Hirdetés
Ne panaszkodjunk: a magyar élelemiszerek a legolcsóbbak között az EU-ban
Az Eurostat közzétette a fogyasztási cikkek és szolgáltatások 2019 évi elemzését, amely alapján felfedezhető, hogy a magyarországi élelmiszerek ára az uniós átlaghoz képest alacsonyabb volt.
2019-ben a fogyasztási cikkek és szolgáltatások ára nagyban eltért a 27 tagállam között, ugyanis igen sokrétű értékeket vettek fel az árszintek országonként. Dániában volta legmagasabb az árszint, ahol az EU-s átlag 141 százaléka volt, Írországban 134 százalék, Luxemburgban pedig 131 százalék volt. Finnország és Svédország is az uniós átlag fölött volt 127 és 121 százalékos értékkel.

A legalacsonyabb árszint Bulgáriában volt, ahol 53 százalékos érték mutatkozott, ezt követte Románia, ahol 55 százalék volt az árszint az EU-s átlaghoz képest. A legdrágább és a legolcsóbb termékek között majd háromszoros volt az eltérés. Magyarország 65 ponttal a lista végéhez tartozik.
Hirdetés
2019-ben Dániában voltak a legdrágábbak az élelmiszerek, a legolcsóbbak pedig Romániában, és Dániában közel kétszer annyiba kerültek az élelmiszerek, mint Romániában. A dánok 129 %-ot, Luxemburg és Ausztria 124 %-ot, míg Románia 66 %-ot és Lengyelország 70 %-ot ért el az uniós élelmiszerek átlagáraihoz képest. Magyarország a legolcsóbb országok közé tartozik az alkoholokat, a dohánytermékeket, és az éttermeket figyelembe véve, míg az élelmiszerek piacán (alkoholokat nem nézve) 85 %-ot ért el az EU-s átlaghoz.

Részletes adatok az Eurostart elemzésében érhetők el.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés