Trükkös almaexport mérgezi az orosz-szerb kapcsolatokat

Lehet, hogy uniós almát kapott Moszkva? Elveszhet a bizalom a két ország között a Szerbiából Oroszországba szállított almaexport származása miatt.

Moszkva gyanakodni kezdett amiatt, hogy 2017-ben jelentősen megnőtt az Oroszországba érkező szerb zöldség- és gyümölcsexport. Az orosz állam úgy véli, hogy Szerbia az Európai Unió országaiból is szerzett be gyümölcsöt, és azt szállította tovább Oroszországba, holott Moszkva tiltja az EU-ból származó termékek bevitelét – talált rá az Index arra az MTI hírre, ami a Politika című belgrádi napilap értesüléseire alapoz.

Oroszország azt kérte Szerbiától, hogy legkésőbb október 2-ig közölje, mekkora területen találhatók zöldség- és gyümölcsültetvények az országban. Ez szolgálna bizonyítékulsa, hogy az árut nem máshonnan szerezte be. A Politika értesülését a szerb mezőgazdasági miniszter, Branislav Nedimović is megerősítette. Egyben közölte, hogy a jövő hétfőig minden kért információt továbbítanak az orosz partnernek. Állítása szerint nem csalás az almaexport növekedésének oka. Ő azzal magyarázza mindezt, hogy egyre nagyobb területen termelnek zöldséget és gyümölcsöt, és egyre többen foglalkoznak Szerbiában mezőgazdasággal.

A szaktárca adatai szerint az első nyolc hónapban 22 százalékkal nőtt a zöldségek és 10 százalékkal a gyümölcsök exportja Oroszországba az előző év ugyanezen időszakához képest. Júliusig  az orosz piacra Szerbia 211 millió dollár értékben szállított mezőgazdasági terményeket, ami 30 millió dolláros növekedést jelent a 2016-os év első feléhez képest.

A szerb almaexport hirtelen 220 ezer tonnára nőtt, amelynek 75 százaléka az orosz piacra került

Egy, a neve elhallgatását kérő forrás szerint azonban Moszkva nem hasraütésszerűen kérte be az adatokat. Elsősorban az alma reexportját tartja ugyanis valószínűnek. Mint elmondta, tavaly a hivatalos adatok szerint Szerbia 220 ezer tonna almát szállított ki, amelynek 75 százaléka az orosz piacra került. Ez óriási növekedésnek számít, mert tizenegy évvel korábban, 2006-ban Szerbia összesen 35 ezer tonna almát tudott az oroszoknak szállítani. A nyilatkozó szerint ugyan az igaz, hogy növekedett a mezőgazdasági területek száma, és jobb a termény minősége, viszont a nem hivatalos adatok alapján az alma 15-25 százalékát külföldről, leginkább Lengyelországból importálják, és ez az áru is Oroszországba kerül.

Azt az illetékes miniszter sem zárja ki, hogy előfordulhattak visszaélések, ám - elmondása szerint - a kivitelre szánt terményeket folyamatosan ellenőrzik. Hasonló visszaélések miatt Oroszország korábban már korlátozta Ukrajna és Albánia számára a gyümölcs- és zöldségkivitelt, Montenegró számára pedig a húsexportot.