A hamis méz és az alacsony felvásárlási ár is nehezíti a méhészek helyzetét

A Wojtyla Akadémia programsorozat előadásában Laczi János kerekegyházi méhész átfogó ismertetőt nyújtott a méhészetet illető legfrissebb piaci tendenciákról, valamint arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük a méztermelőknek a klímaváltozás kapcsán. A kecskeméti rendezvényen elhangzott, a magyar mezőgazdaság egyik kiváló minőségű terméket előállító ágazata a méhészet. Elsődleges feladata a méz és egyéb méhészeti produktumok termelése, a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen megporzás, valamint az ökológiai egyensúly fenntartásához való hozzájárulás. 

A méhészet gazdasági jelentősége, hogy a lakosság egy részének fő- vagy részmunka-lehetőséget, ezáltal jövedelmet biztosít, az országnak jelentős exportárbevételt produkál. Emellett fontos a lakosság egészséges, kiváló minőségű méhészeti termékekkel történő ellátása. Ökológiai jelentőségét a méhek általi beporzás más módon meg nem oldható folyamatának biztonságos elvégzése adja - hivatkozott a szakemberre a Hírös.hu cikke.

Beszámolója végén Laczi János ajándékként egy láda mézzel kedveskedett a Wojtyla Barátság Központ gondozottjainak.

Jók az idei terméskilátások, de gondot okoz az alacsony felvásárlási ár a nagy méztermelőknek

Kedvező lehet az idei akácszezon a hazai méhészeknek, azonban az Európai Unióba beáramló kínai - zömében hamisított - méz miatt kialakult, tartósan alacsony felvásárlási árak következtében több nagy hazai méztermelő vállalkozás szűntetheti be tevékenységét - jelentette ki Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

Idén már március közepére lezajlott a generációváltás a méhészetekben, az áttelelt mintegy 1,2 millió hazai méhcsalád többsége jó állapotban kezdte meg a hordást. Az akác hajtásai átvészelték a márciusi fagyos napokat, és a jelenlegihez hasonló időjárás mellett már április végén megkezdődhet az akácméz idei szezonja. A 25-30 tonna közé várt hazai méztermés több mint felét várhatóan idén is az akácméz teheti ki - becsülte az elnök.

A mézpiac helyzetét több tényező is befolyásolja

Az uniós mézpiac összeomlását a harmadik országokból, így az Ukrajnából, Argentínából, de legfőképpen a Kínából származó mézimport okozza - mutatott rá. Az Európai Bizottság által tavaly lefolytatott mézvizsgálat eredményei szerint a kínai exportból származó minták háromnegyede bizonyult hamisnak, ezek a termékek gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaztak. Ezzel sem a hazai, sem a többi európai országban működő termelők nem képesek árban versenyezni - mutatott rá Bross Péter.

Magyarországon július 1-jétől kötelező lesz feltüntetni a méz címkéjén összetételi sorrendben a származási országokat, az EU egészében egyelőre még várni kell a hasonló rendelet megszületésére - hangsúlyozta Bross Péter. Ameddig az európai vásárlók nem tudnak tájékozódni arról, milyen származású termékeket fogyasztanak, nem is várható el tőlük, hogy ne az ár alapján döntsenek - tette hozzá.

Az EU nemrégiben megalkotott, úgynevezett vészfékrendeletébe a búza, a tej, a tojás és a baromfi mellett bekerült a méz is. Ez a rendelet azt biztosítja, hogy amennyiben bármelyik tagország igazolni tudja, hogy a 2022-23-as évhez képest nagy mennyiségű ukrán termék áramlik be, és az piaci zavart okoz, akkor az uniónak 14 napon belül döntenie kell az adott termék vámjának visszavezetéséről - ismertette Bross Péter.