Tönkreteszi-e az ársapka a hazai tojáságazatot?

A lengyel tojásimport felfutásától tartanak a hazai termelők, mert úgy gondolják, néhány kereskedő már a behozatal mellett döntött, többek pedig tárgyalnak erről, és rövid időn belül hasonlóan tesznek. A megnövekedett takarmány- és energiaárak miatt egyébként rossz időszakot megélő hazai tojástermelőknek kifejezetten rosszkor, a karácsony előtti egyik főszezon idején jött a tojás árstopja, amelynek hatásai ráadásul a húsvét kínálatára is negatívan hathatnak. A hazai termelők pozícióit a lengyel import veheti át, miután a kereskedők sem tudnak több veszteséget vállalni, és ezért a lehető legolcsóbb forrásokat részesítik előnyben. Az érintettek egy dologban értenek egyet: az árstop megszűntetése rendezhetné a kialakult helyzetet.

Jelentős piaci zavarok kezdenek kialakulni a tojás piacán is azt követően, hogy a kormány árstopot rendelt el erre a termékre is. Igaz, ez máshogy csapódik le, mint a cukor vagy a benzin esetében és még nincsen tojáshiány. Ugyanakkor ágazati szereplők attól tartanak, hogy ennek a legfőbb oka a lengyel import előretörése, ami tartós piacvesztést okozhat a hazai termelőknek. – írta meg a portfolio.hu.

A vonatkozó jogszabály szerint a szeptember 30-án érvényes áron kell értékesíteni a tojást, ami így méret és üzletek szerint más és más. Fontos különbség továbbá, más árstoppos termékekhez képest, hogy nem csak egy jól körülírt termékre terjed ki a rendelkezés, mint a liszt esetében az alapnak tekinthető BL55-ösre, a tej esetében a 2,8 százalékos zsírtartalmúra, hanem minden tojásra mérettől és tartásformától függetlenül. A megkötés csupán annyi, hogy a tyúktojásra érvényes a rendelet, más tojásokra nem.

Az árstop kihirdetését követően azonnal megemelkedett a fogyasztás, aminek hátterében valószínűleg a vásárlók pánikreakciója állt. Ezt követő ugyanakkor jelentősen lecsökkent a megrendelés, mivel a kereskedők vélhetően megpróbálják visszafogni az eladott mennyiségeket és mennyiségi korlátozás vezettek be az eladásokban – hasonlóan más árstopos termékekhez.

A termelők számára nagyon rosszkor jött az árstop, ugyanis egybe esik a tojás termelés – a húsvét mellett –fő időszaknak számító karácsonnyal. Ez az a periódus, amikor – normál esetben – nemcsak nagy mennyiséget tudnak értékesíteni, de a profitjuk egy jelentős része is ekkor realizálódik.

Az árstop bevezetése óta a termelők bevétele már jobbára csak az önköltség kitermelésére elegendő a drasztikus mértékben megdrágult takarmány és energia miatt, amit épphogy tudtak követni a felvásárlási árak. Éppen ezért a termelők egy része úgy döntött, hogy a hidegebb, téli hónapokra a tervezettnél lényegesen kisebb állományt állít be, mert nem akarja vállalni az állatok fűtését és etetését. Ez azonban épp a következő „szezonra”, a húsvét előtti hetekre a hazai kínálat szűkülését eredményezheti.

A termelők két tűz közé szorultak, mert egyik oldalról az ársapka miatt a kereskedők, másik oldalról a drasztikusan megemelkedett energia- és takarmányárak szorítják őket. Ráadásul még a csomagolóanyagok is 300 százalékkal lettek drágábbak. Ma átlagosan 7-10 forint a csomagolóanyag egy tojásra eső költsége.

A termelők véleménye szerint ráadásul a megrendeléseik csökkenése mögött nemcsak a pánikbeszerzés lecsengése áll, hanem az import, azon belül is a lengyel tojás szerepének előretörése is. Ennek fő oka az, hogy a lengyel szektor gyakran túltermel, ráadásul még hatékonyan, ezáltal a magyarnál olcsóbban is állítja elő a tojást.

A termelők szerint egyes kereskedők már most is importálnak lengyel tojást, többek pedig aktív tárgyalásban vannak lengyel beszállítókkal.

A tojáselőállítók attól tartanak, hogy a lengyel import tartósnak és a korábbiakhoz képest nagyobb arányúnak bizonyul majd, amely a hazai beszállítók piacvesztését eredményezheti.

Amennyiben az import kiszorítja a hazai tojást, akkor vagy csökkentik, vagy befejezik a termelést hazánkban. A csökkentés mellett átterelhetik az értékesítést más csatornákra, például elvihetik külföldre, mert egész Európában madárinfluenza van, így a kontinensen keresleti piac alakult ki, lehetséges a külföldre szállítás.

A termelők szerint a probléma megoldása az árstop feloldása lenne, még mielőtt az ágazat helyrehozhatatlan károkat szenved.

Persze a kereskedők döntése is érthető, mivel elmondásuk szerint az ársapkás termékek minden esetben veszteséget jelentenek számukra, és további veszteségeket nem tudnak már lenyelni. A megnövekedett energia- és bérköltség, a különadó miatt a korábbiaknál is keményebben is arra törekednek, hogy minél olcsóbban szerezzék be az egyes termékeket, különösen azokat, amelyekre árstop vonatkozik.