Hirdetés
Rezgésméréssel előzi meg a méhbetegségeket az okoskaptár
A mezőgazdaságban zajló technológiai forradalomban a digitalizáció és az okos megoldások hozhatnak számos előnyt a termelőknek. Számos digitális technológiát már ma is alkalmaznak a hazai agráriumban. Ilyen a GPS által segített precíziós szántóföldi növénytermesztés vagy a drónok használata. A fejlesztések többek között a méhészetben is áttörést jelenthetnek, hamarosan okoskaptár segítheti az eredményesebb méztermelést.
A Világgazdaság cikke szerint jól jelzi a méhek fontosságát, hogy a virágos növények túlnyomó része nem teremne beporzás nélkül. Így pedig a termesztett növénykultúrák – sok zöldség- és gyümölcsféle, gyógy- és fűszernövényeket, fák és textília-alapanyagok – is termés nélkül maradnának. Továbbá a beporzástól függ a növények jelentős hányadának fennmaradása is, ami a jelenlegi, klímaváltozással terhelt időszakban az emberi lét számára is kulcskérdés - írják.

A T-Systems Magyarország és innovációs laborja a Kitchen Budapesttel (KiBu), valamint a Szegedi Tudományegyetem Informatikai karával együttműködve közösen rendezett 24 órás hackathon innovációs versenyén 2 csapat is okoskaptár ötlettel állt elő. Ezek közül a T-Systems és a KiBu az Agronity csapatának okos méhkaptár-figyelő rendszerét karolta fel, amelyhez hasonló a fejlesztők tudomása szerint nincs a piacon.
Hirdetés
Különböző belső környezeti körülményeket vizsgál, például a hőmérsékletet, a páratartalmat, a súlyt, valamint a vibrációt, a méhek által keltett rezgést, amelyből fontos következtetéseket lehet levonni – ismertette megoldásuk lényegét Sipka Gábor, az Agronity csapatának egyik alapítója. Ezeket az adatokat elemzik, és az eszköz jelzést küld az applikációra, ha a kaptáron belül a normálistól eltérő változások következnek be. Az eszköz például előre tudja jelezni, hogy rajzás várható. Arról is jelzést kap a méhész, ha betegség tör ki a kaptárban, amire azonnal tud reagálni, mielőtt más kaptárakra is átterjedne.

Ez a különböző szenzorokkal felszerelt eszköz a T-Systems NBIoT új, szabványosított mobil technológia hálózatán keresztül továbbítja a mért adatokat a méhésznek, egy könnyen kezelhető mobil alkalmazás segítségével. A megvalósításban a legnagyobb áttörést a rezgésérzékelés jelentette, mivel a méhek különböző biológiai rezgéseiből következtetni lehet az állapotukra és tevékenységükre. A mai tömeges méhpusztulások megállításához szükség van egy olyan rendszerre, mellyel időben felismerjük a megbetegedéseket és még a járvány kialakulása előtt beavatkozhatunk. Első lépésként a normálistól eltérő jelenségeket képes jelezni a rendszer, ám a T-Systems szakemberei szerint, ha a gyűjtött adatokat kombinálják a méhészek tudásával, akkor nem lehetetlen az automata diagnózis sem - írták.
A prototípus kész, teszt 2020-ban
A T-Systems-szel, illetve a KiBu-val létrejött együttműködés jelentősen előmozdította a prototípus elkészítését – mondta Sipka Gábor. A közös munka körülbelül fél éve kezdődött, a hackathon után. Mostanra odáig jutottak, hogy a prototípus elkészült, amit ki kell vinni a terepre, és validálni, vagyis hitelesíteni kell – mondta Sipka Gábor. Erre csak a méhek aktivitási időszakának újraindulása után, a következő behordási időszakban kerülhet sor, így a jövő nyáron már az okos kaptár működésének konkrét tapasztalatairól is beszámolhatnak a fejlesztők. Ezt követően 2020 év végére felállítanak egy üzleti modellt, és ha a hitelesítés sikeresen megtörténik, a termék piaci bevezetésében is folytatódhat az együttműködés a T-Systems-szel.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés