Bent a magyar csemegeszőlő szezonjában: adatok, kínálat és a jellemzők

Szezonjához érkezett a zamatos hazai csemegeszőlő. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképe szerint évente mintegy 10-12 ezer tonna friss piaci fogyasztásra szánt étkezési szőlő kerül a piacra. A hazai fogyasztás azonban ennél magasabb. Ezért az elmúlt években jelentősen bővült az import, elsősorban olasz, kisebb mennyiségben argentin, brazil, chilei, dél-afrikai vagy perui csemegeszőlővel. Ezekkel is találkozni a boltok polcain. A hazai gyümölcsöt főként a piacokon, vagy a zöldséges boltokban lehet megtalálni.

A NAK közleménye írta meg, hogy a nyár végi - őszi időszak egyik legkedveltebb gyümölcse a csemegeszőlő. Különleges beltartalmi értékeinek köszönhetően az egyik legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcsök közé tartozik a világon. Magyarországon rendre augusztus közepén-végén jelenik meg a piacokon a hazai csemegeszőlő, korai érésű fajtákkal.

A cikk szerint jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő fajta és 2 csemegeszőlő klón található a Nemzeti Fajtajegyzékben. Emellett számos borszőlőként besorolt fajta is keresett étkezési szőlőként. A fajták sokszínűségének köszönhetően folyamatos érési sort kapunk, így júliustól októberig fogyaszthatjuk a gyümölcsöt. A korai érésűek közül kedvelt a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője muskotály, a Saszlák (chasselas), középérésűekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse, a késői érésűek közül a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova - írta a köztestület.

A csemegeszőlő fajtákat piaci szempontból színük szerint csoportosítják:

Fehér, kék, piros, valamint bogyóméretük és alakjuk (kerek, hosszúkás), fürtméretük szerint (tömegük alapján), valamint megkülönböztetünk magos és magnélküli fajtákat. Ez utóbbiak az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a vásárlók és fogyasztók körében.

Hazánkban az idén mintegy 371 hektáron termesztenek csemegeszőlőt, a három legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun megye (142 hektár), Heves megye (62 hektár) és Tolna megye (46 hektár). Ugyanakkor a kettős hasznosítású, borszőlőként besorolt, de friss fogyasztásra is használható fajtákból is nagyobb mennyiség kerül étkezési célra. Így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente mintegy 900-1 000 hektárt tesz ki. A friss piacra kerülő étkezési szőlő mennyisége évente 10 000 – 12 000 tonna körül alakul.

A termőterület az elmúlt években nem változott, ennek oka, hogy a csemegeszőlő kifejezetten tőke és beruházásigényes kultúra, nagyon magas szaktudást, precizitást, odafigyelést igényel, ráadásul az időjárási kockázatoknak is jelentős mértékben kitett. 

A kereslet ugyanakkor jelentős: 20 éve világszerte folyamatosan nő az igény a jó minőségű csemegeszőlőre.

A fogyasztás, a kínálat és a vásárlás

Magyarországon az egy főre jutó csemegeszőlő fogyasztás évente 2,5-3 kilogrammra tehető és folyamatosan emelkedik. A növekvő trendet az import adatok is alátámasztják: az elmúlt négy évben gyakorlatilag a duplájára emelkedett a csemegeszőlő behozatal (a 2018-as 7 100 tonna után 2021-ben 14400 tonna volt az import). Elsősorban olasz, kisebb mennyiségben argentin, brazil, chilei, dél-afrikai vagy perui csemegeszőlővel találkozhatunk a boltok polcain. A hazai gyümölcs főként a piacokon vagy a zöldséges boltokban található meg - írta a NAK. 

A hűtőben a szőlő egy hétig is eláll. Vásárláskor, szüretkor figyelni kell arra, hogy a szőlő nem utóérő gyümölcs: ha nem teljes érésben szedik le, akkor éretlen is marad. Minél érettebb, annál értékesebb a szervezet számára, mivel annál több antioxidánst tartalmaz. Vásárláskor fordítsunk figyelmet a fürtök épségére és a bogyók feszességére is - írták.