Nagyot szakíthat, aki részt vesz a szabványok kialakításában

A legfrissebb kutatások szerint igazán jövedelmező dolog részt venni a nemzetközi kereskedelmi élelmiszerszabványok kialakításában. Azok az országok ugyanis, akik részesei a folyamatnak, jóval nagyobb részt tudnak magukénak a globális kereskedelemből, mint azok, akik kimaradnak ebből.

Erre a szakértők szerint főleg a fejlődő országoknak kellene odafigyelniük, nekik ugyanis létkérdés lehet, hogy mennyire részesülnek a globális kereskedelemből. A Kereskedelmi és élelmiszerstandardok (Trade and Food Standards) kiadvány egyébként lényegre törően magyarázza el, hogyan jönnek létre és kerülnek alkalmazásra ezen szabványok. Amellett érvel, hogy a fejlődő országoknak jobban bele kellene kapcsolódniuk a harmonizált élelmiszerstandardok kidolgozásába a Codex Alimentarius bizottságban, vagy a WTO releváns testületeiben.

Amennyiben többen vennének részt a folyamatban, a mezőgazdasági termékek 1,7 trillió dolláros nemzetközi piacára új szereplők léphetnének be, például a kistermelők és kisvállalkozók. Ehhez a döntéshozóknak figyelembe kell venniük az élelmiszerpolitikai prioritásokat, illetve gondoskodni a konszenzusról azok kapcsán – írja a FAO sajtóközleménye.

A kicsik is nagyot szakíthatnának, ha részt vennének az élelmiszer standardok kialakításában

A téma különösen aktuális, gondolva itt a növekvő fogyasztói aggodalmakra a mikrobák, rovarirtó maradványok, élelmiszeradalékok és saját táplálkozásuk kapcsán. Igaz ez annak ellenére, hogy a technológiának köszönhetően az élelmiszerek minőségét, biztonságát és eredetét még sose tudtuk a jelenleginél jobban kontrollálni.

Fontos megállapítása a felmérésnek, hogy az országok akkor tudnak a legtöbbet profitálni a nemzetközi együttműködésből, ha a döntéshozókon túl és a mezőgazdaság, közegészségügy, ipar és kereskedelem szakértői mellett a fogyasztókat és termelőket is képesek bevonni a nemzeti élelmiszerbiztonsági és –minőségi prioritásaik meghatározásába és megvalósításába.