Ökológiai szójatermesztés

A szója rendkívül fontos alkotóeleme az állatok takarmányozásának, köszönhetően a magas fehérjetartalmának. Hazánk azonban nem rendelkezik elegendő szójával, sőt, akinek bio szójára van szüksége, még kevésbé lehet elégedett a kínálattal. Egy bio szójatermesztési kísérlet próbált segítséget nyújtani a gazdáknak a megfelelő fajtaválasztásban.

A szója java része manapság az amerikai kontinensen terem meg, onnan az import révén kerül az Európai Unióba és hazánkba is. A genetikailag módosított szójafajták elterjedésével azonban egyre kisebb piacon egyre magasabb áron tudjuk csak beszerezni a jó minőségű, GMO-mentes szóját. Ennek következtében egyre több biogazdaság kezd el szóját termeszteni hazánkban is. Ennek hatására várhatóan jelentősen meg fog növekedni a szója termőterülete a következő években Magyarországon.

Jelenleg a legtöbb szójatermő terület Baranya megyében és a Dél-Alföldön található meg. A kísérlet helyszínei azonban nyugaton, Pest megyében, nyugat- Alföldön és a Hajdúságban lettek kijelölve azért, hogy minél többféle talajtípuson és éghajlati körülmény között kaphassanak információt a kutatók a szójatermesztésről, a növények életciklusáról.

A vizsgálatok során különös figyelmet fordítottak a kutatók:

• a kezdeti fejlődés dinamikájára,
• az érésdinamikára,
• a szója állóképességére,
• a jellemző kórokozókra, kártevőkre és a gyomosodásra.

A parcellákon belül véletlenszerűen kijelölt három mintaterületen 10-10 db növénymintát vettek a kutatók augusztus végén és a szója betakarítása előtt. Vizsgálták a növények morfológiai-agrotechnikai sajátosságait fajtánként – és a lehetőségekhez igazodva – kezelésenként. A beltartalmat az ismétlések összevont magmintáiból vizsgálták, Mininfra laborkészülékkel. A termésátlagokat a növényminták egyedi produkciója és a becsült tőszám/m2 alapján kalkulálták, illetve ahol erre lehetőség volt, a parcellánkénti mért termésből vonatkoztattak t/ha-ra.

Eredmények

Az eredmények taglalása elején fontos kiemelni, hogy 2014 rendkívül csapadékos időt hozott a szójabab fontos fejlődési fázisaiban. Ez a rosszabb vízgazdálkodású talajokon belvizet okozott, ami késleltette a vetés kelését, tömörödött talajállapotot okozott és ellehetetlenítette a mechanikai gyomirtást. Az októberi csapadék pedig az érést és a vízleadást befolyásolta negatívan.

Nem mindegy a szójának, hogy milyen az időjárás adott évben

A vizsgálatok eredményei is azt mutatták, hogy a rendkívüli időjárás jelentősen befolyásolta a szója termésmennyiségét, sőt, volt olyan hely, ahol a sikeres termeszthetőséget is.

A növények elágazásainak száma is nagy különbséget mutatott. Átlagosan 2-4 elágazással fejlődtek a növények, de volt olyan helyszín (Földes), ahol akár 6 elágazást is neveltek a növények. Ennek oka a főhajtás vadak általi visszarágása volt.

Hasonlóan nagy szórás volt az egy növényen elhelyezkedő hüvelyek számában is. Itt az átlag 25-50 db/ szója volt. Itt is volt kiemelkedő eredmény, Soroksáron a Prestopro fajtán 97, a Bagera fajtán 133 hüvely is termett egy növényen! Ezzel szemben Hajdúböszörményben a Royalpro fajta csak 16 hüvelyt nevelt átlagosan egy növényen.

A szójababok fehérjetartalmában nem voltak ekkora különbségek. Átlagosan 33,1-34,1 százalékot mértek a kutatók. A legnagyobb fehérjetartalmat (Pannónia Kincse: 36,4 %) Tornyiszentmiklóson mérték.

A kutatásból úgy tűnik, hogy a szója termésmennyisége (t/ha) biotermesztésben igencsak alulmarad a nagyüzemi technológiához képest. A termőhelyek átlaga 0,5 és 1,4 t/ha között alakult. A legnagyobb termésátlagot (Hipro: 1,8 t/ha) Földesen mérték.

Ökológiai körülmények között lényegesen kevesebb szója terem, mint nagyüzemi körülmények között

Mi ebből a tanulság?

Mielőtt bio-szójabab termesztésébe fognánk, a termőhely ismeretében figyelembe kell venni:

• a termesztési célt,
• a tenyészidőt,
• az elvárt termőképességet,
• és az agrotechnikai alkalmazkodó képességet is.

Bár nem minden fajtából áll rendelkezésre kereskedelmi mennyiségű vetőmag, az igen korai, korai és középérésű szójafajtákból több mint 60 szerepel a hazai fajtalistán. A fajtaválasztás jelentősége minden kísérleti helyszínen megmutatkozott. Érdemes figyelemmel kísérni a NÉBIH kisparcellás fajtatesztjeinek és az ÖMKi on-farm kísérleteinek eredményeit az adott termesztési körzetre vonatkozóan, és azokat a fajtákat választani, amelyek több év átlagában stabil termésmennyiséget és termésminőséget mutatnak.

Forrás: biokutatas.hu