Az okos permetezés működése: a digitalizáció automatizálássá válik

Az okos permetezés az egyik olyan megoldás neve, amelyben a digitalizáció automatizálássá válik. A kezdeti cél Németországban a levélherbicidek pontos kijuttatása a soros kultúrákban (és hamarosan a repcénél széles sorokban). A szükséges kameratechnológia a Boschtól, az agronómiai döntéshozatali algoritmusok a BASF-xarviotól származnak. A Bosch és a BASF 2021-ben közös vállalatot alapított erre a célra.

Az egyedileg kapcsolható PWM szelepek és az Agrotop speciális, 25 cm-es távolságú spot-ventilátor fúvókái 12 km/h-ig terjedő munkasebesség mellett a műtrágya mennyiségének akár 70%-át is megtakaríthatják. A gém kamerával és fényérzékelőkkel van felszerelve. A szórókeretbe kamera- és fénymodulok vannak beépítve, amelyek „reakciósebessége” mindössze 65 milliszekundum. Ehhez aktív gémvezetésre és rezgéscsillapításra is szükség van annak érdekében, hogy a fúvókákat pontosan 50 cm-re a talaj felett lehessen vezetni, és a vízszintes mozgásokat is ki lehessen zárni.

A gyomnövények korai felismerése

A képfelismerő rendszer a meglévő gyomokat a növekedés nagyon korai szakaszában mutatja. A sorban akkor észlelhetők, ha méretük jelentősen eltér a termésétől. A LED-es fénytechnológia segít az árnyékolásnál és éjszaka is. A műholdakhoz és drónokhoz képest a rendszer természetesen bonyolultabb, mert minden négy fúvókához (azaz munkaszélesség-méterenként) külön kamera tartozik. De felismeri a milliméteres tartományban lévő növényeket, és lehetővé teszi a valós idejű alkalmazásokat.

A „korai” technológiai partner az Amazone. Ott elképzelhető, hogy a Smart Spraying-et nagyon különböző módon használják: önálló megoldásként vagy a hagyományos felületi szórással párhuzamosan. Ez az alkalmazási területtől is függ. Az intelligens permetezés természetesen csak levélherbicidekkel valósítható meg. A gyomnövénynek, legyen bármilyen kicsi is, először jelen kell lennie. Ez megfelel annak a logikának, hogy nem kezelünk preventív módon, és ha igen, akkor a kárküszöbök szerint.

A közép-európai szántóföldi gazdálkodás valóságában ezt aligha lehet „hibátlanul” megvalósítani – mondja Stefan Kiefer az Amazone-tól is. Cukorrépában például az első felületi permetezés „kötelező”. A további kezelések azonban a korábbinál jobban köthetők az adott gyom előfordulásához. A kukoricánál is, ahol a talajgyomirtó szerek játsszák a főszerepet, kijuttatási korlátozások vannak érvényben, vagy területi és foltpermetezés kombinációja szükséges.

A projektfázistól a gyakorlatig

A projektszakasz véget ért – mondja Kiefer. Most itt az ideje a gyakorlásnak. És ez biztosan tartogathat egy-két meglepetést és az alkalmazkodás szükségességét. Feltételezve, hogy egy intelligens permetezésre és felületi permetezésre is felszerelt permetező könnyen kétszer annyiba kerülhet, mint egy korábbi, ez a technológia nem általános megoldás minden gazdaság számára. Ellenkezőleg, konkrét jövedelmező alkalmazások fognak megjelenni (regionálisan is). 

Már most elmondható, hogy a csapadékosabb vidékeken és években nagyobb az előny, és talán nagyobb a cukorrépánál, mint a kukoricánál, mert a gyomirtó szerek egyszerűen drágábbak. Ugyanígy természetesen jó kihasználtság is szükséges a költségek fedezéséhez. Lehetséges, hogy egy gazdaság kezdetben nem maga vásárol egy ilyen gépet, hanem bérbe veszi a gyártótól. És természetesen a kiválóság is növekedni fog a növényvédelemmel kapcsolatos politikai „sapkák” növekedésével.    

„Agronómiai döntési motor”

A döntő tényező a döntéshozatal alapja. Az intelligens permetezés tényleges dimenziója a technikai alapon túl az a kérdés, hogy milyen szereket mikor és milyen mennyiségben használnak. Ez vagy inkább az ehhez szükséges algoritmusok három paraméteren alapulnak: küszöbértékeken (irtásigény), a gyomnövény növekedésétől függő időzítésen (lehetőleg nagyobb hatékonyság a lehető legkisebb kijuttatási mennyiség mellett) és keretfeltételeken (problémás gyomok), ellenállások). Az egész koncepciót „agronómiai döntési motornak” nevezik.

A gazda szerepe

Legkésőbb ezen a ponton sok gazdálkodó felteheti a kérdéseket. Mi az alapja a rendszer által biztosított döntéseknek? Jobbak, mint a személyes tapasztalatokon alapulók? Elvileg az elmúlt néhány évben „valódi szántóföldeken” végzett kísérletek során kapott algoritmusok „képzése” még folyamatban van – állítja Silvia Cifre-Wibrow és Florian Gwosdz, a Bosch BASF Smart Farming GmbH munkatársa. 

Készen állnak a megfelelő gyomok felismerésére. Ennek ellenére az érdeklődő gazdálkodókat nem szabad magára hagyni, amikor a permetezésről döntenek. Beállíthatják saját toleranciaküszöbüket, és támogatást kell kapniuk, ha valami rosszul sül el. A jövő szempontjából is fontos, hogy megértsük, miért hozott egy bizonyos döntést az algoritmus. Ez olyan összefüggéseket tárhat fel, amelyeket a gazda korábban nem látott.

Mindezek az adatok (például gyomtérképek) a Xarvio Field Manager platformon találhatók. Így egy terület átadásakor a „történelmi” adatok is átadhatók egy új gazdálkodónak, így növelve tovább annak értékét.

Következtetés

Az „okos permetezés” annak a folyamatnak a folytatása egy új technológiai szinten, amely 40 éve a kárküszöbökön alapuló gyomirtással kezdődött, de a széles körben elterjedt gyakorlatban soha nem tudott megállni. Az automatikus gyomérzékelés és algoritmusok mellett sem fog most minden egyik napról a másikra megváltozni: a beszállítók a jövő évtől fokozatos piaci bevezetésről beszélnek.

(Forrás: dlg.org)