Beszorult az élelmiszeripar, a magyar termelők nyakán marad az alapanyag

A mennyiség növelése helyett a minőségi alapanyagok termelése lehet a kiút a hazai agrártermelők számára, az is akkor, ha a nyersanyagok helyett feldolgozott termékek kerülnek a külpiacokra – hangzott el a PREGA konferencián, Budapesten. A nemzetgazdasági tárca számára is fontos a gazdaság digitalizációja és az élelmiszer-gazdaság fejlesztése – emelte ki a Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára a precíziós gazdálkodási és agrárdigitalizációs konferencián tartott előadásában. 

Az államtitkár szerint a drónok kulcsszerepet játszhatnak több gazdasági ág fejlődésében is, a tárca ezért drónstratégiát dolgoz ki. A Világgazdaság cikkét szemléztük. Eszerint Fábián Gergely nagy eredményként említette meg, hogy a tavaly meghirdetett Élelmiszeripari beszállítófejlesztési program iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a keretét 6 milliárdról 33 milliárd forintra emelték, így több forrás jut az élelmiszeripari cégek versenyképességének növelésére, modernizációs és kapacitásbővítő beruházásaikra. A programban 78 vállalkozás nyert támogatást például gyártósorok beszerzésére, zöldenergia-beruházásokra, raktárbővítésre, hűtéstechnikai fejlesztésekre és a csomagolóanyagok korszerűsítésére.

A magyar élelmiszer-gazdaságnak meg kell találnia a kiutat a „közepes jövedelmi csapdából”, amihez a költségalapú versenyből át kell lépnie a minőségalapú versenybe – mondta előadásában Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. Elmondta: a válságból nem lehet úgy kilábalni, ha mindent úgy csinálunk, mint régen – és ez már csak azért sem lehet járható út, mert alapvetően változik meg az élelmiszer termelése. Az ukrán és az orosz mezőgazdaság az elmúlt tíz évben a négy-ötszörösére nőtt, Ukrajnába rengeteg tőke érkezett. Észak-Amerika visszaszorul, Kína átvette a vezető szerepet, de hosszabb távon Indiával is számolni kell. Eközben az Európai Unió szerepe már hosszabb ideje fokozatosan csökken, még úgy is, hogy közben bővült a keleti tagállamokkal.

Méret és mennyiség helyett minőség 

Közepes jövedelmi csapdában lévőnek azért nevezte a hazai élelmiszer-gazdaságot, mert beszorult egy kényelmi állapotba, amelyben Magyarország szántóföldi potenciálja fel nem dolgozott termékekben mutatkozik meg. Nem alapanyagot kellene exportálnunk, hanem feldolgozott termékeket – mondta. 

Nem méret- és mennyiségnövekedésben kell gondolkodni, hanem a költségalapú versenyből át kell lépni a minőségalapú versenybe. Arra, hogy ez mennyire égető kérdés tud lenni, akár az alapanyagok esetén is, a tavalyi búzatermést hozta fel példának, amelynek a túlnyomó része gyenge minőségű volt, egyáltalán nem volt iránta kereslet, míg a kis részt kitevő minőségi termény iránt folyamatos a vevői igény. Az élelmiszeriparban hasonló a helyzet: Hollósi szerint csupán két-három magyar élelmiszerbrand ismert, de fel kellene építeni legalább húsz-harmincat, hogy versenyben maradjunk. Ehhez pedig innovációk, oktatás és klaszterek kellenek.

Már teher a gabonatúlsúly

A hazai élelmiszeripar, illetve az agrifood-kereskedelem részaránya is hasonló az EU egészéhez képest, egyedül a gabonaexport-képességünk van jóval efölött, ez majdnem 10 százaléka az unión belüli piacnak. Ezt az állapotot változtatta meg alapvetően az ukrán termény megjelenése, ami – persze mintegy húsz jó év után – nagyon alacsony jövedelmeket hozott a szántóföldi növénytermesztőknek. Most az állattenyésztés vált jövedelmezőbbé – mondta, hozzátéve, hogy sokan viszont nem élték túl az elmúlt éveket: 2010 óta 60 százalékkal csökkent az állattartók száma. Miután a nyugat-európai állattenyésztés túlterhelt, a termelést Kelet-Európába helyezik át, ami mi állattartóinknak akkor is jó lehetőség, ha az állati fehérjével szembeni averzió növekszik is - közölte.

Most viszont már túl vagyunk egy brutális élelmiszer-infláción, és a finanszírozási környezet is megváltozott – mondta. Ha egy 5-6 százalék körüli alapkamatszintet sikerülne stabilan elérni, az a fejlesztéseknek is teret adna. Hollósi Dávid szerint erre jó esély van, mivel az idén kiírandó pályázatokon nyertes projektek megvalósítása valószínűleg átcsúszik a következő évekre.