Tudta, miért fontos az agroökológia Magyarországon?

Magyarország első agroökológiai konferenciáját a Védegylet, az ESSRG és a Magyarországi Francia Intézet együttműködésében rendezték meg 2019 novemberében. A konferenciát egy műhelymunka követte, amelynek célja volt, hogy összekapcsolja a magyarországi agroökológiai kezdeményezések szereplőit, és alapot képezzen az érintettek jövőbeni együttműködéséhez. Az együttműködést felkarolva 2020-2021-ben a Védegylet szervezésével jött létre a Magyarországi Agroökológia Hálózat.

A Magyarországi Agroökológia Hálózat Egyesület oldalán foglalták össze, hogy a céljuk összekötni és megerősíteni az agroökológiával foglalkozó egyéneket és szervezeteket. Találkozási pontot kívánnak képezni a tudástermelő és tudásmegosztó közösségüknek. Hosszú távú céljuk, hogy a közös munkán és mozgalomépítésen keresztül elősegítsék a hazai agroökológiai átmenetet, az élelem-önrendelkezés megvalósítását, és együtt tegyenek azért, hogy egy társadalmi, gazdasági és természeti szempontból egyaránt fenntartható mezőgazdasági termelési, feldolgozási és elosztási rendszer jöhessen létre Magyarországon.

A hálózati munka szervezését a 2022-ben alakult Magyar Agroökológia Hálózat Egyesület végzi.

Az egyesület elnöksége:

• Balogh Lili, elnök: agroökológus, gazdálkodó
• Lengyel Zoltán, elnökségi tag: gazdálkodó
• Réthy Katalin, elnökségi tag: agroökológus, gazdálkodó
• Allacherné Szépkuthy Katalin, elnökségi tag az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet képviseletében

Azt is megfogalmazták, hogy egy olyan világért dolgoznak, ahol

• a társadalmi rendszer a természet rendjéhez igazodik;
• a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság szétválaszthatatlan;
• a környezeti etika az élelemtermelés, -feldolgozás és -elosztás, illetve az agrárpolitika szerves része;
• a hagyományos és akadémikus ökológiai tudás egymást segítve járulnak hozzá az élelmezési rendszer fenntarthatóvá tételéhez;
• az élelmezési rendszer a természet és az ember egészségét is szolgálja.
• a minőségi, helyi, tápláló élelem mindenki számára elérhető, társadalmi, gazdasági helyzettől és földrajzi helytől függetlenül
• az emberek élelem-, vetőmag- és termőföld-önrendelkezése sértetlen
• tudatos fogyasztói hozzáállás és szorosabb együttműködés van jelen gazda és fogyasztó között
• a megfelelő mennyiségű és minőségi élelem megtermelése és igazságos elosztása hulladékmentesen megy végbe
• a mezőgazdasági gyakorlatok a kultúrtájak újjáéledését szolgálják, harmonizálnak a természetes folyamatokkal és nem terhelik, illetve nem szennyezik a környezet
• a vidék újranépesül, vonzóvá válik, helyi közösségek alakulnak, fenntartható, emberséges, vonzó a vidéki élet
• a mezőgazdaságban dolgozók munkájukért tisztességes jövedelemben és társadalmi megbecsülésben részesülnek, munkájukat biztonságos körülmények között végzik
• a társadalom széles köreinek van beleszólása a döntéshozatali folyamatokba és megvalósul az érdekérvényesítésük - különös tekintettel azokra, akik elnyomásban élnek

Alapértékek:

• Rendszerszemlélet
• Együttműködés
• Részvételiség
• Szolidaritás
• Fenntarthatóság
• Társadalmi igazságosság
• Társadalmi sebek begyógyítása
• Minőségi emberi kapcsolatok, tiszteletteljes vitakultúra
• Generációk közötti együttműködés
• Tudás megosztása és az ahhoz való szabad hozzáférés biztosítása
• Tiszteletteljes párbeszéd

Az agroökológia témája és lényege:

Az agroökológia gyakorlatát alkalmazó mezőgazdaságban elsődleges szempont a természetes folyamatokra és kölcsönhatásokra támaszkodó termelés, amely független a külső, nem fenntartható erőforrásoktól. Ennek célja nem csupán az egészséges, vegyszermentes élelem előállítása, hanem a talaj, a víz, az élő környezet védelme is. 

Merev előírások helyett a helyi környezeti, gazdasági és társadalmi körülményekhez való alkalmazkodást tartja szem előtt, és ez változatos gazdálkodási módokat eredményez. Az agroökológia elvei az egész élelmezési rendszerre is alkalmazhatók: beletartozik az élelmiszerek szállítási távolságának csökkentése, a termelés, értékesítés és a fogyasztás során keletkező élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése, a helyi piacok és hagyományos étkezési szokások erősítése is - írták.