Online tanácskozás a magyar szőlőről: a szaporítóanyag-előállítás jövője

Tekintettel a koronavírus-járvány meghatározta viszonyokra, a szőlőtermesztés kiemelten fontos témájának számító szaporítóanyag-előállítási tudományos konferenciára is a digitális térben került sor. Jellemző a téma fontosságára, hogy százötven regisztráció érkezett be a konferenciára, felülmúlva az előzetes várakozásokat.

A rendezvény célja az volt, hogy a szőlő-szaporítóalapanyag és a gyökeres szaporítóanyag szakterületén munkálkodó termesztők, forgalmazók, kutatók és fejlesztők fóruma legyen.

Időszerű az ágazat korszerűsítése, a kiemelten magas biológiai értékű tesztelten vírusmentes szőlő-szaporítóanyag előállításának fejlesztése.

A konferencia résztvevői között a termelői, kutatói-fejlesztői oldal azonos mértékben képviseltette magát, de a szakhatóság szakemberei, a forgalmazók és a szőlészeti-borászati üzemek képviselői is jelen voltak.

Százötvenen regisztráltak

Jellemző a téma fontosságára, hogy százötven regisztráció érkezett be a konferenciára, felülmúlva az előzetes várakozásokat.

Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára előadásában elmondta, hogy a 2016-ban a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzése a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztése és megőrzése, valamint a szaporítóanyag-előállítás növényegészségügyi ellenőrzésének erősítése.

Így szakmaközi hozzájárulás befizetését írják elő a telepített szaporítóanyag mennyisége alapján.

A fizetési kötelezettség azokat a termelőket terheli, akik új telepítési, újratelepítési vagy átváltott szőlőtelepítési engedélyek alapján telepítenek szőlőt.

Ösztönző alap a hozzájárulásokból

A HNT a hozzájárulásokból alapot hoz létre a borszőlő szaporítóanyag-termelésének segítésére. A cél a magyar borászati termékek piaci helyzetének és forgalmazásának javítása és a borszőlőfajták nemesítésének ösztönzése lesz.

Szakmaközi bizottság alakul, és a borszőlő-szaporítóanyag előállítását ösztönző fejlesztési terv is készül. A HNT kutatási szerződést köt a javasolt ágazati szereplőkkel.

Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag-termesztők Szövetségének elnöke előadásában rávilágított arra, hogy az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett következményei világszerte kihívások elé állítják a szőlő- és borágazatot.

Változó preferenciák

A fogyasztói preferenciák változásával együtt ezek a tényezők a termelési alapok újragondolásának szükségességére hívják fel a figyelmet.

Előadásában bemutatta ezeket az ok-okozati összefüggéseket, áttekintette a nemesítési, növény-egészségügyi, szabályozási problémákat és kérdéseket.

Veres Gabriela, a Nébih osztályvezetője előadásában jelezte, hogy a 2020. január 1-jei változásokkal a törzsültetvény-engedélyezés a Pest Megyei Kormányhivataltól a Nébihhez került.

A Nébih koordinálásával

A fő koordinációs feladatokat a Nébih látja el. Megyei hatáskörben 5 régió végzi a feladatokat (Baranya, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú, Vas).

A konferencia további részében a kutatói oldal szakmai előadásaira került sor. A szőlőszaporítás témakörén belül számos innovatív kutatás eredményeit hallhatta a közönség. Így többek között fogalmat alkothattak a precíziós gazdálkodás lehetőségeiről a szőlő-szaporítóanyag termesztésében, megismerhettek egy innovatív szőlőoltvány-előállítási technológiát, illetve egy új helyben oltási módszert, a Trio szemzést is.