Tehénbotrány Hollandiában: csaltak az állatokkal a gazdák

Csaláshoz és átveréshez vezetett a foszfátkvóta, azaz a trágyatermelés adminisztratív korlátozása Hollandiában. A holland mezőgazdasági minisztérium szerint 2100 tehenészet trükközött a nyilvántartásokkal. De miért dagadt ekkorára a tehénbotrány a tengerparti országban?

Hollandiában ezres nagyságrendben érinti az adathamisítási botrány a tehenészeteket. A tehenek, az üszők és a borjak egyedi azonosítóival csaltak – számolt be a parlamentnek szóló jelentésében Carola Schouten holland mezőgazdasági miniszter az Agrárszektor híre szerint. A kormányzat válasza az volt, hogy két napra felfüggesztette az érintett üzemek állatkereskedelmét, tejet és húst azonban továbbra is forgalmazhatnak.

Nem ők tehetnek róla, hogy tehénbotrány van Hollandiában

Hollandiában az állatállomány nagysága óriási nitrát- és foszfátterhelést jelent a környezetnek. Ezért egyáltalán nem csoda, ha már az állatok partközeli hajókon való nevelésével is kísérleteznek. Mivel rendre túllépik a foszfátkibocsátásra vonatkozó uniós előírást, ezért a büntetést elkerülendő, kvótarendszert vezettek be az állattenyésztésben. Idén januártól üzemi szinten kell betartaniuk az állatlétszámhoz igazodó felső korlátot. De ez nem megy könnyen, sőt, több állattartó át akarta rázni a hatóságokat. Az előírások ugyanis tarthatatlannak bizonyultak. A botrány abból robbant ki, hogy 2100 tehenészetben hallgatták el az üszők első ellését. A megszületett borjakat a tejelő állományhoz regisztrálták, mint kettős és hármas ikerellést. Ezzel pedig az üszők továbbra is növendékek maradhattak. Az állategység-számítás szempontjából ugyanis a tehén egyet ér, míg az üsző csak egy fél „számosállat”, így papíron kevesebb trágyát termel.

Nem ma keletkeztek a tehénbotrány okai

Az Európai Uniós Nitrát Irányelvet a magyar gazdálkodók is jól ismerik. Arról itt írtunk korábban, hogy a holland állattartóknál mi a helyzet. A szigorú szabályok miatt ugyanis akár félmillió tejelő marha életét is kiolthatják, mert túl sok trágyát termelnek. A fő probléma az, hogy a körülbelül 1,5 millió szarvasmarha olyan mennyiségű trágyát produkál, hogy azt az állattenyésztők legális keretek között már nem tudják hová rakni. A holland kormány természetesen keresi a megoldást, de a helyzetük közelről sem nevezhető rózsásnak. Szakértők szerint a problémát nem is a nitrát, sokkal inkább a szervestrágyával kijuttatott foszfor okozza, ez ugyanis komoly fenyegetést jelent a felszíni és felszín alatti vizekre. Az állattartók már annyira elkeseredettek, hogy a takarmánygyártókat szólították fel arra, hogy keverjenek kevesebb foszfort a takarmányokba.