Elmondta a MATE rektora, mennyire van gondban a magyar mezőgazdaság

Sok gyenge pont van a magyar mezőgazdaságban, az egyik, hogy hogyan viszonyulunk a klímaváltozáshoz. Ennek hatása egyre súlyosabban jelenik meg és azt érzékelem, hogy a hozzá való alkalmazkodás nem veszi fel azt a sebességet, amilyen tempóban zajlik a változás - mondta dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora. A szakember kitért arra is, hogy az adottságaink ugyan nagyon jók, viszont a feldolgozás nincs arányban az alapanyag-előállítás adottságaival. Ezen a területen óriási a magyar lemaradás, amin változtatni kell.

Az Agrárszektor cikkét szemléztük. Eszerint a magyar mezőgazdaság versenyképességi gondjaiban a korszerűtlenségnek is nagy szerepe van. Bár egyre több beruházás van itthon, és a cégek nyitnak a modern technológia felé, még nem jött el az áttörés. Dr. Gyuricza Csaba szerint is nagyon vegyes a kép.

A technológia terjedése és szükségessége

Alapvetően két tényező befolyásolja a modern technológiák elterjedési gyorsaságát. Az egyik a gazdaság mérete. Általában sokkal nagyobb a fogékonyság a nagyobb gazdaságokban. A másik a képzettség szintje. Ez részben összefügg a mérettel is, hiszen általában a képzettebb szakemberek a nagyobb gazdaságokban vannak jelen. A törpebirtokoknál sok esetben a képzettség és a szaktudás hiánya akadályozza a hatékony gazdálkodást. Ma a mezőgazdaságban ezek a megoldások a csúcstechnológiát képviselik - mondta.

Ehhez magas szintű mérnöki tudásra, informatikai ismeretre és szintetizálóképességre van szükség, és ezt csak magas szintű szakismeret megszerzésével, egyetemi diplomával lehet ma birtokolni, elsajátítani, alkalmazni, valamint megérteni. Ennek megfelelően vegyes a kép és a fogékonyság is, de évről évre egyre többen ismerik fel azt, hogy vagy ezeket a modern technológiákat alkalmazzák, vagy megmaradnak az évtizedekkel ezelőtti megoldásoknál és lemaradnak, tönkre mennek - mondta a MATE szakembere.

Melyek a magyar mezőgazdaság gyenge pontjai?

Sok gyenge pont van, az egyik, hogy hogyan viszonyulunk a klímaváltozáshoz, hogyan alkalmazkodunk a megváltozott feltételekhez. Egyre drasztikusabban jelenik meg a klímaváltozás hatása a magyar mezőgazdaságban, és azt érzékelem, hogy a hozzá való alkalmazkodás nem veszi fel azt a sebességet, amilyen tempóban zajlik a változás. 2022-ben, amikor az ismert történelem legsúlyosabb aszálya volt Magyarországon, ezermilliárdos károk keletkeztek, különösen az Alföldön. Ám ez sem volt elég ahhoz, hogy a technológiaváltás és a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodás generálisan bekövetkezzen - vélekedett dr. Gyuricza Csaba.

A MATE vezetője hozzátette, ez vonatkozik a növénytermesztésben a technológia szinte minden elemére, de elsősorban a talajhasználatra, a talajművelésre.

A talajművelés révén lehet a legtöbb nedvességet elvesztegetni vagy a talajban megőrizni. Ebben egy nagyon fontos szemléletváltásra lenne szükség, a szántással kapcsolatos szakmai felfogás drasztikus megváltozására.

Ugyanakkor szerinte nem érzékelhető az, hogy ebben komoly előrelépés lenne. Ez egy nagyon nagy probléma - fogalmazott.

Amennyiben nem lesz változás, sokkal kisebb aszályok esetén is olyan károk érhetik a magyar mezőgazdaságot, amelyek a hazai ellátás biztonságát is veszélyeztethetik. 2022-ben először fordult elő a történelem során, hogy az ország nem tudott annyi kukoricát termelni, amennyi a hazai igény. Általában kétszeres mennyiséget tudtunk előállítani. A másik nagy probléma, hogy a magyar mezőgazdaság adottságai ugyan nagyon jók, viszont a feldolgozás nincs arányban az alapanyag-előállítás adottságaival. Ezen a területen óriási a lemaradásunk - emelte ki a MATE rektora.

A feldolgozóipar és az export jelentősége

Fontos továbbá, hogy a következő időszakban is a rendelkezésre álló fejlesztési források erre kell, hogy fókuszáljanak, hogy a feldolgozóipart tudják erősíteni. Akár a növénytermesztési alapanyagok esetében, a gabonafélékre, kukoricára alapozott feldolgozóipar, élelmiszeripar, az elsődleges, másodlagos feldolgozásban óriási lehetőségek vannak. Ez nemzetbiztonsági meg szuverenitási kérdés is Magyarország számára, hogy ezen a területen előre tudjunk lépni - mondta.

Kis ország vagyunk, ha a világpiacon helyezzük el magunkat volumen tekintetében, akkor különösen a nyersanyagok, az alapanyagok előállítása során mennyiséggel nem tudunk jelen lenni. A kitörési pont a minőség. Nyersanyagot, alapanyagot exportálni vétek egy kis ország számára, hiszen a nagy alapanyag-előállító országokkal szemben nem tudunk versenyképesek lenni, így árversenyben elbukunk, a technológiában biztos, hogy lemaradásban leszünk. Ez érzékelhető az orosz, az ukrán és az észak-amerikai gabonával összevetve.

A gabonafélék és a kukorica feldolgozását emelte ki, ahol nem csak hazai, hanem akár regionális központként is tudunk alapozni. Ezenkívül a vetőmag-előállítás, amiben újra tudjuk pozicionálni magunkat. Az állattenyésztésben a sertés, a baromfi, a tejhasznú szarvasmarha és az arra épülő termékpályákon lehet keresnivalónk, valamint a termesztőberendezésekben folytatott kertészeti termelésben és a zöldség-, illetve gyümölcstermesztésben. Ezekre kell fókuszálni a teljes termékpálya mentén, az alapanyagtól a feldolgozott termékig - mondta a MATE vezetője.