A nehézségek ellenére folyamatosan bővül a hazai szarvasmarha állomány

A piaci válságok és járványok ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztés helyzetét az elmúlt években hazánkban - mondta az agrárminiszter Dunaharasztiban a Magyartarka Szakmai Napon. A rendezvényen Nagy István arra is kitért, hogy 2010-hez képest a hazai szarvasmarha állomány csaknem 203 ezerrel nőtt. Szerinte sok múlik azon, hogy az állattartó gazdaságok felismerik-e a kihívásokat, alkalmazzák-e a legkorszerűbb tudást, a modern technológiát, köztük a digitalizáció által kínált megoldásokat. Fontos, hogy a jövedelempótló támogatásokat minél nagyobb arányban fordítsák fejlesztésekre, továbbá éljenek a beruházási támogatások és a kedvezményes finanszírozási konstrukciók által kínált hitelekkel.

Az agrárminiszter szerint a hazai tejágazat növekedő pályán van, a korábbi évek piaci nehézségeit veszteség nélkül átélő, és nem csak túlélő ágazat mára stabil alapon működik. A tej és tejtermékek hazai fogyasztása növekszik, a feldolgozás hazai alapanyaggal történő ellátása biztosított, a nyerstej országos termelői átlagára pedig meghaladja a kilogrammonkénti 99 forintot - folytatta. A tárcavezető arról is beszélt, hogy Magyarországon 9 tenyésztőszervezet 12 húshasznú szarvasmarha fenntartását végzi. A fajták között Európa minden jelentős fajtája megtalálható. Az elismert fajták között pedig a legtöbb állat a magyartarka fajtába tartozik - írta az Agrárminisztérium.

Ennyi pénz jutott a hazai szarvasmarhatartásra

Az uniós forrásból biztosított termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás tavalyi kérelmek után járó összegei kifizetését a Magyar Államkincstár már 2018-ban megkezdte. A tavaly átutalt 19,34 milliárd forinton felül idén a fennmaradó 1,91 milliárd forint összegű támogatás végfizetésére is sor került. Ezáltal az ágazat szereplői több mint 21 milliárd forint forráshoz jutottak, ez egyedenként 105 358 forint hozzájárulást jelent - mondta a miniszter.

Az alaptámogatás jogcímén idén június 18-ig több mint 211 milliárd forint, a zöldítés esetében több mint 117 milliárd forint került kifizetésre. A miniszter az idei kérelmekkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a szükséges ellenőrzési folyamatok lezárulását követően október 16-tól előlegfizetésre, míg december 1-je után részfizetésre kerülhet sor.

A tárcavezető szerint az EU állattenyésztési joganyagának változása következtében az állattenyésztésről szóló törvényt és végrehajtási rendeleteit új jogszabályok váltják fel. Ezek közül az állattenyésztéssel kapcsolatos, törvényi szintű szabályozást igénylő kérdéseket rendező törvényt az országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el.