Több permakultúrás rendszert is terveznek, amik nem csak az ember igényeit veszik figyelembe

A Radiocafé 98.0 "Kávézó a világ végén” című műsorának egyik adásában az emberiség és a természet igényeit összhangba hozó permakultúra állt. McMenemy Márk vendégei Szalai Zita és Kulcsár Balázs voltak a Magyar Permakultúra Egyesülettől. A permakultúrás tervezés a gazdálkodás valamennyi elemét egységes ökológiai rendszerként kezeli, vagyis ahelyett, hogy kizárólag az emberi igényekre összpontosítana, a növények, állatok, emberek, építmények, a domborzat, a táj és a vízrajzi adottságok összefüggéseit is vizsgálja. 

A permakultúra célja, hogy az ember számára hasznos fajokból hozzon létre ökológiai rendszereket, és csökkentse az emberi szükségletek kielégítésének ipari hátterét, energiaigényét, környezetromboló hatásait. Amikor minden jól megy, egy kölcsönösen előnyös kapcsolathálózat alakul ki a rendszer elemei között, így a produktivitás, a használhatóság javul, a ráfordítás pedig csökken - írta a Rakéta portál.

A műsort és a beszélgetést ide kattintva lehet végighallgatni.

Mi a permakultúra?

„A permakultúra egy fenntartható emberi környezetet teremtő tervezési rendszer” (Bill Mollison, ford. Szentgyörgyi Etelka), melynek etikai alapelve a Föld és az emberek védelme, valamint a javak igazságos elosztása - írta az egyesület weboldala.

A három etikai követelményt

• jól körvonalazott ökológiai elvek és „tervezési segédletek” használatával,
• tudatos tervezéssel és kivitelezéssel,
• folyamatos megfigyeléssel és újratervezéssel

valósítja meg. Így olyan természetszerű élőhelyeket és társadalmi környezeteket hoz létre, amelyek lokális, dinamikus és egymást segítő kapcsolatokon keresztül szerveződnek.

A permakultúra napjainkban túlmutat az ökológiai rendszerek területalapú tervezésén, sokak számára egyfajta életfilozófiává vált. Az oktatástól a közösségekig, az épített környezettől az egészségig, a gazdaságtól a pénzügyig, az élet bármely területén alkalmazható, holisztikus, regeneratív szemléletet értünk alatta, amelyben ugyanúgy hangsúlyt kapnak az egyént, közösségeket, szervezeteket, településeket vagy vállalatokat érintő szociális alapú tervezések is.
Egy korábbi adásban az európai energiamix zöldülésével, a fúziós energiával kapcsolatos előrelépésekel és a Google Gemini Ultra nevű új mesterséges intelligenciával foglalkoztak.

Miben különbözik a permakultúra a biogazdálkodástól?

Egy biogazdaságban is létrejönnek hasznos ökológiai kapcsolatok a termesztett növények, a szántóföldek és a természetes fauna tagjai között. Ezt igyekeznek elősegíteni az ökológiai gazdálkodók: búvóhelyet készítenek a sünnek, a hasznos rovaroknak; virágokat ültetnek a ragadozó és parazita rovarok számára, hogy a belőlük gyűjthető nektár és virágpor táplálja a zengőlegyeket, a fürkészdarazsakat és a fátyolkákat.

A permakultúrás gondolkodás annyival több ennél, hogy a gazdálkodás valamennyi elemét (növényeket, állatokat, építményeket, domborzatot, táji és vízrajzi adottságokat) egy egységes ökológiai rendszerré szerkeszti össze. Ebben az előre megtervezett módon létrejövő kapcsolathálózaton keresztül az egyes elemek produktivitása, használhatósága javul, a ráfordítás (ápolás, takarmány, gyógyszerek, elhelyezésre szolgáló épületek) csökken.