Minden negyedik magyar falat a kukában végzi

A Magyarországon megvásárolt élelmiszerek több mint negyedét dobják ki a szemétbe, ennek nagy része készétel. Ráadásul egyes élelmiszerek, például az alma, a narancs vagy a körte, megfelelő, hűtött tárolásával csökkenthető lenne a pazarlás. A hűtést igénylő élelmiszerek megfelelő tárolásával akár évi 600 ezer forintot is lehetne spórolni. A koronavírus járvány miatti korlátozások sokakat tudatosabb bevásárlásra ösztönöztek, a Samsung legújabb kutatásából azonban kiderül, hogy a megvásárolt ételek tárolásában már kevésbé előrelátók a magyarok. 

A hűtő és más konyhai tárolók nem megfelelő használata miatt a kukába kerülő élelmiszerek értéke akár 100 ezres nagyságrendű is lehet egy-egy háztartásban. A Greenfo számolt be róla, hogy a gyümölcsök vannak a legnagyobb veszélyben a magyar háztartásokban. A legtöbben rossz helyen tartják a körtét (76 százalék), az almát (86 százalék) és a narancsot (83 százalék) is. Ezeknek a hűtőben lenne a helyük, ahol tovább eltarthatóak. A felmérés alapján a megvásárolt élelmiszerek sokkoló mennyiségét, 29 százalékát dobják ki hasonló okokból a magyarok évente, így akár 597 580 forintnyi étel is a kukába kerülhet háztartásonként. Az adatok szerint legnagyobb arányban a fűszernövények (38 százalék), a készételek (37 százalék) és a szószok vagy öntetek (38 százalék) végzik a kukában. Még olyan drága, kényelmi termékek, mint a fagyasztott készételek is gyakran maradnak a hűtőben, így értékes helyet foglalnak, később mégis kidobják azokat.

A pazarlás okai

Az olyan termékek, mint például a ketchup pazarlása két fő okra vezethető vissza. A felhasználók nehezen tudják eldönteni, hol tárolják, hiszen több mint negyedük (27 százalék) a hűtőn kívül tartja. Felbontás előtt ez is jó megoldás lehet, a megkezdett üveget azonban mindenképpen hűtőbe kell tenni. A hasonló szószok és ízesítők csomagolásán ráadásul sokszor nem látható, mennyi maradt bennük, ami újra vásárláshoz és így a felesleg kidobásához vezethet. A megfelelő tárolás így nem csak a pazarlást csökkentheti, hanem a helykihasználást is hatékonyabbá teheti.

A megkérdezettek több mint egyharmada (36 százalék) úgy gondolja, elkerülhetné a pazarlást, ha jobban rendszerezné az élelmiszereket. A válaszadók több mint kétharmada (69 százalék) szerint pedig tovább elállnának az ételeik, ha megfelelő módon tárolnák azokat.

A kutatás alapján az élelmiszer kidobásának leggyakoribb okai között szerepel 

• a nem ellenőrzött lejárati dátum (37 százalék), 

• a nem megfelelően tervezett bevásárlás (35 százalék) és 

• a hűtőben felejtett termékek (25 százalék).

Ötből négy (83 százalék) megkérdezett magyar ember bűnösnek érzi magát az elpazarolt ételmennyiség miatt. A megkérdezettek több mint kétharmada pedig (71 százalék) a korlátozások miatt még inkább tudatában van az élelmiszerpazarlásnak. Ugyanakkor a válaszadók háromnegyede (74 százalék) már kész tervvel rendelkezik, hogyan vegye fel a harcot az otthonában a probléma megoldása érdekében - írták.