt vélelmezi, hogy e hatóanyag károsítja az emberi termékenységet.
Tök-, dinnye-, banánhéj, söröspalack
A kiskerttulajdonosok többsége azonban a II. fokozatú növényvédő szereket nem vásárolhatja meg, nem használhatja. Vannak más szerek is a csigák ellen, de a hatékonyságuk nem olyan, mint az említetteké, és nem is terjedtek el.
Csapdázni is érdemes: erre jól megfelel a tök-, dinnye-, banánhéj, a söröspalack. Ezeket azonban hasznos naponta többször megnézni, üríteni, a befogott állatokat elpusztítani.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés